Radványi Béla: Felszabadítás? Felszaba-dúlás! II.

11:33 | 2013 02. 20.

Kategóriák: Kultúra

Jelen cikkünkben Radványi Béla egyetemi könyvtáros és történész olvasói levelét közöljük, mely a piliscsabai szovjet emlékmű felújításához és az ehhez fűződő történelmi eseményekhez kapcsolódik.

Január 30-án ezen írásomra valaki egy névtelen levéllel reagált. Először úgy gondoltam, hogy egy névtelen üzenetre nem illik válaszolni, aztán néhány nap gondolkodás és pár, nálam sokkal bölcsebb ember véleménye után arra jutottam, hogy mindezen levél és az erről szóló gondolataim talán más polgárok inger küszöbét is elérik. Vagy így, vagy úgy!

Főleg az után változott meg a gondolkodásom, hogy egyes hétvégi televíziós műsorokban véleményem megerősítésére leltem. Tiszta lelkiismerettel ajánlom internetes megtekintésre a HírTv Ősök Tere című műsorának 2013. február 2-i adását Szovjet atrocitások Magyarországon címen (http://mno.hu/osoktere) és ugyanott a Hírvilág műsor 2013. február 3-i adását, amely Oroszország fokozódó külpolitikai agresszivitását elemzi, nem csak gáz ügyben (http://mno.hu/hirvilag).

Először is tisztelettel a névtelen levél. Mivel anonim, így a szerző nevének közzétételével senki személyiségi jogait nem sértem:

Végezetül mégis úgy gondoltam, hogy eme irományra mégsem teljesen a saját gondolataimmal válaszolok. Az elmúlt héten éppen egy könyvet olvasgattam, és eközben a következő sorok ragadtak meg az 1944/45-ös bolsevik-(pánszláv)-orosz megszállás kapcsán:

[…] „a magyar társadalom […] többségének ez az időszak a háború elvesztését jelentette, az orosz csapatok megérkezése pedig a megszállást, s mindazt, amit ez az okkupáció magával hozott: az ország lerombolását, nők megerőszakolását, ártatlanok elhurcolását, az egyházak és a vallásos gondolkodás háttérbe szorítását, általában a magyar kultúra addig uralkodó tradícióinak sárba tiprását s egy ettől gyökeresen idegen kultúra ráerőszakolását az országra. Végül pedig ez a sajátos gyarmatosítás felidézte a kommunizmus rémét, amitől a magyar társadalom többsége – már csak 1919-es tapasztalatai miatt is – rettegett. S minél inkább előrehaladt az egyébként is komoly megszorításokkal működő ún. népi demokrácia felszámolása s a kommunizmus kiépítése, annál inkább erősödött ezekben a társadalmi-politikai csoportokban az a tudat, hogy ez a rém nagyon is valóságos, következésképpen a kommunista párt minden újabb erőszakos lépése igazolta előzetes félelmeiket. Számukra ugyanis a Horthy-korszak alapvetően egy összeomlott és megrabolt nemzet regenerálódási kísérletét jelentette, amelyet csak a második világháború kitörése hiúsított meg.” /Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon, 593. oldal, Osiris Kiadó, Bp, 2001. /

Tisztelettel:

Radványi Béla, 2013. február 4.

Kapcsolódó cikkek:
Radványi Béla: Felszabadítás? Felszaba-dúlás!
Kitörés emléktúra, Becsület Napi megemlékezés
 

Címkék: , ,