Az egyre népszerűbb lovasíjászatnak térségünkben Tinnyén hódolnak néhányan. A Pilisi Medvék Hagyományőrző Lovasíjász Csoport március 15-én nyílt edzésre vár mindenkit. A lovasíjászatról, a Tinnyei Csatáról és a bemutatóról beszélgettünk a csapat vezetőjével, Szabó Zoltánnal.
Az egyre népszerűbb lovasíjászatnak térségünkben Tinnyén hódolnak néhányan. A Pilisi Medvék Hagyományőrző Lovasíjász Csoport március 15-én nyílt edzésre vár mindenkit. A lovasíjászatról, a Tinnyei Csatáról és a bemutatóról beszélgettünk a csapat vezetőjével, Szabó Zoltánnal.
Varkapu.info: Különleges, helyi jelentősége van Tinnyén a lovasíjászatnak, ugyanis volt itt egy csata.
Szabó Zoltán: Igen, 453-ban, Atilla halála után a hunok és a germánok közötti, Pilisen kívül lezajlott csatában vesztette életét Atilla legnagyobb fia, és Csaba innen menekítette Erdélybe a megmaradt hunokat, akiktől származtatják magukat a mai székelyek. Majd a legenda szerint elment utánpótlásért Ázsiába, Atilla örökségének újbóli betelepítését megszervezni. A tinnyei harcot a mohácsi csatához lehetne hasonlítani méretben és jelentőségében is. A XIX. század végéig emlékműve is volt, de találtak leleteket és mind a néphagyományban, mind a szépirodalomban megemlékeznek róla. A megmaradás szép példája ez viharos időkben.
Varkapu.info: A lovasíjászattal egyre gyakrabban lehet találkozni, egyre többször halljuk a kifejezést, egyre több a bemutató. Minek köszönhető ez a gyors fejlődés és terjedés?
Szabó Zoltán: A felgyorsult, egyre szervetlenebb alapon működő világ zsákutca felé közeledik. Az emberek keresik a kiutat mindenfelé az emberközelibb, szerves alapon szerveződő, túlélésre alkalmasabbnak látszó, kevésbé önpusztító tevékenységek és közösségek felé. A lovasíjászat az állat, növény és ember egyik legmegkapóbb szimbiózisa, hiszen egy csodálatos állaton ülünk növényi eredetű íjjal a kézben. A lovasíjászat mélyen gyökeredzik a magyar ember lelkében, hisz őseink túlélését biztosította ezer éveken át itt és Eurázsia pusztáin egyaránt.
A vér nem válik vízzé, a magyar ember méltán lehet büszke ősei kultúrájára, társadalmi szerveződésére. Ha belenézek az útlevelembe, az állampolgárságnál a mai napig az van feltüntetve, hogy HUN. A hunok lovasíjászok voltak, nem is akármilyenek.
Varkapu.info: A lovasíjászat számotokra inkább sport, vagy hagyományőrzés? Vagy nem lehet elválasztani a kettőt?
Szabó Zoltán: A fentiekből logikusan következik, hogy a hagyományőrzés egy módja a lovasíjászat, és annak egy szelete a versenyzés. Mindazonáltal hiszünk a minőségi munkában a hagyományőrzés és lovasíjászat tekintetében is, és ez óhatatlanul elvezet a piramis csúcsához, a versenyzéshez. De a cél, mint minden ázsiai eredetű harcművészetben, nem a másik, hanem önmagunk korlátainak legyőzése. Ez az út, amin mindenki halad – függetlenül attól, hogy hol tart éppen. Tapasztalataink szerint a versenyzés kizárólagos előtérbenyomása megöli a közösségi szellemet. Erre sajnos nálunk is volt példa eleinte.
Varkapu.info: Tinnyén mióta lovasíjásztok? Hogyan alakult meg a Pilisi Medvék Hagyományőrző Lovasíjász Csapat?
Szabó Zoltán: 2002-ben kezdtem Kaposmérőn tanulni, 2003-ban, Attila napján költöztem ide, Tinnyére. A többiek 2004-óta csatlakoztak folyamatosan. A csapat ebben a formában 2009. nyarán alakult meg.
Varkapu.info: Milyen gyakran lovasíjásztok?
Szabó Zoltán: Hetente háromszor edz a legkeményebb mag, most kezdjük kicsíráztatni iskolánkat a szűk környéken, mintegy 10-15 kilométeres körzetben. Reméljük, egyre többen leszünk, bár nem a mennyiség, hanem a minőség a cél. Az elit műhelymunkában hiszünk igazán.
Varkapu.info: Március 15-én bemutató edzést tartotok. Pontosan mit fog látni a hozzátok érkező?
Szabó Zoltán: Nem szeretnénk lelőni a poént.
Varkapu.info: Pontosan hol lesz ez a bemutatóedzés?
Szabó Zoltán: Létesítményünkben, amely néhány falusi kertből lett kialakítva az évek során – teljesen önerőből. Az Ady Endre utca 708 hrsz. telken áll a jurtánk.
Varkapu.info: Miben különbözik a ti módszeretek a többitől?
Szabó Zoltán: Nem áldozzuk fel a közösségi szellemet és az egyéni személyiségfejlődést a pillanatnyi versenyeredmények oltárán. Célunk az egyén segítése saját útjának megtalálásában a harcművészet által mind fizikai, mind szellemi, mind lelki síkon. Ehhez az egyetlen eszköz a kiscsoportos oktatás, 6 hetenkénti rendszeres szintfelmérések hasonló tudásszintűek egy csoportba irányításával. Ezáltal piramis rendszert alakítunk ki, melyben mindenki képességeinek és szorgalmának megfelelően tud előrehaladni a közös úton.
Varkapu.info: Jártok bemutatózni is a térségben, esetleg az ország más pontján?
Szabó Zoltán: Tavaly felléptünk az Endzsel törzzsel közösen a bugaci Kurultájon, de elsősorban a Pilis a szívügyünk. Itt a környékben tartunk bemutatókat rendezvényeken és létesítményünkben történelemórákat is az iskolásoknak.
Varkapu.info: Ha valaki – mondjuk a 15-i bemutató után – úgy dönt, hogy elkezdené a lovsíjászatot, akkor mit ajánlotok neki? Természetesen azon kívül, hogy csatlakozzon hozzátok. Mi tesz jó kezdő lovasíjásszá valakit?
Szabó Zoltán: Az elszántság, hogy rálép az útra, és képességei szerint becsületesen halad rajta a közösség szerető támogatásával és tiszteletteljes szolgálásával. Aki elöl halad az úton, az szeresse a mögötte jövőt, aki hátrébb van, tisztelje az előtte haladót! Haladásával vívja ki az előrébb haladók tiszteletét, és így megszereti azt, aki őt is megtanulja tisztelni, akkor is, ha mögötte halad – mert az út mindannyiunknak közös.
(Gribek Dániel – Varkapu.info)
Kapcsolódó cikkek:
A töki Huszáreljegyzés is látható lesz a Nyeregszemlén
Terjed a rovásírás a környéken is
