Így lehet madárbarát kertünk – Tippek Pilisszentiván fiatal madarászától

18:41 | 2018 01. 09.

Kategóriák: Erdő-mező, Fő kiemelt

Pilisszentiván fiatal madarásza 8 éves korában vett részt először természetvédelmi foglalkozáson a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett Pilisi Len Látogatóközpontban. A szakkör végül az egész életére nagy hatással volt, hiszen azóta sok más tevékenysége mellett az egyik legnépszerűbb pilisszentiváni program alapembere lett. A Jági-tónál tartott madárgyűrűzések alkalmával már a 20 éves Szauer Zsolt adja tovább tudását a legifjabb generációnak. A fiatal madarászt arra kértük, hogy egy kicsit avasson be minket abba, hogyan is varázsolhatunk madárbarát kertet házunk körül. A már néhány hónapja tartó madáretetés mellett számos lehetőségünk van arra, hogy csodálatos énekeseket csalogassunk udvarunkba.

Téli etetés – Mit adjunk, és mit ne adjunk a madaraknak?

Az első talajmenti fagyok beköszöntével minden évben elkezdődik a madáretetési szezon is. Főleg magvak kerüljenek az etetőkbe, például köles, napraforgó vagy dióval. Egyes áttelelő madaraink számára viszont zsírt vagy faggyút is kihelyezhetünk.  Emellett a kamrában megmaradt almát sem vetik meg az éhes vendégek. Viszont nagyon fontos, hogy minden pékárút, sós chipset, a légylárvát, vagyis a csontkukacot kerüljük, ezek a madarak pusztulásával járnak.

Madarak a pilisszentiváni etetők körül

Az etetőinket sokféle madár látogathatja, köztük a leggyakoribbak a cinegék. Szentiván közelében négy fajuk él, de ebből csak kettőt láthatunk rendszeresen magvakat csipegetni. Az egyik a széncinege. Ez talán a leggyakoribb kerti madarunk, és az egyik legbátrabb is. Ezt bizonyítja, hogy költési időben a postaládába is befészkel, és nyugodtan tűri még a ráhulló leveleket is. A tojó és a hím megjelenése eltér egymástól, egy kézi távcsővel már el lehet különíteni őket, és lehet számolgatni, hogy hány „fiú” és hány „lány” madárka jár az etetőnkre. A hímeknek vastag, fekete sáv díszeleg a testük alsó felén, míg a tojóknak ez vékony, és rendszerint nem ér le a két láb közé. A másik faj a kék cinege. Ez egy kisebb testű madár, de mértét agresszivitásával kárpótolja. Méltán nevezhető a kert egyik legdíszesebb madarának, hiszen UV fény alatt gyönyörűen ragyognak a kék tollai. A tojó madarak kék színe fakóbb, mint a hímek élénk fejdísze. Télen nagy csapatokba verődnek, és így keresik fel a táplálkozóhelyeket.

A kertek gyakori látogatói még a verebek. A kisebb testű mezei veréb pofafoltjában is különbözik a házi verébtől. Télen rendszerint ők is vegyes csapatokba verődnek egy-egy jelentősebb élelemforrás körül. A fekete rigók inkább a bokrok alatt elhelyezett alma- és faggyúdarabokat keresik, de inségesebb időben a magvakat vagy a diót is szívesen fogyasztja. Ilyenkor mérséklődik territoriális viselkedésük, de egy-egy megkaparintott falatért látványosan tudnak küzdeni.

Első látásra talán furcsának tűnhet, hogy a fák doktorai, a harkályfélék is igénybe veszik a a kínálkozó alkalmat, és meglátogatják az etetőinket. Leggyakoribb képviselője a csoportnak a nagy fakopáncs, népies nevén tarkaharkály. Alsó faroktollai élénk pirosak, teste fekete-fehér mintás. Egy kis „mini harkály” látszatát kelti az etető és a közeli fák között cikázó csuszka. Neve viselkedésére utal, ugyanis a fán lefele és felfelé is képes közlekedni, erdeinkben gyakori, de a településekre csak ritkábban merészkedik be.

Az énekesmadarak etetésével közvetett módon a ragadozókat is etetjük. A rigó méretű karvaly gyakran látogatja meg a „forgalmasabb” helyeket. Mérténél fogva csak a kisebb madarakra vadászik, bár a nagyobb példányok a rigókkal is megküzdenek. Jelenlétükre egyértelműen lehet következtetni, ha az etetőn táplálkozó madarak hirtelen, nagy csipogással elröppenek, vagy mozdulatlanná dermednek, és még emberi jelenlétre sem hajlandók megmozdulni.

Madárodú irányelvek

Az etetés mellett más módszerrel is kertünkbe csalogathatjuk a madarakat. Erre jó lehetőség a madárodúk kihelyezése, aminél fontos irányelv, hogy a megfelelő típusút a megfelelő helyre kell elhelyezni. Ha például túl alacsonyan vannak, akkor nem biztonságosak, ha viszont túl magasan, akkor a későbbi ellenőrzést és a takarítást nehezítjük meg magunknak. A másik fontos pont az uralkodó szélirány ismerete. Az odút érdemes úgy tájolni, hogy a röpnyíláson ne fújjon be a szél. Az egyedüli dolog, amit viszont ténylegesen szabályként kell megemlíteni, a ragadozók elleni védelem biztosítása. Itt főként a szőrmés ragadozókra és az éhesebb házi kedvencekre kell gondolni, amik ellen például a felmászásukat gátló módszerekkel védekezhetünk.

