Őszapót és fenyves cinegét is gyűrűztünk Pilisszentivánon (+KÉPEK)

11:16 | 2016 12. 09.

Kategóriák: Erdő-mező

Pilisszentiván határába, a Jági-tó partjára csábítja hónapról hónapra az érdeklődőket madárgyűrűzési bemutatókra a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Pilisi Len Látogatóközpontja.

A novemberi alkalomra az Erdeiprogramok.hu és a Varkapu.info is bejelentkezett, hogy kedvcsináló cikkel felkeltsük olvasóink figyelmét a könnyed, de annál érdekesebb szombat délelőtti programra. Aki idén lemaradt, az 2017-ben is megnézheti, hogyan kell madarat gyűrűzni.

TELJES KÉPGALÉRIA A PILISSZENTIVÁNI MADÁRGYŰRŰZÉSRŐL >>>

madargyuruzes_jagito_32
Egy vendég északról – Fehér fejű őszapó

Az erdei program gyülekezője a pilisszentiváni sportpályánál van minden alkalommal, ahol bőséges parkolóhely áll a vendégek rendelkezésére. A részvételi díj felnőtteknek 600 Ft, gyermekeknek 400 Ft, 10 főtől pedig a diákcsoportok kedvezményt is kapnak, ők egyénenként 250 Ft-ért vehetnek részt a különleges bemutatón. A sportpálya melletti Villa Negrától gyalog lehet megközelíteni az 5-10 percre található Jági-tavat, ahol egy madáretető mellé feszítik ki ezen alkalmakkor a hálót. A népes csoportot Becsei Katalin, a nemzeti park munkatársa köszöntötte és vezette.

madargyuruzes_jagito_3

A vezetett program első megállóján a gyermekek a természetvédelem címermadarával ismerkedhettek meg. A nemes kócsag vagy más nevén nagy kócsag azért kerülhetett fel a jól ismert emblémára és táblára, mert a hazai fajvédelem egyik legnagyobb sikerét testesíti meg. A nagy kócsag tollának viselése népszerű divat lett a XIX. században, amely jócskán megtizedelte az egyedszámot. A csodálatos, fehér madarak végül főként már csak a Kis-Balaton környékén fészkeltek, amikor 1912-ben védetté nyilvánították őket néhány másik madárfajjal egyetemben. A telepek védelme érdekében kócsagőr szolgálat is alakult, amely óvta, védte a nagy kócsagok utolsó magyarországi otthonát. Az intézkedések végül annyira sikeresek voltak, hogy ma már nem számít ritkaságnak egy-egy nagy kócsag vagy akár egy fehérben tündöklő csapat megfigyelése – akár a kocsiból is. A természetvédelmi őrszolgálat és a hazai szervezett természetvédelem tehát nagyrészt ennek a fajnak köszönheti a létrejöttét, így nem véletlen, hogy a címerbe is bekerülhetett. Később aztán a természetvédelmi őrzési munkában az erdészek vettek részt szervezetten: az erdészeti szakszemélyzet, a vadőrök, idővel pedig mellettük megjelentek a beosztott természetvédelmi őrök is.

madargyuruzes_jagito_5
Becsei Katalin a kócsagőrökről mesél a gyermekeknek

Néhány perces sétával az iskolás csoporttal is kiegészült társaság megérkezett a Jági-tó partjára, amely egy mesterséges víztározó a Vadász-rét mellett, a Vadász-patak medréből kialakítva. Nem meglepő tehát, hogy a nevét is a német Jäger szóból nyerte. A terület mára értékes vízi élőhely, amely számos fajnak ad otthont, így az sem véletlen, hogy a nemzeti park sok foglalkozást tart a közelben.

madargyuruzes_jagito_8

A madárgyűrűzés helyszínére érve az érdeklődőket több csoportra osztották, ahol gyűrűzők és természetvédelmi szakemberek mutatták be a látványos tevékenységet, és válaszoltak minden felmerülő kérdésre – amiből nem volt hiány. Magát a gyűrűzés folyamatát és annak jelentőségét Bianka és kezdő társa, Zsolt mutatta be – a gyakorlatban is.

madargyuruzes_jagito_11
Gyűrűzésre váró széncinege Zsolt kezében

A magyarországi madárgyűrűzés szakmai irányítója a Madárgyűrűzési Központ, amely szigorú szabályok mellett engedi a tevékenység folytatását, amit ráadásul komoly vizsgákhoz is köt. A madárgyűrűzés legfontosabb célja a kutatás, aminek segítségével képet kaphatunk a fajok vonulásáról, szokásairól, de a populáció változásait is nyomon lehet követni az adatok alapján.

madargyuruzes_jagito_44
Széncinege távozóban

A madarak jelölésénél rendkívül fontos, hogy a gyűrűző a az egyes madárfajok csüdméreteinek megfelelő fémgyűrűket használja, amelyre hazánkban a “BUDAPEST” feliratot ütik rá, illetve egy sorszámot, amely a későbbi azonosításhoz nyújt segítséget.

