Új havi rovatunkban a környékbeli települések vezetőit kérdezzük egy-egy aktuális témáról. Első, februári kérdésünk; Elkészült a járásokról szóló törvény tervezete. Ön mit gondol a tervezetben szereplő járásokról, a települések elosztásáról a saját települése szempontjából?
Új havi rovatunkban a környékbeli települések vezetőit kérdezzük egy-egy aktuális témáról. Első, februári kérdésünk; Elkészült a járásokról szóló törvény tervezete. Ön mit gondol a tervezetben szereplő járásokról, a települések elosztásáról a saját települése szempontjából?
Kezdeményezésünkkel megpróbáltuk a környék összes polgármestével felvenni a kapcsolatot, ám sajnos első cikkünk megjelenéséig ez nem sikerült. Reméljük azonban, hogy a jövőben minden településvezető elfoglaltsága engedi, hogy havi egy kérdésünkre válaszoljon. Ezúton szeretnénk megköszönni Leányvár, Nagykovácsi, Páty, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár, Remeteszőlős és Solymár polgármesterének, hogy már első alkalomra is rendelkezésünkre álltak!
Leányvár – Hanzelik Gábor
Leányvár Komárom-Esztergom megye legnagyobb járásához, az esztergomihoz fog tartozni a tervezet szerint. Az első információk alapján jómagam is berzenkedtem a tervezettel kapcsolatban, jobban örültünk volna egy dorogi járási központ kialakításának. Az újabb információk alapján, miszerint Dorogon kormányablakként működne tovább a korábbi okmányiroda, és így a lakosságot közvetlenül érintő ügyeket továbbra is intézhetnék a polgárok Dorogon, már sokkal elfogadhatóbbá teszi a tervezetet. Természetesen ez csak az elmélet, minden azon múlik majd, hogy a gyakorlatban hogyan működik majd az új járási rendszer. Ha a lakosság zökkenőmentesen tudja majd a jövőben is intézni ügyes-bajos dolgait, akkor sikeres lehet a tervezett átalakítás.
Nagykovácsi – Bencsik Mónika
Magyarország Kormánya, mint tudjuk a magyar közigazgatás színvonalának, az állampolgárok elégedettségének növelése érdekében fontosnak tarja a járásoknak, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi szervezeti egységének kialakítását. A közigazgatási reform következményeit még nem látjuk, a gyakorlati életben a jogszabályok végrehajtását követő megvalósítás leginkább az idei, illetve a jövő évben fog megmutatkozni, így az eredmények is később várhatóak. Jó magam elkötelezett vagyok a közigazgatás iránt, több mint húsz éve vagyok a közszférában. Fontosnak tartottam a reformokat, még akkor is, ha azok sok esetben felborítják rutinszerű, megszokott ügyintézési modelljeinket, napi életünket a Hivatalokban. Bízom benne, hogy az új szabályozások és a kialakuló új rend valóban az ügyfelek, az állampolgárok érdekeit szolgálják.
A járási rendszer kialakításával kapcsolatosan Nagykovácsi települési vezetőinek is elsősorban Budakeszi jutott eszébe, majd egyeztettünk arra vonatkozóan, hogy Budakeszi ebben a munkában valóban szeretne részt vállalni és Budakeszi Város Polgármestere dr. Csutoráné dr. Győri Ottília megerősítette, hogy az elvárásoknak meg tudnak felelni, hisz sok olyan jelentős feladatot látnak el jelenleg is, melyek a járási központotok feladatkörébe fognak tartozni. Nagykovácsi Budakeszihez tartozik az Okmányirodai ügyintézés, gyámügyi ügyintézés, közbiztonsági szempontból is együttműködnek a települések és a rendőrőrs szempontjából is Budakeszihez tartozunk.
Nagykovácsi, mint talán sokan tudják „zsák település”, a főutunk Budapest II. kerületével köt össze minket, minden környékbeli más település megközelítése többszörös tömegközlekedési átszállással lehetséges csak. Budakeszire azonban gépkocsival és a körülményekhez képes BKV-val is el lehet jutni. Nagyon fontos szempont a járások kialakításánál, hogy az érintett települések lakosai könnyen tudjanak közlekedni és elérni a szolgáltatásokat!
