A kertben virágzó növények fontossága

12:26 | 2021 05. 03.

Kategóriák: Al kiemelt, Erdő-mező

A napsütéses tavaszi napok megérkeztével kertjeink és közterületeink egyre inkább kizöldülnek és ezzel egyidőben megjelennek az első virágzó növények is.

Az ember által befolyásolt és jelentősen átalakított élőhelyeket számos antropogén eredetű zavarás éri, ezért ezeken a területeken leginkább az ökológusok által tágtűrésű fajokhoz sorolt növények virágoznak. Ezeket a köznyelv gyomnövényként emlegeti és legalább néhányat közülük mindenki felismer.

Ilyen faj a fészkesek családjába tartozó pongyola pitypang (Taraxacum officinale), százszorszép (Bellis perennis), valamint az ajakosok közé sorolható kerek repkény (Glechoma hederacea) és piros árvacsalán (Lamium purpureum).

Ezek a növények egész évben virágozhatnak, azonban a tavaszi időszakban egyszerre, nagy tömegben jelennek meg. Bár általánosan elterjedtek és természetvédelmi szempontból értéktelen helyeken is nagyszerűen megélnek, mégis érdemes odafigyelnünk rájuk és ha tehetjük, megkímélnünk őket.

Százszorszép nyílik a kertben (Fotó: Gribek Tímea)

Szépségük mellett fontos ökológiai szerepük van,

ugyanis az általuk termelt nektár a tavasszal egyre aktívabbá váló rovarközösség fontos táplálékbázisa lehet. Ha rászánunk egy kis időt, napsütéses, kellően meleg és szélcsendes időben magunk is megfigyelhetjük, ahogy az említett virágokat vadméhek, poszméhek és más rovarok látogatják élelem után kutatva. A még gyakran hideg, esős vagy szeles időjárású, a rovarok számára koplalással töltött napok után a korán virágzó gyümölcsfák mellett

ezek a növények jelenthetik a rovarok számára a túlélés biztosítékát.

Beporzás (Fotó: Gribek Tímea)

Mára már a tudomány egyre több bizonyítékot talál arra vonatkozóan, hogy a házi méh mellett az ember által termesztett haszonnövények beporzásának jelentős részét végzik ezen fajok képviselői. Ebből kiindulva az etikai megfontolásokon túl saját érdekünket is szolgálja, ha hozzájárulunk e rovarfajok megőrzéséhez.

Az utóbbi évtizedekben a gyommentes, rövidre nyírt gyep a kertek gondozottságának fokmérője lett, a műtrágyázással, öntözéssel ápolt, kizárólag pázsitfűfajokból álló dús pázsit képe általánossá vált. Áprilistól egészen őszig hallhatjuk a fűnyíró gépek, szegélyvágók szorgos búgását, melyek minden eddiginél „gyommentesebb” környezetet biztosítanak számunkra, ami egyet jelent e virágok eltűnésével a kertek jó részéből. Így olyan ún. kultúrsivatagok alakulnak ki, melyek teljesen alkalmatlanok számos velünk élő rovarfaj élőhelyi igényeinek kielégítéséhez. Természetesen nem várható el az üdezöld pázsitról való lemondás, azonban apró engedményeket minden kerttulajdonos tehet a természet megsegítése érdekében.

Árvacsalán az áprilisi hóban (Fotó: Gribek Tímea)

Ha sok virág nyílik a kertünkben, megvárhatjuk amíg ezek a fajok elvirágoznak, de akár már néhány nap késlekedés is segítséget jelenthet a kertünket látogató rovarfajoknak. Ezentúl a kertünknek akadhatnak olyan szegletei (cserjék takarásában, árkok szélén, épületek mellett), ahol megférnek ezek a növények is és kevésbé lehet bántó a gyommentes környezethez szokott szemnek. Sokszor egészen eldugott helyeken, betonkerítések tövében, járdarepedésekben összegyűlt talaj is elég lehet az említett fajok életben maradásához. Természetesen ezek a megoldások is kívánnak apró lemondásokat, szemléletváltást a részünkről, de már ezekkel a lépésekkel is sokkal gazdagabbá tehetjük környezetünk élővilágát. Szerencsére ma már egyre több település kísérletezik azzal a megoldással, hogy a közterületeken az arra alkalmas helyeken vadvirágos gyepeket létesítenek, ami szintén hozzájárul a kultúrsivatagok kiterjedésének csökkentéséhez.

Aki a rovarok védelmének nagymestere kíván lenni, a virágos növények megőrzésén túl a kertjében rovarhotelek kihelyezésével segítheti a fajok védelmét. Ezek olyan fából, nádból készült eszközök, melyek a madárodúkhoz hasonlóan lehetővé teszi az ember által homogenizált környezetben bizonyos rovarfajok megtelepedését és így hozzájárul a biológiai sokféleség fenntartásához.

(Szabó Gábor, BfNPI)

Címkék: , ,