madargyuruzes_jagito_14

BUDAPEST HUNGARIA feliratú jelölőgyűrű sorszámmal ellátva

A gyűrűzés során a szakemberek néhány adatot is feljegyeznek a madarakról. Ilyen például az állat neme, szárnymérete vagy a zsírtartalék mennyisége. Az egyik leggyakoribb etetőhöz szokott madarunk, a népszerű széncinege például nem raktároz jelentős mennyiséget, hiszen nem vándorol, és a táplálékát a tél közepén is folyamatosan keresi, gyűjti. Más fajok egészen sok zsírt “öltenek magukra”, hogy a hosszú vándorutat átvészeljék. Ez az evolúció során kialakult stratégiáktól függ.

madargyuruzes_jagito_42
Adatfelvétel kékcinegén

A madarakat rendkívül puha, kis szemű hálóval fogják meg, amely semmilyen veszélyt nem jelent rájuk, azokat nem törik össze, nem sértik meg az állatot. A novemberi madárgyűrűzési bemutatón természetesen a széncinegék voltak nagy többségben, de néhány más faj is felbukkant a környéken.

madargyuruzes_jagito_35
Őszapó és széncinege a hálóban

Bár hallani lehetett, süvöltő végül mégsem röpült be a hálóba, ahogy a reggel a környéken mozgó keresztcsőrűek is elkerülték az etetőt. Mindkét faj téli vendég, északról évről-évre változó mennyiségben érkeznek hozzánk áttelelni, vagy tovább vonulni az időjárástól függően. A nemzeti park szakemberei mindent megtettek annak érdekében, hogy ezeket a madarakat is testközelből vehessük szemügyre, még telefonokat is elhelyeztek a hálóban, amelyek a süvöltők jellegzetes – névadó – hangját játszották le folyamatosan.

madargyuruzes_jagito_22

Kisebb várakozás után azonban őszapók érkeztek a bemutató helyszínére. A fekete-barna-fehér, jellegzetes, hosszú farkú madarak egy csoportja bele is gabalyodott a hálóba, így hamarosan gyűrűvel távozhattak.

madargyuruzes_jagito_28
Fiatal őszapó gyűrűzésre várva

A télen Magyarországon tartózkodó őszapóknak csak egy része itthon fészkelő egyed, köztük is sok északról érkező madarat találni. Erre példát is tudtak mutatni, hiszen a teljesen fehér fejű egyedek vonuló példányok, míg a sötét “sapkát viselő” állatok vélhetően környékbeliek. Ez természetesen a két táj különbségéből adódik, hiszen más összetételű erdőkben más rejtőszín a hatékonyabb.

madargyuruzes_jagito_31
Egy fehér fejű északi vendég és sötétebb, környékbeli társa

Időnként fog a háló meggyvágót és csuszkát is, ezek a fajok azonban ezúttal kimaradtak a sorból. Mutathattak a gyűrűzők azonban szintén jól ismert kékcinegét, amelynek agresszivitása a jelölés közben is megmutatkozott. Az apró kis madár az etetőnél sem rest nekimenni a nála jóval nagyobb madaraknak, tavasszal is könnyedén összeakaszkodik nagyobb rokonával, a széncinegével. A gyűrűzés közben az őt tartó ember körömágyát csipkedi folyamatosan – nem kis kellemetlenséget okozva ezzel.

madargyuruzes_jagito_41
Kékcinege harcra készen

Fenyves cinegét is fogott a háló, így a kis zsákokból ez a faj is előkerült. A hálóból ugyanis ezekbe kerülnek a madarak, amely megóvja őket, sőt, nyugtató hatású is, hiszen a sötétben az állatok nem látnak, így nem érzékelik, mi történik körülöttük. A kis csomagok elhelyezését azonban körültekintően kell elvégezni. Nyáron például a napon hagyva könnyedén elpusztulhatnak a fogott madarak. A gyors, hatékony és szakszerű munka tehát nagyon fontos a gyűrűzés során, ami mellett az adatok felvitelének tökéletes pontosságát is megkövetelik.

madargyuruzes_jagito_47
Fenyves cinege Bianka kezében

A madárgyűrűzés mellett természetesen számos más információt is gyűjthettek az érdeklődők – gyermekek és szüleik egyaránt. A nemzeti park munkatársai ugyanis többek között azt is megmutatták, hogy mi a különbség egy sas és egy bagoly tollazata között. A baglyok puhább, így halkabb evezőtollainak tulajdonágát simogatással érzékeltették a kicsikkel, akik közül többen kétszer is sorba álltak a különleges élményért.

madargyuruzes_jagito_25

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Pilisi Len Látogatóközpontja novemberben is kiváló madárgyűrűzési bemutatót hozott össze, a látványos és érdekes terepi programot mindenkinek jó szívvel ajánljuk, hiszen egy könnyed szombat délelőttöt tölthet el a természetben, az erdőben, miközben különleges látványban lehet része. A Jági-tó partján is mindenkit várnak az élményekben gazdag magyar erdők!

(Gribek DánielErdeiprogramok.hu, Varkapu.info; Fotók: Gribek Tímea, Gribek Dániel)

erdeiprogramok_header

Címkék: , , , ,