Tegnap este a temetői Nagykeresztnél emlékező ünnepség volt az 1849. október 6-án Aradon kivégzett magyar honvédsereg tizenkét tábornoka, egy ezredese, valamint az első miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos tiszteletére. Beszédet mondott Gáspár Csaba Piliscsaba polgármestere és Radványi Béla történész.
Tegnap este a temetői Nagykeresztnél emlékező ünnepség volt az 1849. október 6-án Aradon kivégzett magyar honvédsereg tizenkét tábornoka, egy ezredese, valamint az első miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos tiszteletére. Beszédet mondott Gáspár Csaba Piliscsaba polgármestere és Radványi Béla történész.
A kivégezettekért imát mondott Csománé Szép Mónika református- és Thurnay Béla evangélikus lelkész. A megemlékezésen a Ward Mária Zeneiskola növendékei fuvoláztak Kovács Márton vezetésével. A megemlékezés háziasszonya Szekeres Ágnes, a MIKK munkatársa volt. Az esemény képekben: www.piliscsaba.hu/Képtár
Gáspár Csaba ünnepi beszéde:
Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus. Áldás, békesség, erős vár a mi Istenünk.
Emlékezni jöttünk ma a kereszt tövébe:
Ősz volt, október 5-ét írtak. Hideg, goromba szél fújt a vaskos börtönfalak között. Szigorú készültség az udvaron, a kapuk előtt kettőzött őrség posztolt. Azt beszélték, hogy másnap kivégeznek egy szakállas, magyar főlázadót, egy grófot. A gróf Batthyány Lajos, az első magyar kormány miniszterelnöke volt.
Ők, hittek igazukban, esküjük szentségében, szavaik tisztaságában, így nyílt tekintettel várták a jövőt. S tudták jól, mire számíthatnak. Mindannyian meggyőződéssel vallották, hogy az általuk szolgált úgy méltó, igaz ügy, amelyért érdemes minden kockázatot, áldozatot vállalni.
Egészen az ítélet kihirdetésének órájáig reménykedtek, de felkészültek a védekezésre is. Amikor pedig eljött a végső óra, olyan büszkén fogadták a halálos ítéletet, mintha csupa dicséretet olvastak volna fel előttük.
Ha eljön az ősz, hulló levelek közt emlékezünk – Vértanúkra, magyar szabadságharcosokra, tábornokokra, katonákra, akik a halhatatlanságba léptek.
2010-es írunk ma, a tegnap hősei a számítógépek, TV-képernyők illúziói. Nyomtalanul kopnak neveik, elszáll fölöttük az idő. Egyedül a becsület örök, mint a vértanúk lelke.
Piliscsaba jövője egy történelem része lesz. Az itt élő családok nevei a gyermekeikben, unokáikban, dédunokáikban fognak tovább ragyogni, vagy fejfákba vésett betűkkel elhalványulni. A jövő a gyökerekből hajt, melyet tetteink a szeretetünk és az összetartozásunk ereje tehet elpusztíthatatlanná, időtlenné.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Ima a kivégezettekért:
Urunk, Istenünk!
Amikor most leborulunk előtted, és eléd visszük a világ nyomorát, kezedbe ajánljuk a szenvedőket, betegeket, haldoklókat, különösképpen könyörgünk hozzád magyar hazánkért.
Urunk, bocsásd meg, hogy a haza iránti szeretet és felelősség kialvóban van lelkünkben. Lelkünk kiüresedett, érzékeink eltompultak. Megtelepedett bennünk a közöny, az érdekközpontú életszemlélet. Megtanultunk üres tekintettel csak fogyasztani. Elveszőben van a hitünk. Elveszőben van az a hitünk, hogy egyedül te vagy az Úr, hogy az élet többet jelent az anyagi javaknál, hogy emberi arcunk megőrzése többet ér az alkalmi sikernél.
Elveszőben van az a látásunk, hogy a föld, ahol élünk, több, mint egy földterület, hogy mi, akik itt élünk, nem csak „országlakók” vagyunk: ez a föld a hazánk, amelyért felelősek vagyunk, mert tőled kaptuk. Felelősek vagyunk a gyermekek lelki fejlődéséért, az ifjúság tiszta tekintetéért, az öregek nyugalmáért, a föld gyümölcséért, az ifjúság tiszta tekintetéért, az öregek nyugalmáért, a föld gyümölcséért, a szavak hiteléért, az élhető élet fenntartásáért, a jövőbe vetett hitért.
Urunk, taníts meg bennünket szeretni egymást és újra szeretni a hazát. Őrizz meg attól, hogy elveszítsük ezeréves örökségünket. Lehelj lelket ebbe a népedbe, hogy reménységben megújulva, egymással megbékélve – levetve a közöny mindent elszürkítő leplét – ismét örömmel lásson munkához, építse földi, tőled kapott otthonát, és munkálkodjon országod építésében.
Urunk, egyedül tied a hatalom és a dicsőség!
Urunk, teremts újjá bennünket!
Urunk, hallgass meg minket!
Urunk, könyörülj rajzunk!
Ámen
(piliscsaba.hu)
