Korábbi SZDSZ-közeli pénzember cége végzi minden idők legnagyobb magyarországi környezeti kármentesítését Üröm határában, a jelek szerint immár fideszes hátszéllel – írja 2011. 13. számában a HVG. A cikket a Varkapu.info változtatás nélkül teszi közzé.
Korábbi SZDSZ-közeli pénzember cége végzi minden idők legnagyobb magyarországi környezeti kármentesítését Üröm határában, a jelek szerint immár fideszes hátszéllel – írja 2011. 13. számában a HVG. A cikket a Varkapu.info változtatás nélkül teszi közzé.
Iszapbirkózás
Korábbi SZDSZ-közeli pénzember cége végzi minden idők legnagyobb magyarországi környezeti kármentesítését Üröm határában, a jelek szerint immár fideszes hátszéllel.
Idilli környék módos családoknak: az Észak-Budával szinte összenőtt Üröm pilisi panorámás dombos oldalán az összekötő utak kiépítése megkezdődött, és már szupermarket is várja a majdan idetelepülőket. Minden jel arra utal, hogy lakópark alakul a csókavári domboldalban, egy-két családi ház is csaknem felépült. Tőlük néhány tíz méterre felfelé található az egykori – már a Római Birodalomban is kitermelt – kőbánya, amelyet a Fővárosi Gázművek évtizedeken keresztül szennyezett toxikus fémeket tartalmazó gázmasszával (lásd Masszatörténet című írásunkat), amelyet 2007 óta próbálnak hatástalanítás céljából elszállítani. Erre egyébként alig utal valami a helyszínen: a hatalmas, tölcsér alakú bányagödör körbe van ugyan kerítve, de – például minapi ottjártunkkor – a lelakatolt munkaterületet sem őr, sem kamera nem védte, a kiáltozásra legalábbis senki sem jött elő. Az uniós tervek szokásos táblájából kiderült ugyan, hogy környezeti kártalanítás folyik, de a fokozott veszélyre semmi sem figyelmeztet, holott a kitermelt anyag többtucatnyi fekete nejlonzsákba tömve a kerítés közelében várta a szállítókat.
| Fotó: Horváth Szabolcs |
Az Európai Bizottság 2006-ban – Közép-Európa akkor egyik legnagyobb ilyen programjaként – befogadta a magyar támogatási kérelmet. E szerint a 24 millió euró összegű kármentés 85 százalékát az unió, 15 százalékát a magyar költségvetés állja. A megrendelő a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság lett, a munkákat – a 60 ezer tonna szennyező anyag elszállítását és semlegesítését, továbbá a százszázalékos mentesítést – 2010. augusztus 31-éig kellett volna befejezni. Mindez a Közbeszerzési
Értesítő korábbi számaiból, illetve az igazgatóság munkatársai által a Magyar Hidrológiai Társaság tavaly nyári vándorgyűlése számára készült elemzésből tudható, a környezetvédelmi ügyekben a kormányváltás óta illetékes Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) lapzártánkkor küldött szűkszavú válaszaiból ugyanis csak annyi derül ki, hogy az átadás-átvétel hiánypótlási szakaszban tart, „a bányaüregből nyíló oldalirányú barlangok falainak tisztítása folyik”. Így csak informális nyilatkozóktól tudni, hogy az új határidő 2011. március 31.
Tavaly év vége óta barlangászok és földmunkások dolgoznak a bányában. A szennyezés zömét, a bejáratnál fölhalmozódott közel 60 ezer tonna veszélyes hulladékot már sikerült elszállítani, „csak” a karsztokba beszivárgott anyag kitermelése folyik. Ez sem kevés, akár száznál is több tízliteres zsáknyit hoznak felszínre a szakemberek naponta, méghozzá sziszifuszi munkával. Csőszerű üregekben csúszkálva, kézi erővel – pajszerral, gyalogsági ásóval, drótkefével – dolgoznak. A munkálatok ismerői a HVG-nek azt is elmondták, hogy a múlt héten ukázba kapták, a munkákat 2-3 héten belül be kell fejezni, így csak a lezárást előkészítő feladatokra maradt idő, és ami szennyeződés a karsztokban van még, az ott is marad. A kivitelező Geohidroterv Kft.-nél azt mondták a HVG-nek, a pályázati kiírás szerint vállalt 6–13 méteres barlangokat határidőre megtisztították. A megrendelő tavaly szeptemberben jóvá is hagyta a teljesítést (ami némiképp ellentmond a VM hiánypótlásról szóló közlésének), jelenleg a menet közben föltárt 300 méteres járat falait pucolják a környezetvédelmi felügyelőség határozatának eleget téve és a költségeket megelőlegezve, de a teljesítőképesség határáig jutottak. A repedésekben, beszűkült járatokban található, úgynevezett csurgalékvízzel átitatott anyag a már kitermelt 57 ezer tonnához képest elenyésző mennyiségű – hangsúlyozzák. Az idézett felügyelőségi tanulmány ugyanakkor úgy fogalmaz: „az elmúlt közel harminc év alatt a felső rétegekből a csapadékvíz sok mindent kioldott, így azok kevésbé toxikusak. Ezzel szemben a mélyebb rétegek a bedúsulás miatt mérgezőbbé váltak.”