Mindezekre tekintettel Nagykovácsi nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 137/2011. (IX. 29. ) számon az alábbi határozatot hozta:
Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv 101. § 1 bekezdésének b) pontjában foglalt felterjesztései jogával élve javaslatot tesz a Magyar Köztársaság Belügyminiszteréhez – az önkormányzati koncepcióban szereplő járási közigazgatási szint visszaállítására irányuló jogalkotói szándék megvalósulása esetén – Budakeszi Város járási székhely településsé nyilvánítására.
A kezdeményezés indoka: Budakeszi jelenleg kistérségi központ, melyben igazgatási, funkciók, intézmények (rendőrőrs, okmányiroda, gyámhivatal) működnek, a környező települések és Budakeszi között a közlekedési viszonyok kedvezőek.
Fentiek figyelembevételével bízom abban, hogy a járások kialakításánál, a tervezett lehatárolás marad és Nagykovácsi Budakeszi központhoz fog tartozni.
Páty – Székely László
A járások kialakításánál érvényesíteni kívánt legfőbb cél a területi államigazgatás újjászervezése. Páty a 113-as számú járásba került a tervezet szerint, amelynek kijelölt központja Budakeszi lenne. Számunkra ez a tervezet kedvező, hiszen Budakeszi szomszédos település, Pátyról jól (10 perc alatt) megközelíthető, a tömegközlekedés a városba községünkből megfelelően és rendszeresen biztosított. (ellentétben az eddigi kistérségi központtal Budaörssel)
Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a járások rendszerének maximálisan figyelembe kellene venni a kisebb földrajzi egységeket is. Éppen ezért támogatjuk Budajenő azon kezdeményezését, hogy az összes Zsámbéki-medencéhez tartozó település egy járásba tartozzon, hiszen jelenleg Perbál és Tök más besorolást kapott. Illetve ha lehetséges a járás megosztását javasoljuk, hogy a Budakeszi és a Budaörs városa köré tartozó településcsoportok is egyaránt kedvező helyzetben legyenek.
Pilisborosjenő – Paksi Imre
Országos szinten a járási rendszer visszaállítása az államigazgatás működésének hatékonyabbá tétele érdekében történik: a szakmai és a hatósági ügyintézés koncentrálása – kisebb összlétszámú apparátus fenntartása mellett.
Pilisborosjenő agglomerációs zsáktelepülés lévén, ilyen jellegű szolgáltatások igénybevételére leginkább helyben, esetleg a fővárosban adódott kézenfekvő lehetőség eddig. A járásközponti szint bevezetése a lakosainknak mindenképpen több helyközi utazást fog jelenteni a jövőben. Sajnos a tömegközlekedés sugaras, azaz főváros-centrikus szerkezetű – ezért a járási központ elérése számunkra csak átszállással oldható meg akár Pilisvörösvár, akár Szentendre esetében. A földrajzi elhelyezkedés és a történelmi kapcsolatok egyaránt Pilisvörösvár mellett szólnak, így testületünk is határozatban mondta ki a Pilisvörösvári Járáshoz való csatlakozási szándékunkat.
Arra számítunk, hogy az új rendszer lehetőséget ad a lakosság ügyeinek megfelelő színvonalú intézésére és a tágabb lakókörnyezethez való kötődés erősödésére.
Piliscsaba – Gáspár Csaba
A járási rendszer megalakulása remélhetőleg beváltja majd azt a kormányzati szándékot, mely szerint a települési jegyzőkhöz telepített állami feladatokat színvonalasan tudja megvalósítani. Piliscsaba esetében kimondottan jónak tartom, hogy Pilisvörösvár járási központ lehet, hiszen az ügyintézésért nem kell távolabb utazni. A települések felosztása is érthető, logikus döntés. A kistérségben kialakult jó munkakapcsolat pedig tovább erősödhet.
Piliscsaba Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete határozatban is rögzítette, hogy támogatja Pilisvörösvár járási központtá válását.
Pilisszántó – Csicsmanczai Tamásné
A Közigazgatási és Igazgatásügyi Minisztérium (KIM) 2012.január 10-én munkaanyag formájában társadalmi egyeztetésre bocsátott járásokról szóló koncepciója szerint Pilisszántó község az újonnan kialakítandó pilisvörösvári járáshoz fog tartozni. A korábbi járási területi felosztásban községünk a szentendrei járáshoz tartozott. Az új koncepció tervezett kialakítása teljesíteni látszik azt az egyik fő célt, mely szerint az államigazgatási szolgáltatásokat minden állampolgár számára elérhető közelségben kell biztosítani. Állampolgáraink számára a tervezett pilisvörösvári járási kormányhivatal kialakítása ügyintézés szempontjából a település közelsége, a rendszeres tömegközlekedés, valamint a szomszédos településsel való hagyományosan jó kapcsolat miatt mindenképpen kedvező, ezért a koncepciót községünk Képviselő-testülete határozatban támogatta. Véleményünket a KIM Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkársága részére is eljuttattuk.