B típusú madárodú

Ami az odúk fajtáit illeti, a leggyakoribb a B típusú, amely a kertben lakó énekes madaraknak megfelelő méret. Helyezhetjük fára, kerítésre vagy házfalra is, 2-4 méteres magasságba. A C típusú odú elhelyezésnél a tájolás az egyik legfontosabb irányelv. Eresz vagy tető alá érdemes rakni, mert a félig nyitott kialakítás nem nyújt jelentős mértékű védelmet. Ezt főként a költöző rozsdafarkúak és billegetőfélék szokták igénybe venni, kihelyezési magassága 3-4 méter,

C típusú madárodú

A házilag készített odúk okozzák a legnagyobb örömöt, ha elfoglalják őket a pici lakók. Elkészítésükhöz csak deszkákra, szögekre, kalapácsra, egy fűrészre, valamint egy fúrógépre van szükség. Az igazán tartós darabok akár 10-13 évig is jó szolgálatot tudnak tenni. A B odú méretei 12,5×12,5 cm alapterület, 20-25 cm mélység, a röpnyílás átmérője pedig 3-4 cm, amit az odú felső harmadára vágunk. A C odú 12,5×12,5 cm alapterületű, 18 cm mély, a röpnyílása pedig 6 cm magas.

Egész évben segíthetjük kedvenc madarainkat

A madarak segítése egész éves feladat. Állandó teendő például az itatásuk, de a kertészeti munkálatok is ide tartoznak. A fűnyírással több madárfajnak is kedvezünk, hiszen a lenyírt gyepen a rigók hatékonyabban tudnak rovarokra és gilisztákra vadászni. Viszont nem szabad teljesen lenyírni a füvet! Ha van sövénysor, akkor előtte 20-40 cm-es sávban hagyjuk nőni a füvet, hiszen ezek a részek segítenek a madaraknak elrejtőzni. Egyes példányok szívesen fogyasztják a növények magvait is. Ha madárfészek van a kertben, legyünk figyelemmel a kotló madár nyugalmára, és ne zavarjuk fölöslegesen. Minél bokrosabb egy örökzöld sövény, annál szívesebben fognak a madarak beleköltözni.

Komposztáló létesítésével nemcsak a zöldhulladékot lehet újrahasznosítani a kertben, hanem a madarak számára értékes fehérjeforrás is az ott élő rovarpopuláció. Emellett egész évben fontos a porfürdő biztosítása, ha ez más módon ez nem megoldott a kertben, akkor egy tálkába tehetünk homokot, amit egy napsütötte helyre kiteszünk. Ezt néhány napon belül felfedezik a madarak, és ott fognak megszabadulni az élősködőktől. Alkalomszerűen, ha túl száraz a tavasz, a fecskék számára létesíthetünk sárgyűjtő gödröket vagy tálcákat is a fészeképítéshez.

A madarak általános védelmét egyébként érdemes a tápláléklánc aljáról kezdeni, hiszen ahol elegendő táplálék van, ott meg fognak jelenni a szárnyas kedvenceink is.

Kertépítés madárbarát módon

Kertépítés közben a madarak szempontjából is nagyon fontos a növényzet kiválasztása. Sövénynek érdemes örökzöldeket ültetni, amit aztán sűrűre hagyunk. Egy sűrű, 100 m hosszú sövényben akár három rigópár is fészkelhet egyszerre. Ültessünk azonban bogyós termésű bokrokat is, ezeknek a termése lesz értékes táplálék télen.

Amikor favásárlásra adjuk a fejünket, akkor érdemes olyat választani, aminek van valamilyen termése. Jó választás lehet az alma, a cseresznye, a meggy. A fán hagyott terméseket elcsipegetik a madarak, a földre hullott gyümölcsök pedig a rovarokat is vonzzák, velük pedig jönnek a madarak is. Dísznövényként a homoktövis a legmegfelelőbb, termését fogyasztják az állatok, és magas C-vitamin tartalma miatt a gazdának is hasznos lehet a téli időszakban. A magas, „haszontalan” fákat pedig lehetőség szerint ne vágjuk ki azért, hogy valami jobbat ültessünk oda. Sokkal többet ér egy öreg fa mint egy fiatal. A vastagabb törzsben a harkályok tudnak odút vájni maguknak, és a magas helyek mágnesként vonzzák a madarakat. Ezek kitűnő pihenőhelyek a számukra. Ráadásul megesik, hogy egy-egy ritkább faj is berepül az ilyen helyekre.

Szauer Zsolt – Gribek Dániel – Fotó: Gribek Tímea

 A cikk a Pilisszentiván Község Önkormányzata által kiadott Pilisi Len – Zöld Újság 2017. évi  második, decemberben megjelent számában olvasható.

 

(Varkapu.info)

Címkék: , , , , ,