Mitől lehet sikeres egy önkormányzat? – Interjú Laboda Gáborral

18:11 | 2011 05. 06.

Kategóriák: Egyéb

Laboda Gábor 2002 és 2010 között az MSZP országgyűlési képviselője volt. Ürömön is a szocialista párt színeiben választották meg polgarmesternek 2002-ben, ám 2010-ben már függetlenként győzött a településen. Labodával a Rádió Orient készített interjút arról, hogy mi kell egy jól működő önkormányzathoz.

Laboda Gábor 2002 és 2010 között az MSZP országgyűlési képviselője volt. Ürömön is a szocialista párt színeiben választották meg polgarmesternek 2002-ben, ám 2010-ben már függetlenként győzött a településen. Labodával a Rádió Orient készített interjút arról, hogy mi kell egy jól működő önkormányzathoz.

Az önkormányzatok többsége komoly problémákkal fog már akár az idén szembesülni. Nemcsak, hogy eladósodottak, de az állam felől érkező bevételek is csökkenni fognak az állami kölcsönök okán. Beruházni ugyan lehetne, ha lenne önerő, de anélkül nem lehet az Európai Uniónál pályázni. A kötvénykibocsátással ugyan haladékot nyerhettek az önkormányzatok, de törleszteni már nem lesznek képesek. Üröm mégis kivételnek számít.

Az önkormányzatok 85 százaléka maga tehet arról, hogy eladósodott – mondja Laboda Gábor, Üröm első embere. Bár lehetnek vis maior helyzetek, mint egy árvíz, de többnyire nem erről van szó. A probléma a nemtörődömség vagy az inkompetencia. A polgármesternek feltétlenül, ahogy a képviselő testületnek is át kell látnia az önkormányzat gazdálkodását. Ugyanis a költségvetés három területen szállhat el.

Hol siklik ki az önkormányzati költségvetés?

Az első az intézményi költségvetés. Egy községben részben önálló költségvetési intézmények üzemelnek, melyek minden évben magasabb költségvetést szeretnének kiharcolni. A polgármester feladata az, hogy időarányosan felkészüljön, és ahol megtakarítást talál, azt át kell csoportosítani a hiánnyal küszködő intézményhez. Ugyanakkor még menet közben fel kell szólítani azon intézményeket, melyek anyagilag elszálltak.

A második terület az önkormányzati tisztviselők köre. Nem csak a megválasztásra kerülő képviselők köréről, illetve a jegyzőről van szó, hanem a közvetlen munkatársakról is. A humánerőforrást a polgármesternek és jegyzőnek kell kézben tartani, de akadnak olyan helyzetek ahol nem a szakmaiság kerül előtérbe, hanem a társadalmi kapcsolatok dominálnak. Ez alatt elsősorban a rokonságnak, baráti körnek juttatott állásokról van szó. Ennek természetesen az adott önkormányzat fogja kárát látni. A tisztviselők alkalmazásával egyébként is csínján kell bánni.

Az egyik szomszédos önkormányzat legutóbb köztisztviselőként alkalmazott egy főépítészt. A köztisztviselői bértábla besorolása miatt az ürömi polgármester tudomása szerint az akkori főépítész mintegy 400 ezer forintért (és a járulékok) volt alkalmazva havonta. Üröm önkormányzatának is kell alkalmaznia főépítészt, mivel ez törvényi előírás, de ott megbízási szerződést kötöttek és így havi 80 ezer forintot fordítanak e célra. A másik példa az az önkormányzat ahol a lakosság létszáma szinte ugyanannyi, mint Ürömé, de a polgármester, jegyző és a nyolc tagú képviselő testület munkáját 32 fős csapat segíti. Üröm lakosságszáma majdnem ugyanannyi, mégis csak 19 embert foglalkoztatnak. Ezzel legalább 73 millió forintot sikerül Üröm önkormányzatának megtakarítania.

A harmadik terület az önkormányzat gazdálkodása, mely a polgármester személyéhez köthető. Legálisan egy önkormányzati vezető sem gazdagodhat meg, mégis sokan itt próbálják megcsinálni szerencséjüket. Amennyiben például egy polgármester luxus kocsit vásároltat és azt önkormányzati pénzből fogja fenntartani, nem lesz sikeres az önkormányzata. A személyes érintettségen túl fontos még az előrelátás és többlépcsős tervezés. A befektetések és hitelfelvételek ugyanis mind hosszú távon fogják éreztetni hatásukat. Ezért tartja általában a hitelfelvételt rossznak, illetve a kötvénykibocsátást még rosszabbnak.

Kötvények, kölcsönök, közmunkák

Kötvényt kibocsátani azért veszélyes, mert a kötvények felvásárlási ára nem biztos, hogy névértéken fog történni, így akár amennyiben devizában bocsátott ki egy adott önkormányzat kötvényt az átváltáson túl e téren is veszíthet. Ugyanakkor a hitelfelvétel központi tiltásával sem ért egyet Laboda, mert szerinte ez esetben az önállóság megszűnne és a Kádár kori berendezkedés térne vissza e téren. De a felelősséget nem akarja másra hárítani. Ugyanis azon a véleményen van, hogy az eladósodott önkormányzatok polgármestereinek és képviselő-testületének személyes felelősséget kéne vállalni azért, mert csődbe vitték az önkormányzatot.