| Fotó: MTI/Kovács Attila |
Az EU-pályázatot még Persányi Miklós (SZDSZ) minisztersége idején nyerte meg a program, a kivitelező Geohidroterv–Terszol-konzorciumot 2008 júniusában választották ki közbeszerzésen. A cégek hatalmas összegre – 18,5 millió euróra – szerződtek, ekkor már Szabó Imre (MSZP) volt a környezetvédelmi miniszter. Ezzel együtt az üröm-csókavári munkát „SZDSZ-mutyinak” tartják szocialista körökben, annak ellenére, hogy a konzorcium bejelentett gépészeti alvállalkozója például az MSZP-közelinek mondott Rezonátor Kft. Utólag igazolni látszik viszont az elméletüket, hogy jelenleg a Geohidroterv egyik tulajdonosa Törő Csaba üzletember, aki az SZDSZ 2008-as elnökválasztási kampányában Fodor Gábort segítette pénzzel és tanácsokkal korábbi vállalati felettese, az egykor az Euroweb Internet Szolgáltató Rt. elnökeként is működő Kóka János ellenében. Fodor Szabó előtt (és Persányit követően), 2008 áprilisának végéig vezette a minisztériumot, ahol gyakran megfordult nála tanácsaival Forró Zoltán, Demszky Gábor egykori főpolgármesteri kabinetfőnöke is, aki tavaly pár hónapon keresztül történetesen ügyvezető volt a Geohidrotervben. Törő a HVG-nek azt hangsúlyozta: a pályázat előkészítésekor és kiírásakor még, a nyertes kihirdetésekor már nem Fodor volt a miniszter, s nem érti, miért volna aggályos bevásárolnia magát mindezek után több mint egy évvel később egy egyébiránt éppen eladó cégbe. A környezetvédelemben az állami megrendelés a meghatározó, ezzel együtt nem politika kérdése, hogy tiszta-e egy barlang vagy sem – mondta.
Az 1990-ben alakult céget egyébként éveken keresztül régi vágású környezetvédelmi apparatcsikokból álló egykori menedzsmentje tulajdonolta, majd 2006-ban – történetesen az ürömi terv indulásakor – a Wallis-csoporthoz tartozó cégek szerezték meg az üzletrészeket. A Wallis megfontolásainak ismerői ma már a távolságukat – 2009. év végi cégeladásukat – hangsúlyozzák, de csak formálisan van igazuk: az egyik aktuális tulajdonos vállalkozás (Geo-Solution Kft.) ügyvezetőjének neve több Wallis-cégben is fel-felbukkan, ráadásul a cégcsoport vállalkozásainak jelzáloga van a jelenlegi Geohidroterv-üzletrészekre.
Bonyolultak a Terszol tulajdonviszonyai is. Itt 2009 elején kisebbségbe szorult a volt tulajdonos Maráczy Endre és köre, a fő részvényes egy amszterdami cég lett, amit utóbb Törő szintén felvásárolt.
„A cégem nem a politikával, hanem közigazgatási szervekkel működik együtt a munkában” – reagált Törő arra a kérdésünkre, etikus-e együttműködnie a zöld tárca hatóságaival a kormányváltás után. A VM Illés Zoltán vezette környezetvédelmi államtitkárságának távolságtartása egyébiránt különös, tekintve, hogy az Orbán-kormány kevésbé zavarosnak tetsző politikaközeli ügyekben is elszámoltatásért kiált. Ráadásul nem csak Törőékkel tűnnek elnézőnek. Az ürömi kármentesítés kommunikációját és uniós pr-jét 2007. év végén a néhány hónappal korábban létrehozott Monday Consulting Kft. nyerte el, több mint 20 ezer euróért. A céget Monostori Katalin, a szaktárca korábbi társadalmi kapcsolatokért felelős főosztályvezetője alapította és vezeti, aki a jelenlegi kormány legkiemeltebb kirakatnyomozásában, a Sukoró-ügyben gyanúsított Tátrai Miklós volt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő-vezérigazgató (még korábban környezetvédelmi helyettes államtitkár) felesége. A Monday Consulting szerződése már az új kormány idején járt le, miközben úgy tűnik, a kft jóval korábban megérezte az új szeleket: 2009-ben például a Simicska Lajos érdekeltségében álló Mahir-csoport cégével konzorciumban pályázott a székesfehérvári szennyvízbővítés kommunikációjára, s közösen készítették a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Hulladékgazdálkodás című kiadványát is.
Más szálakon keresztül is megfigyelhető bizonyos kontinuitás környezeti kérdésekben. Annak ellenére, hogy Illésék szinte soha nem látott mértékű elbocsátásokat hajtottak végre az ágazatban, megtartották az egyik kulcsembert, Kling Istvánt (HVG, 2010. október 16.). Róla Szabó exminiszter környezetében most azt állították a HVG-nek, hogy annak idején kifejezetten SZDSZ-es szorgalmazásra – voltaképpen a kisebbségbe került MSZP-kormány liberális támogatásának egyik feltételéül – került a tárcához államtitkárnak, jelenleg pedig vízügyi helyettes államtitkár. Hasonló a helyzet Tolnai Jánosnéval, aki most az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség megbízott főigazgató-helyettese, korábban pedig az SZDSZ országos tanácsának volt a tagja, 2006–2010-ben a párt képviselője a (történetesen Ürömöt is igazgató) Pest megyei közgyűlésben. Az önkormányzatok egyébként nem aggódnak masszaügyben. Laboda Gábor (független, korábban MSZP-s képviselő) ürömi polgármester például azt mondta a HVG-nek, neki mindegy is, mikorra, csak legyen már egyszer vége a több évtizedes történetnek.
(RÁDI ANTÓNIA – hvg.hu)
