Több mint 2000 fát vettek számba Pilisszentiván belterületén

15:48 | 2018 01. 06.

Kategóriák: Erdő-mező, Fő kiemelt

2117. Ez Isaszeg irányítószáma. Vagy éppen egy svédországi divatmárka. Szentivánon azonban egészen mást jelent, ugyanis pontosan ennyi közterületi fa került be a település fakataszterébe. Ennyi fáról vett fel adatot a Dendrocomplex Kft., és ennyi fát jelölt meg a térképen, hogy a jövőben tervezni lehessen a zöldfelületek kezelését, a karbantartási, vágási és ültetési munkákat. A négy hónapig tartó felmérésből többek között az is kiderült, hogy fehér akácból, közönséges dióból, vérszilvából és hegyi juharból van a legtöbb Pilisszentivánon. Ezeknél azonban sokkal fontosabb információkhoz is jutott a helyi önkormányzat. A fakataszterről, annak szükségességéről és alkalmazásának előnyeiről Németh Kristóf ügyvezetőt kérdeztem.

Kezdjük talán az alapokkal. Mire jó a fakataszter?

A fakataszter lényege a hosszú távú tervezhetőség. A cél, hogy a segítségével egy önkormányzat vagy egy vállalat a faállományára stratégiai tervet készíthessen. Valódi értékkel akkor bír, ha előre átgondolt hosszú távú munkák alapját képezheti. Egy cég esetében a stratégiai terv általában 10-15 évre szól, de vannak konkrét operatív feladatok, melyek rövidebb szakaszokat határoznak meg, 3-5 évet. A fák élete a miénkhez viszonyítva jelentősen hosszabb, ezért annak ismertében kell gondolkodnunk a stratégiai tervek megalkotása során, hogy a most hozott döntéseinknek 50 vagy akár 100 év múlva is lesznek hatásai. Ezt a tervezhető jövőt alapozza meg a fakataszter.

Németh Kristóf, a Dendrocomplex Kft. ügyvezetője

Tehát tudni fogjuk, hogy mikor melyik fát kell kivágni, és mikor mit kell majd a helyére ültetni?

Így van. Minimális költségen fenntartható a kataszter, és ha foglalkozunk a benne lévő adatok folyamatos frissítésével, akkor nemcsak egy adott pillanatban érvényes adattár áll majd rendelkezésünkre, hanem megtudhatjuk, mely fák esetén van szükség metszésre, hol indokolt csere, a faállomány hány százaléka igényel valamilyen jellegű beavatkozást. Egy tökéletes községi faállomány úgy nézne ki, hogy vannak frissen ültetett fák, amelyek 3 évig utógondozást igényelnek, fiatalkorúak, amelyekkel az elkövetkező évtizedekben nem kell komolyabban foglalkoznunk, vagy csak nagyon keveset. Lesznek középkorú fáink és természetesen idős egyedeink is. A korcsoport arányait pedig tartani kellene, hiszen így lehet elérni, hogy egy településen mindig szép legyen a faállomány. Az idős fák gondozása nagy ráfordítást igényel, ezért csak azokat érdemes megtartani, amelyek vagy nagyon értékesek, esetleg híresek, vagy valamilyen szempontból érzelmileg kötődünk hozzájuk. Ha ezt szem előtt tartják az önkormányzatok, akkor nem lesz olyan problémájuk, amivel sok helyen napjainkban szembesülnek. Az országban több helyen az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején nagy telepítések voltak, amelyek a háború és a kommunizmus idején leálltak. Ennek következményeként most oda jutunk, hogy a 100-150 éves fasorokat hirtelen kellene lecserélni. Persze a kommunizmus során is ültettek fákat, leginkább nyárfákat, amelyek gyors növésűek és törékenyek. Ezek szintén napjainkban érték el azt a kort, amikor lecserélésük indokolt. Ha azonban egyszerre vágnánk ki mindent, nem maradna a helyükön semmi, így teljesen érthető lenne a lakossági tiltakozás. Mindez azonban egy jó koreloszlású faállományban szakaszos lecserélődést jelent. Mindig vannak szép utcák, szép fasorok, és csak egy-egy területen kellene újrafásítást végezni. Ez a hosszútávú cél Pilisszentivánon is.

De a fakataszter záloga annak is, hogy ne történhessen olyan, amit a Szabadság soron látni lehet. Nagyméretű fák kerültek a légvezeték alá, amelyek egy-két éven belül beavatkozást igényelnek majd. Ezek torzak és törékenyek lesznek, ami nem jó a községnek, az ott lakóknak, és a növényeknek sem.

A belterületi faállomány megismerése után tehát egy stratégiát lehet készíteni több tíz évre előre, hogy mikor és mit ültessünk, vagy éppen vágjunk ki.

A fakataszter ennél is többet nyújthat, főleg, ha más területen is előre gondolkodunk. Hiszen, ha a leendő épületeket, homlokzatokat is egyeztethetjük az elültetett, díszítő fafajokkal, akkor az sokat javíthat a település arculatán. Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy akár 10-20 év múlva hol akarunk valamit kiemelni, vagy hol szeretnénk például egy gyárépületet elrejteni a fák segítségével. Fontos lenne az önkormányzatok zöldfelületekre, különösen fákra vonatkozó terveinek ismerete, amelyek néhány évre előre mutatnak. Amennyiben nem tisztázott, hogy hol lesznek majd a jövőben vonalas létesítmények, hol épülnek parkolók, kerti padok, szökőkutak, akkor nehézkessé válik a professzionális zöldfelületi, vagy faápolási tervezés.