A helyi feladatok ellátása megint csak kényes kérdés, hiszen a legnagyobb visszaélésekre itt kerülhet szerinte sor. Ugyanis ha az önkormányzat területén folyó általános munkákat cégeknek adják ki, abban az esetben nyílik a legkönnyebb mód az illegális vagyonszerzésre, másfelől ha az anyagi része legálisan is folyik, a munkavégzés csorbát fog szenvedni. Egy önkormányzat szemszögéből nézve sokkal kevésbé hatékony egy cég ilyen értelemben, mintha csupán egyéni munkavállalókról lenne szó. Másfelől a végrehajtást egy cég esetén ellenőrizni kell, ami megint csak egy fizetett tisztviselőt jelentene. Ezért Ürömön munkavállalókkal kötöttek szerződést, akiktől közvetlen módon lehet igényelni munkavégzést, míg cégek esetében ez sokkal nehezebben, áttételesen megy. Másfelől a munkavállalókkal munkajogi viszony áll fenn, míg egy céggel polgári jogviszony lépne életbe, és vitás esetben ez hosszadalmas pereskedéshez is vezethetne. Az önkormányzati Kft.-k és Kht.-k sem jobbak egy magáncégnél, ugyanis a visszaélési lehetőség nagyon magas. Ürömön is volt Kht., mely 1999-ben vásárolt 25 millió forintért járműveket, azokat azonban már 2002-re le kellett selejtezni.

Az önkormányzatiságot elemésztő állam

Persze a jelenlegi rendszer nem a legjobb, de fenntartható egy önkormányzat gazdálkodása, ha felelősen csinálják. Amennyiben a kormány karcsúsítja a meglévő forrásokat, akkor ez a kifinomult rendszer el fog bukni, ugyanis a hiányt csak a lakosságot sújtó plusz terhekkel tudnák ellensúlyozni. Másfelől a várható szigorítás Janus arcúságára a polgármester így hívta fel a figyelmet: az iskolai pedagógusok bérét központilag finanszírozná az állam. Ez ugyan első látásra könnyebbségnek is tűnhet, de ezáltal a politika beszivároghat Laboda szerint az iskolákba. Hiszen az igazgatótól kezdve a pedagógusokig mindenkit központilag kvázi irányíthatnának. Másfelől jelenleg az iskola fenntartására 90 millió forint megy el éves szinten, melyet az állam ugyan átvállalna, de egyben elvenné a súlyadót és iparűzési adót is, és persze így már normatíva sem járna a gyerekek után. Az utóbbi három adónem azonban összesen 240 millió forintot tett ki, mely immáron a központi költségvetésbe kerülne.

A siker záloga

Jelenleg attól sikeres egy önkormányzat, ha felelősen, előrelátóan, megtervezve cselekszik. Az önkormányzatra úgy is lehet és kell tekinteni, mintha egy vállalkozás volna. Ha a lakosokat tekintjük a befektetőknek, akkor egy önkormányzat célja, hogy minél több jómódú befektetőt vonzzon a saját területére. Egy bölcsőde fenntartása ugyan veszteséget produkál, de más területen hasznot is generál. Bár országosan zárnak be bölcsődéket, Üröm mégis most nyitott egyet. Ugyan a fenntartása évi harmincmillió forint veszteséget termel, de más téren jóval nagyobb nyereséget hoz a községnek. A bölcsődébe túljelentkezés van, pedig csak helyi lakosok járathatják ide a gyermekeiket. És pont ez a lényeg. Csak helyi lakos járathatja ide gyermekét, csak helyi lakos dolgozhat a bölcsődében. Amennyiben tehetős egy család, nagy jövedelemmel bír, akár több gépkocsija is lehet, és ha cége van, annak székhelye többnyire ide lesz bejelentve. A bölcsődei ráfizetés tehát a gyermek családja révén bőségesen megtérül. Arról nem is beszélve, hogy a környező községekben nincsen bölcsőde. De Üröm nemcsak emiatt vonzó, hanem azért is, mert van négy játszótere, mert van saját óvodája, általános iskolája, mert a főtere rendezett, mert van saját focipályája. Máshol ez nincs meg és nem feltétlenül azért, mert nem tehették volna meg. Persze fontos az is, hogy melyik megyében található az adott község, bár Budapest vonzáskörzetében is található néhány jó lehetőségekkel rendelkező község, mégsem prosperál úgy, mint Üröm. Ennek oka az előrelátó és innovatív gazdálkodás. A polgármester szerint ez a befektetés a jövőbe.

(Orientpress Hírügynökség; Varkapu.info)

Kapcsolódó cikkek:
Értékvesztés: ürömi kiskapu (Magyar Hírlap)
HVG: Ürömi kármentesítési zűrök