Június 29-én délben a perbáli római katolikus plébániatemplom harangja szól a Kossuth Rádióban. Perbál Pest megyei település a Zsámbéki-medence északi részén, a fővárostól huszonhárom kilométerre északnyugatra. Akárcsak a medence névadója, Zsámbék, Perbál is az Aynárd nemzetség ősi birtoka volt.

Június 29-én délben a perbáli római katolikus plébániatemplom harangja szól a Kossuth Rádióban. Perbál Pest megyei település a Zsámbéki-medence északi részén, a fővárostól huszonhárom kilométerre északnyugatra. Akárcsak a medence névadója, Zsámbék, Perbál is az Aynárd nemzetség ősi birtoka volt.

Első templomát a Smaragd grófok építették a 13. század végén Szent Miklós tiszteletére. A hódoltság előtt a község birtokosa a Zsámbéki és a Maróti család volt. A 15. század végén Corvin Jánosé, később a Keglevicheké.

A törökök serege 1543-ban elpusztította a falut. A hódoltság után még sokáig puszta maradt Perbál. 1744-ben Zichy Péter gróf német telepesekkel népesítette be a községet.

A romos templomot átépítették, és 1752-ben szentelték fel. 1780-ban négy harang szava hívta a perbáliakat a Szent Anna templomba, ezekből kettőt az első világháborúban elvittek. Az ágyúnak elvitt harangokat 1920-ban pótolták. Ezek a harangok búcsúztatták a hazátlanná lett családokat, a falu felét, amikor kitelepítették őket Németországba.

A perbáli Szent Anna templom ötven méter magas tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló két mázsa nyolcvan kilós harang nem csak a nándorfehérvári diadalra, hanem az 1946-ban kitelepített családok szomorú sorsára is emlékeztet. A harangot Szlezák László aranykoszorús mester öntötte Rákospalotán 1920-ban.

(mr1-kossuth.hu)

Kapcsolódó cikkek:
A zsámbéki plébániatemplom harangja szólt délben
A solymári kegytemplom harangja szólt vasárnap délben
Csütörtökön a pátyi református templom harangja szól az MR1-en
Pilisszentiváni harang szólt a Kossuth Rádióban