Pilisszentiván – Pénzes Gábor
Közel két hónapja ismerem és tanulmányozom a kormány által – 2013. január 1-től javasolt -, a járások kialakítására tett elképzelést. Véleményem szerint, nem eléggé átgondolt, és sok területen nem veszi figyelembe a mai közlekedési viszonylatokat sem.
Pilisszentiván számára előnyös, hogy Pilisvörösvár a térségünk javasolt székhelye, a környező települések számára jól megközelíthető, és remélhetőleg sikerül kiépíteni a működéséhez még hiányzó feltételeket. Ami Pilisszentiván részére előny, ugyanaz Perbál és Tök településeknek már nem szerencsés, hiszen közvetlenül nem is tudnak eljutni e településekről az emberek Pilisvörösvárra. Számukra szerencsésebb lenne Budakeszihez tartozni.
Az a tény, hogy Budaörs mellett Budakeszi a javasolt székhely, nyilvánvalóan nem gazdaságossági és ésszerű szempontokat takar, hiszen Budaörs már hosszú ideje kialakult és működő intézményekkel rendelkezik, ami Budakesziről nem mondható el.
Pilisszentkereszt – Lendvai József
A mi esetünkben borítékolható volt a régi Szentendrei Járás „visszaállítása”. Bár voltak próbálkozások, hogy Pomáz is járási székhely legyen, de úgy tűnik gyengébb volt a lobbijuk. A falu lakói számára az utazás és annak költségei miatt kedvezőbb lett volna az utóbbi megoldás, de tudomásul vesszük a döntést. Azt azonban még mindig nem tudjuk, hogy milyen ügyek intézése miatt kell Szentendrére utaznunk majd, mi lesz a járási hivatal felépítése és feladata, és annak fenntartásához milyen forrásokat visznek el helyből, vagy csoportosítanak át.
Pilisvörösvár – Gromon István
Úgy gondolom, hogy a járásközponti státusz igen előnyös lenne Pilisvörösvár számára.
– Jó lenne a hivatali ügyeiket intéző polgárok számára, hiszen így minden jelenlegi közigazgatási szolgáltatást továbbra is helyben tudnának igénybe venni, nem kellene ezekért máshová utazniuk (ilyen ügyek lehetnek például az okmányirodai szolgáltatások, az építéshatósági ügyek, a gyámhivatali ügyek, a szabálysértési ügyek, az ipar-kereskedelmi engedélyezési ügyek stb.).
– Jó lenne az összes pilisvörösvári üzlettulajdonosnak, kereskedőnek, hiszen a járáshoz tartozó települések polgárai ide jönnének ügyeiket intézni, s egyúttal feltételezhetően betérnének egy-egy vörösvári üzletbe, igénybe vennék az itt elérhető szolgáltatásokat.
– Jó lenne a munkát keresőknek, mert a járási székhelyi funkcióval esetlegesen ide települő, a járási hivatalhoz tartozó újabb intézményekben szükség lehet különböző munkavállalókra.
– Jó lenne a város minden polgárának is, hiszen a járásközponti szerep növeli a város presztízsét, felértékeli egész Vörösvárt.
– És jó lenne az egész Pilis-medencének is, hiszen Pilivörösvár a 10-es út mentén, a medence közepén fekszik, az összes környékbeli településről jól megközelíthető, velük évszázadok óta szerves gazdasági és kulturális kapcsolatban áll, és többek között a gimnázium, a gyámhivatal, az okmányiroda, az építéshatóság, a szociális központ, a szakorvosi rendelőintézet és a mentőállomás révén már ma is térségközponti szerepet lát el.
A járási székhelyekre és a járásokba tartozó településekre vonatkozó tervezetet ezért örömmel fogadtuk. Örömmel tölt el az is, hogy a január 12. és 29. között lezajlott társadalmi egyeztetés során több környékbeli település önkormányzata képviselő-testületi határozatban fejezte ki egyetértését a tervezettel.
Bizakodva várjuk a Pilisvörösvár járásközponti státuszával kapcsolatos végső döntést, amely ismereteink szerint júniusra várható.
