Misztikus piramisokat, zegzugos utcácskákat, a Föld szívcsakráját, az Unicum titkos receptjét és még megannyi természeti, kulturális és építészeti kincset rejt a Pilis, valamint a környező városok. Budapesthez való közelségének és kiváló természeti adottságainak köszönhetően kedvelt kirándulóhely.
Misztikus piramisokat, zegzugos utcácskákat, a Föld szívcsakráját, az Unicum titkos receptjét és még megannyi természeti, kulturális és építészeti kincset rejt a Pilis, valamint a környező városok. Budapesthez való közelségének és kiváló természeti adottságainak köszönhetően kedvelt kirándulóhely.
Bár elhelyezkedésük alapján összefüggő hegységnek is gondolhatnánk, a Visegrádi-hegység az Északi-középhegységhez, míg a Pilis a Dunántúli-középhegységhez tartozik.
Legmagasabb pontja a Pilis-tető 756 méteres csúcsa. Nem tartozik a legmagasabb hazai hegységek közé, de így is több hatszáz méter magas heggyel rendelkezik.
A Pilis-tetőre és a hegység számos csúcsára, illetve nevezetes helyére jól követhető turistaút vezet. A táj szépsége, az egyszerűen teljesíthető útvonalak és nem utolsósorban a főváros közelsége miatt az ország egyik legfelkapottabb turistacélpontja. A hegység lábánál helyezkedik el Esztergom, az ország korábbi fővárosa, amely ma is a római katolikus egyház magyarországi székhelye. A város területe már a prehisztorikus időkben lakott hely volt, a római időkben Salvio Mansio néven település állt itt.
Itt született Vajk – Szent István király -, akit itt is kereszteltek meg. István uralkodása óta érseki székhely. A várhegyen építette fel hazánk legelső székesegyházát, amit nevelőjéről – Szent-Adalbert templom – nevezett el. Ezt a 12. században tűzvész pusztította el, újjáépítése után pedig a török ostrom célpontja volt, a város eleste után dzsáminak használták. Majd a közeli vár visszavételére indított harc során a székesegyházban tárolt lőpor felrobbant, csak egy kis kápolna menekült meg. A mostani bazilika építése csak Mária Terézia uralkodása alatt kezdődött meg, és két évig tartott. A Zwack Unicum titkos receptjét is itt őrzik a székesegyház levéltárában. A vár északi rondelláján áll Melocco Miklós monumentális, tizenkét méter magas Szent István-szobra, amely első királyunkat ábrázolja megkoronázása pillanatában.
A Dunakanyar mentén továbbhaladva térjünk be Szentendrére is. A sajátosan mediterrán hangulatú kisvárost a magyarok mellett szerb, dalmát, szlovák, német és görög telepesek népesítették be újra a törökök kiűzése után. Ennek a felvirágzásnak az emlékeit őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, hét temploma, macskaköves utcácskái, szűk sikátorai. Szentendrei sétánkon tucatnyi kiállítást, múzeumot és templomot is végigjárhatunk, de bóklászhatunk a Dunakanyarnál is, természeti kincseket kutatva. Park- erdőket, vadrezervátumokat találunk erre. Misztikus történetek, izgalmas anekdoták keletkezési helye. A Föld szívcsakrája, kolostor a 13. századból, és piramis nyomai – ezeket kutathatjuk a Pilisben.
A hegységnek létezik három gúla alakú, mesterségesnek tűnő csúcsa, az úgynevezett Pilis-hármas: az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magas-hegy. Elhelyezkedésük is különleges, az Orion csillagkép méretarányos leképezésének is tekinthetők, és ahogy az egyiptomi piramisok esetében, a legkisebb csúcs itt is a leghalványabb csillagot jelenti.
A piramisok feladatát és keletkezését titok övezi, hiszen egy csillagkép ilyen pontos leképezéséhez magas szintű csillagászati és mérnöki tudásra volt szükség.
A Rám-hegyen gúla alakú romra bukkanhatunk, amely a téma kutatói szerint a piramisok elméletét támasztja alá. A Rám-szakadék gyakorlott túrázóknak ajánlott, a Holdvilág-árok pedig szokatlan természeti formáival gyönyörködtet.
Az ezotéria iránt érdeklődők számára Dobogó igazi kincsesbánya, hisz állítólag itt található a bolygónk szívcsakrája, amelyet évekkel ezelőtt a dalai láma meg is szentelt. Innen – és a Rám-szakadék felől is – megközelíthető a Prédikálószék, ahonnan gyönyörű panoráma tárul elénk. Rálátni a Dunakanyarra, Visegrádra és a Börzsöny vonulataira is.
(naplo-online.hu)
