Vidám gyermekek és megemlékező felnőttek lepték el a pilisvörösvári Petőfi utcában található „Lahmkruam” Helytörténeti Parkot május 29-én. Míg a kicsik játszottak, addig a helytörténeti táblák avatóján Gromon István a hagyományokról beszélt, Sax László pedig a közelgő népszámlálásra mozgósított.

Vidám gyermekek és megemlékező felnőttek lepték el a pilisvörösvári Petőfi utcában található „Lahmkruam” Helytörténeti Parkot május 29-én. Míg a kicsik játszottak, addig a helytörténeti táblák avatóján Gromon István a hagyományokról beszélt, Sax László pedig a közelgő népszámlálásra mozgósított.

További képek (összesen 69) a cikk legalján, képgalériánkban!

A pilisvörösvári „Lahmkruam” Helytörténeti Parkot 2009. szeptember 25-én adták át. A régi agyagbánya helyén mintegy 15 millió forintos beruházással egy olyan terület készült el, amely egyszerre ápolja a hagyományokat és ad lehetőséget a nyugodt szórakozásra, kikapcsolódásra, beszélgetésekre.

„Végre van egy hely, ahol az emberek békés környezetben olvashatnak, beszélgethetnek, kapcsolatokat ápolhatnak.” – fogalmazott Pilisvörösvár polgármestere, Gromon István.

A gyönyörű idő sok családot csalogatott ki a városi parkba, ahol a kicsik kipróbálhatták magukat célba dobásban, trükkös diótörésben, nádsípkészítésben, játékhorgászatban, de a solymári Helen Doron Nyelviskola segítségével az egyszerű angoltanulással is megismerkedhettek az arra fogékony fiatalok. Voltak bábelőadások, bohócok, kézműves foglalkozások. Ráadásul különböző feladatok elvégzésével a gyerekek fabatkákat gyűjthettek, amit aztán jégkrémre válthattak be.

„Szükségünk van a múltra!”

A gyereknapi majális egyik fénypontja volt a 11 órakor kezdődő ünnepélyes táblaavató, amelyben a Nosztalgia Dalkör és a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Fúvószenekar is közreműködött. Gromon István polgármester ünnepi beszédében elmondta, hogy a 2009-es megnyitó alkalmával a „helytörténeti park” elnevezés még csak megelőlegezett név volt, hiszen akkor mindössze egyetlen ismeretterjesztő tábla állt a tó közepén lévő kis szigeten. Mostanra azonban teljes joggal viselheti a terület a „Lahmkruam” Helytörténeti Emlékpark nevet.

A táblákon lévő kétnyelvű szöveg segítségével mostantól bárki megismerheti Vörösvár 320 éves történetét a németek betelepítésétől kezdve a templomépítésen, a zenekarok megalakulásán, a bányalapításon át.

„Miért fontos ez?” – tette fel a kérdést a polgármester, majd meg is válaszolta azt: „A fiataloknak azért, hogy megismerjék az őseik életét, annak tanulságait, az idősebbeknek pedig első sorban a nosztalgia miatt”. Gromon István szerint az emlékpark és maga a múlt útmutatást adhat a jelenben is. „Szükségünk van a múltra” – fogalmazott, majd hozzátette; ha megfeledkezünk a gyökereinkről, könnyen kizsákmányolhatóvá válhatunk.

„Úgy gondolom, hogy érdemes máskor is eljönni ide, és átgondolni néha az életünket, hogy biztosan tudjuk, hogy honnan jövünk, hova szeretnénk eljutni mi, a gyermekeink, az unokáink és az egész családunk!” – zárta gondolatait a polgármester.

Történnek még csodák

Sax László, a pilisvörösvári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke egy történelmi áttekintéssel kezdte ünnepi beszédét. Mint mondta, a „Lahmkruam” egy szóval agyagbánya, de ennél többet is jelent, ugyanis az ősök itt találták meg azt az anyagot, amivel elkezdődhetett a ház építése, az otthon megteremtése. „Ez volt a közösségi tér, a játék helye sokaknak” – tette hozzá.

„Szerencsére ezt a helyet itt nem építették be. Történnek még csodák is, így újra életre kelhetett a Lahmkruam” – fogalmazott Sax László, aki Gromon Istvánhoz hasonlóan köszönetet mondott mindenkinek, aki segített a táblák elkészítésében, melynek nyomtatására a kisebbségi önkormányzat pályázatot is nyert.

Sok múlik a népszámláláson

Sax László beszéde második felében kitért az októberi népszámlálásra is, ahol lesz nemzetiségekre vonatkozó kérdés is. „Sok múlik azon, hogy hány német nemzetiségű vagy sváb nemzetiségű van Vörösváron! Tudjuk meg már végre, hogy Vörösváron hányan élünk svábok, német nemzetiségiek!” – fogalmazott beszédében, majd kifejtette; a jövőben ettől a népszámlálástól függ majd, hogy mekkora állami támogatást kapnak a település német nemzetiségi általános iskolái, óvodái.

Sax László felhívta a figyelmet arra, hogy minden nemzetiségi „merje vállalni a nemzetiségét”.

Padok után helytörténeti táblák

A beszédek után a Nosztalgia Dalkör kedveskedett sváb dalokkal a megjelenteknek, majd Gromon István és Sax László felavatták az egyik helytörténeti táblát, mely előtt a „Lahmkruam”-ot is elénekelték.

A táblákat megelőzően a lakossági igény kielégítésére az önkormányzat 3 asztalt is elhelyezett a parkba, melyek összege a szállítással együtt 310 ezer forint volt.

A nap hátralevő részében természetesen újra a gyermekeken volt a hangsúly.

(Gribek Dániel – Varkapu.info)

Kapcsolódó cikkek:
Becsüljék meg a vörösváriak! – Átadták a Fő utcát (+KÉPEK)
Kéz a kézben magyar és sváb – Interjú Milbich Tamással
Meg kell húzni a nadrágszíjat – Interjú Gromon Istvánnal (I.)
Vasútfelújítás lesz, 10-es elkerülő nem – Interjú Gromon Istvánnal (II.)
Megújuló szennyvíztelep, új hulladékudvar – Interjú Gromon Istvánnal (III.)