A Kossuth-díjas építész 76 évesen hunyt el. Térségünkben is több épület kapcsolódik nevéhez. Nagyszabású munkája a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese, de a pilisszántói Nagyboldogasszony Kápolna is az Ő nevét dicséri. A Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítésze is volt.
A Kossuth-díjas építész 76 évesen hunyt el. Térségünkben is több épület kapcsolódik nevéhez. Nagyszabású munkája a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese, de a pilisszántói Nagyboldogasszony Kápolna is az Ő nevét dicséri. A Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítésze is volt.
Hazai és nemzetközi hírnevét építészként szerezte. Építészi korszaka két jellemző részre osztható. 1981-ig állami szolgálatban állt különféle tervezővállaltoknál, illetve – egyfajta önkéntes száműzetésben – a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítészeként.
1981-ben önálló tervezőirodát alapított, és az ezt követő munkáival vált híressé jellegzetes, kupolás, organikus épületeivel. Első igazi „makoveczes” alkotása a paksi római katolikus templom volt. Ugyancsak jellegzetes és nagyszabású munkája a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese, a sárospataki gimnázium, a makói Hagymaház, az egri uszoda, az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja. Ez utóbbi volt az egyetlen állami megrendelése.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Piliscsabán
A Makovecz Imre alapította Magyar Művészeti Akadémiát a parlament idén nyáron civil szervezetből köztestületté alakította, és az új alkotmányban is nevesítették. „Az Akadémia köztestületként való létrehozása kiemelt fontosságú, de nem önmagáért való feladat. Hosszabb távon egy eddig nem tapasztalt inspiratív erőt kifejező kulturális közeg kialakítását célozza” – olvasható az indoklásban.
Egyik utolsó interjújában, amit tavasszal a Heti Válasznak adott, így vall az általa megteremtett organikus építészetről: „Az a fa viszont a föld alatt ugyanakkora, mint a föld felett. A mélyben lévő rész, a láthatatlan gyökérzet élteti. Ilyen gyökérzet a magyar szellem. Az organikus építészet lényege is ez – nem arról van szó csupán, hogy szerves formákat rajzolgatunk. Tetszik tudni, mire kell megtanítani ma egy végzett építészmérnököt? Például arra, hogyan kell belépni egy szobába. Vagy hogy egy családi ház tervezésénél az asszonyt kell megkérdezni, hiszen az otthont ő teremti, a férfi dolga, hogy a pénzt megszerezze rá.”
Makovecz Imre jelentősebb munkáiról készült videó>>>
A rendszerváltás környékén a konzervatív oldalhoz kötődő közéleti személyiségként lépett színre, az Országépítő Alapítvány egyik alapítója, a kilencvenes években tagja volt a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának, a Balassi kuratórium elnöke, 2002-től részt vett az Orbán Viktor alapította Szövetség a Nemzetért polgári kör munkájában. 2011 tavaszán díszpolgári címet kapott.
Nagyboldogasszony Kápolna Pilisszántón
A már idézett interjúban politikai hitvallásáról így nyilatkozott: „A Fideszben pedig van olyan polgármester, akivel meggyűlt a bajom, de létezik olyan szocialista, akivel remekül együtt lehet dolgozni. Én tehát nem a Fideszre, hanem Orbán Viktorra esküszöm föl.”
Tervezőirodája 2010-ben ment csődbe, hat embert kellett elküldenie, erről keserűen nyilatkozott: „Az ember leszállítja a munkát, kér egy teljesítési igazolást, majd elküldi a számlát. Pénz még sehol, az összeg negyedét viszont rögtön be kell fizetni az államkasszába. Aztán nem fizet a megrendelő. A következő sem fizet. Az APEH ekkor zárolja a számládat, két hónap múlva már a rezsit sem tudod fizetni, küldheted el az embereket.”
Irodájának, a Makonának a felszámolása egybeesett azzal, hogy Rómában a La Sapienza Tudományegyetemen díszdoktori címet vehetett át. Erről így beszélt az Építészfórumnak: „Ez egy rendkívül érdekes, ambivalens helyzet. Ott barokk ruhába fölöltöztetik az embert, nagy ünneplést rendeznek, és miközben ezt átéli, elkerülhetetlenül átéli azt is, hogy 75 éves korában bezárták a boltját.”
Makovecz életműve beteljesítetlen maradt (MTI)
Művészként és kultúraszervező közéleti emberként is kiemelkedő alak volt Makovecz Imre, mondta Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár kedden. Finta József az elmúlt évtizedek egyetlen igazi építész mesterének nevezte. A Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia örökös és gyakorló elnöke kedden hunyt el életének 76. évében.
„Személyes véleményem az, hogy a 20. század utolsó évtizedeinek legkiválóbb műépítésze volt, azt is mondhatnám, hogy a vonal géniusza, a magyar kultúra kiemelkedő alakja” – fogalmazott a Nemzetierőforrás-minisztérium (Nefmi) államtitkára.
„A sors keserű iróniája, hogy éppen akkor kellett távoznia, amikor kibontakozhattak volna nemcsak művészi, hanem kultúraszervezői képességei is. Életműve ilyenformán minden értelemben beteljesítetlen maradt” – utalt arra Szőcs Géza, hogy a Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész által alapított Magyar Művészeti Akadémia ebben az esztendőben köztestületté válva az eddiginél jelentősen nagyobb szerepet kap a magyar kulturális életben.
Szőcs Géza hozzátette, „késői korok” aligha fogják érteni, hogy Makovecz Imre miért nem kapott egyetlen jelentősebb megbízást sem Budapesten.
Makovecz Imrét a Nemzetierőforrás-minisztérium saját halottjának tekinti.
Az egyetlen igazi építészmester
Pályatársa Finta József szerint Makovecz a magyar kultúra egyik vezéregyénisége volt, nemcsak az építészet, de az egész magyar kultúra területén hatott.
„Nagyon régóta ismertük egymást, sok évvel ezelőtt együtt alapítottuk azt a Magyar Művészeti Akadémiát, amely most végre köztestületi rangra jutott. Már az, hogy ott, az alapításnál összejöttünk, mutatja, az építészetről, az épített világról vallott felfogásunk különbözősége ellenére sohasem tudtuk kikerülni egymást. Minden vitánk mellett tudtam és máig vallom, hogy ő az elmúlt félévszázad egyetlen igazi magyar építész mestere volt” – fogalmazott Finta, a Kossuth-díjjal szintén kitüntetett építész, akadémikus.
Finta József az elmúlt két-három évtized termését emelte ki Makovecz Imre munkásságából: ekkor született többek között a paksi templom és a százhalombattai templom, a sárospataki művelődési ház vagy legfrissebb épülete, a makói fürdő, amelynek már nem érte meg az átadását. „Ezek mind események voltak a magyar építészetben, attól függetlenül, hogy valaki egyetértett az építésszel vagy sem” – hangsúlyozta a pályatárs.
(Index, MTI, Varkapu.info)
Kapcsolódó cikkek:
Hidat épített a hit Csíksomlyó és Pilisszántó között (+Képek)
