Több évezredes titok után nyomoz Szörényi Levente a Pilisben, a zenész tíz esztendeje háromszor két hetet tölt a Holdvilágárokban barlangász barátaival és a Szentendrei Múzeum régészével. Ősi hun temetkezési helyet sejtetnek a római korban kifaragott, és számtalanszor visszatöltött sziklarétegek, mely, bárkit rejtsen is, szenzációs lelet lenne!
Több évezredes titok után nyomoz Szörényi Levente a Pilisben, a zenész tíz esztendeje háromszor két hetet tölt a Holdvilágárokban barlangász barátaival és a Szentendrei Múzeum régészével. Ősi hun temetkezési helyet sejtetnek a római korban kifaragott, és számtalanszor visszatöltött sziklarétegek, mely, bárkit rejtsen is, szenzációs lelet lenne!
Szörényi 2000-ben hozta létre a Holdvilágárok Alapítványt, mely a nagy jelentőségű ásatásokat finanszírozza, s az Árpád sírját kereső szenzációhajhászok lábatlankodása ellenére, a munka jó ütemben folyik.
– 1959 óta gyakran kirándultunk arra apánkkal és a barátaival – mondta Szörényi. – A háború előtt Sashegyi Sándor pomázi régész végzett ott ásatásokat. Nagyon más időket éltünk később, az ötvenes években, amikor „titkos kirándulások” során tartották ébren a figyelmet az elszántak. Csak a hatvanas években vált félhivatalossá egy-egy futó próbaásatás. Mikor megkezdtük a munkát, a barlang küszöbéig ért a visszatöltött szikla és föld; mára nyolcméteres mélységig jutottunk el. A leletek, illetve a tünetegyüttesek arra utalnak, hogy egy római korban megkezdett kőbányát alakítottak át, egy, feltételezhetően egészen más feladatot ellátó helyszínné.
Szörényi és társai a Szentendrei Múzeum szakmai támogatásával végzik az ásatásokat, de persze nincsenek egyedül. A zenész hangsúlyozza, több, szenzációt kereső, de eredményt felmutatni képtelen társasággal ellentétben, ők nem Árpád fejedelem sírját keresik, szerintük sokkal korábbi korból rejt egyedülálló titkot a mély.
– Ha itt egy nagy temetkezés rejlik a mélyben, az hatalmas szenzáció – véli Szörényi. – Nem nevezném meg, kire gondolunk, de csak egy komoly uralkodó nyughelyét temethették vissza ilyen gondossággal az utódok. Különös módon megfeketedett, fényes felületű állatcsontokat, szarvasmarha koponyát és lábszárcsontot is találtunk, ami arra utalhat: a visszatöltés során áldozatokat mutattak be, hogy a mélyben rejlő tevékenység titokban maradhasson.
Ám Szörényi úgy érzi, most az égiektől is zöld utat kaptak, hogy feltárulhasson ez a titok, hisz a munka jól halad. Számtalan hunkori, és avarkori lelet, 13. és 14. századi díszes cserépedény maradványai kerültek már elő, de ahogy egyre mélyebbre ásnak, a nagy rejtély is egyre közelebb jut a megoldáshoz. De persze nem csak a tudományos munka az, ami Szörényit a Pilisbe vonzza. Az ásatást végző csapat táborában a házigazda, az őr és a táborparancsnok tisztét is betölti, s itt született az Árpád népe című misztikus opera több dallama is.
– Dolgozom, olvasok, zenét szerzek a táborban – mondta Szörényi. – Nagyobb nyugalom van itt, mint bárhol a világon.
(K.Á. – Blikk)