Slötyi – Fotó: Gribek Tímea

Eddig csak az arculatról beszéltünk, pedig gazdasági haszna is van egy ilyen adatbázisnak.

Vegyük például a vadgesztenye aknázómoly elleni védekezést. Egy átlagos községben, amikor megkérdezzük, hogy hány fát kellene kezelnünk, akkor azt a választ kapjuk, hogy nem tudják, utána kell járniuk. Ez több hetes átfutást jelent. A fakataszter összeállítása után ez az adat néhány kattintással lekérhető. De még ennél is többről van szó. A konkrét példánál maradva, akár permetezés, akár injektálás valósul meg, nagyon jó kiinduló alapadat a fák törzskörmérete vagy lombjának nagysága, amit a fakataszter összeállításakor mi felveszünk, így ez is lehívható. Az átmérő ismeretében a beavatkozás mértéke és költsége pontosan kiszámolható, és máris tervezhetővé válik a költségvetés. A fakataszter segítségével tehát egy probléma fellépése esetén, szinte azonnal döntést lehet hozni, alternatívákat lehet átbeszélni a megoldás tekintetében.

Itt jegyezném meg, hogy a fakatasztert nem elég egyszer elkészíteni, és lezárni. Az akkor marad használható a jövőben is, ha rendszeresen frissítik, nyomon követik. Ha véletlenszerű események folytán fakivágások történnek úgy, hogy azt sem mi, sem az önkormányzat nem tudja, akkor elértéktelenedik a kataszter, nem a valós képet mutatja.

Térjünk rá a konkrét szentiváni fakataszterre. Mikor kezdődött a munka, és mennyi ideig tartott?

Nagyjából 3-4 hónapnyi elfoglaltságot jelentett, amiből a területbejárás nagyjából két hónap volt. Ezt irodai munka követte, majd az ellenőrzési szakasz következett, végül elkészítettük az adatbázist.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy minden utcán, minden közterületen végigmentetek? Milyen adatokat vettetek fel?

Pontosan. Felvettük a fa magasságágát, annak átmérőjét, a lombkorona magasságát, szélességét. Emellett természetesen rögzítettük a fa fajtáját, és a helyét is. Itt nem a GPS pont az érdekes, hanem a tényleges elhelyezkedése. A legfontosabb szempont számunkra az volt, hogy egyértelműen beazonosítható legyen a növény, és a telkekhez való viszonyulása is pontos legyen. Így a későbbi beazonosításhoz sem kellenek milliós eszközök.

Templomhegy Pilisszentivánon – Fotó: Gribek Tímea

Eddig csak a fákról beszéltünk, de Pilisszentivánon egy bővített kataszter készült el, amiben helyet kaptak a cserjék, füves területek is.

Az önkormányzat utólagos kérése az volt, hogy a fakatasztert bővítsük ki zöldfelületi irányba is. Ennek megfelelően a jelentősebb füves részeket, vízátereszeket, az önkormányzat által kezelt sövényeket is felvettük a fás szárú növények mellett. A rendszerbe egyébként nagyon sok egyéb tereptárgy is felvehető még. Gondolok itt például a viakoloros járdákra, ami a sózás, karbantartás kapcsán lehet érdekes. Rátehetők a térképre a murvás parkolók, ezáltal kiszámíthatóvá válik, hogy azokat időközönként fel kell újítani, ami adott költséggel jár. A füves területnél pedig természetesen a nyírási költség számítható ki előre.

A fakataszter tehát nemcsak egy sima adatbázis, hanem ahhoz egy szoftver is társul?

Igen, egy térinformatikai szoftver, amivel külön rétegbe lehet felvenni a burkolt részeket, a füves területeket, a fákat. Ez utóbbi esetében tovább bonthatjuk a térképet a frissen ültetett és az idősebb fákra is.

Ez a négy hónapos munka tényleg egy jövőbe tekintő elfoglaltság volt a részetekről…

Hosszú távú terveket készítünk, és komplexen tekintünk a faállománnyal kapcsolatos teendőkre. Ezt a szemléletmódot igyekszünk átadni a megrendelőinknek is. Szeretnénk eljutni arra az optimális állapotra, hogy ne hirtelen megkeresések alapján kelljen reagálni és munkát végezni, hanem ütemterv alapján. Ez persze nem felelhet meg mindig mindenkinek, előfordulhat, hogy egy bejelentőnek pár hónapot, akár éveket is kell várnia egy fa kivágására. Nem elvárható azonban, hogy akár az önkormányzat, akár mi, pár hét alatt rendbe tegyünk olyasvalamit, amire évtizedeken keresztül nem fordítottak elég figyelmet. A szándék viszont megvan, hogy minél előbb, minél hatékonyabban kialakítsuk közösen azt a megoldást, mellyel Pilisszentiván arculata olyan lesz, amilyet megérdemel.

Gribek Dániel

Az interjú a Pilisszentiván Község Önkormányzata által kiadott Pilisi Len – Zöld Újság 2017. évi  második, decemberben megjelent számában olvasható.

 

(Varkapu.info)

Címkék: , , , ,