Remeteszőlős – Szathmáry Gergely
Remeteszőlős Község 2000 fő alatti lakosságszám alatti település, így különösen érzékenyen érint minket az új járási törvény(tervezet)ből következő változások. Bár tisztában vagyok azzal, hogy a közigazgatási rendszer átszervezése szükséges, de ennek csak akkor lesz értelme, ha ettől jobb és hatékonyabb lesz az ügyfél kiszolgálás. Az átalakítás eredményessége elsősorban azon lesz lemérhető, hogy az új struktúra „felhasználóbarát” lesz-e. A járásokról szóló törvénytervezetet is ebből a szempontból értékelem.
A tervezet szerint Remeteszőlős Község a szomszédságban elhelyezkedő Budakeszi központú járáshoz tartozna. Mivel Budakeszi Várossal már most is élő, operatív kapcsolatunk van, az új járási rendszer nem teremtene teljesen új helyzetet számunkra. A változás annyi lenne, hogy az eddig együttműködés egy új szintre helyeződne át.
Azt azért meg kell említenem, hogy lakosság szempontjából az problémát fog jelenteni, hogy a tömegközlekedési eszközökkel Budakeszi elég nehezen érhető el. Erre bizonyosan megoldást kell majd találnunk! Mi mindent meg fogunk tenni azért, hogy a megmaradó helyi kirendeltségünk révén a lehető legjobban segítsük a Remeteszőlősi Állampolgárokat.
Solymár – Szente Kálmán
Maga az igazgatás átszervezése és a járások rendszerének kialakítása véleményem szerint jó irány lehetne. Külön örömömre szolgált, hogy visszavette régi nevét ez a közigazgatási egység, a meglehetősen idegen hangzású kistérség megnevezés helyett. A gondom inkább az, hogy a mai napig nem igazán lehet tudni, mely igazgatási területek kerülnek át a járásokhoz. Pl.: Az anyakönyvi igazgatás is? Mert az mindig is a településekhez kötődött. (az esküvőket pl: ki fogja intézni és hol?) Hogyan oldja meg a majdani járási hivatal azokat a kérdéseket, amik szorosan településhez kapcsolódnak? Gondolok itt pl.: az építéshatósági ügyintézésre (helyi rendelet szabályozza!). Feltételezem (?) pl az állattartási ügyek maradnak?
Nem világosak a méretek sem: A Pilisvörösvári Járás 56 ezer embert jelent. Itt Pest megyében az egyik járás 12 ezer lakost ölel fel (Szob) egy másik 178 ezret (Gödöllő). Országosan talán még diverzebb a helyzet.
Kicsit ugyanaz az érzésem mint a meglehetősen szerencsétlenül kialakított kistérségi rendszerrel. Egy Solymár méretű (10 200 lakos) agglomerációs település helyzete nem hasonlítható össze egy olyan rendszerrel, hogy van egy 10-20 ezres város körül 25 apró, 50-1500 lakosú település, összesen 3-40 ezer fő
Emellett még megfogalmaztam egyéb problémákat is, ezeket el is küldtem a főhatóságoknak:
– Solymár esetében csak pl.: az építéshatóság ügyei/iratai több száz méter (!) iratanyagot jelentenek.Hol lesz ez a járási hivatal, ahova ennyi irat/ügy ember befér?
– A lakosság számára sokat romlik a közszolgáltatás minősége, hisz óra/másfél óra sűrűségű helyközi busszal tudnak csak átjutni a leendő Járási Hivatalba?
– Hogyan, kik fogják kezelni az olyan hatósági ügyeket (pl építésügy), ahol komoly helyismeret és a helyi szabályok ismerete (HÉSz) kell?
– Sok helyi hatósági ügy (helyszíni szemlék, környezet-tanulmányok stb.) kezelése igen nagy időveszteséget és felesleges közlekedési költségeket fog a hivatalra róni!
– Milyen lehetősége lesz az önkormányzatnak a település arculatát érintő építéshatósági ügyben kontrollt gyakorolni?
Bízom benne, hogy ezekre a kérdésekre a közeljövőben megalkotandó jogszabályok és intézkedések megnyugtató válaszokat fognak adni.
(Varkapu.info)
Kapcsolódó cikkek:
Dorog is járási központ szeretne lenni
Változás lehet a budakeszi járásban
Budakeszi, Pilisvörösvár és Szentendre lesz járási központ
Melyik járásba kerül Dorog, Piliscsév, Úny és Leányvár?
