Milyen csillagképek, esteleg bolygók láthatók az égbolton márciusban? Mire érdemes figyelni a tavasz kezdetén? A Pilisborosjenői Csillagász Egyesület jóvoltából most mindezt megtudhatja. Kellemes nézelődést – akár már ma estére is!

Milyen csillagképek, esteleg bolygók láthatók az égbolton márciusban? Mire érdemes figyelni a tavasz kezdetén? A Pilisborosjenői Csillagász Egyesület jóvoltából most mindezt megtudhatja. Kellemes nézelődést – akár már ma estére is!

Szeretettel köszöntjük az olvasót! A hosszú tél után tán a március már elhozza a tavaszi jó időt. Ha elvonulnak a borongós, téli felhők, lehetőség nyílik az esti égen való nézelődésre, akár szabad szemmel, akár távcsövekkel. Rövid összefoglalónkban leírjuk, mit is láthatunk egy-egy derült márciusi estén a csillagászatra fantasztikusan alkalmas pilisi égén.

Jupiter

Sötétedés után még „elcsíphetjük” a déli égen már lemenő-félben lévő Jupitert. Sárgásan fénylik a kora estében. A tőlünk kb. 700 millió km-re lévő bolygóóriás, hidrogén-hélium keverékéből álló gázbolygó, a Naprendszer legnagyobbja.  A bolygó mindig viharos. Egyik jellegzetes, állandó vihara a „Nagy Vörös Folt”, mely már 400 éve állandó arca a Jupiternek. A Földön a nagyobb viharok általában az óceánok felett képződnek, és a szárazfölhöz érve veszítenek erejükből, de mivel a Jupiteren nincs szilárd felszín, így nincs, ami lassítaná a vihart, ezáltal az folyton erősíteni tudja magát. A vihar méretét tekintve kb. 3 Föld férne el benne kényelmesen.  Tehát, ha itt a Földön egy nagyobb esőre panaszkodnánk, gondoljunk csak a Jupiterre…

Holdjait tekintve is többel büszkélkedhet, mint mi. Szám szerint 63 holdja van, amit növelhet nagy tömegvonzásának köszönhetően, esetleg néhány Jupitertől a Nap felé beljebb lévő Kis-bolygó övből befogott kődarabokkal. Négy jellegzetes holdja van, melyeket Galileo Galilei itáliai csillagász fedezett fel még a XVI. században. A csillagász tiszteletére ezeket Galilei holdaknak nevezzük. Az egyes holdak nevei: Io, Europa, Ganimédesz, Callisto. A Jupiter egyenlítői síkjában keringenek és pár óra alatt megkerülik a planétát.

Észlelési tipp a holdakkal kapcsolatban: fényképezőgéppel sötét égről fotózzuk le a bolygót, nagyítás nélkül, csak úgy kattintsunk egyet, hogy rajta legyen a képen, majd visszanézve nagyítsuk ki a képet, és ha ügyesen fotóztunk, akkor megpillanthatjuk a Jupitert és a négy holdból éppen nem fedésben lévőket egymás mellett.

Szaturnusz

A gyűrűs bolygó, a gyűrűk királya, a Naprendszer koronája, és még sorolhatnám, hogyan nevezzük a Tőlünk kb. 1,8 milliárd km-re lévő gázóriást, melynek felszínén most egy 20 éve nem látott, 50.000 km hosszú kékes vihar tombol. Fényessége vetekszik gyűrűi fényességével. Este 9 körül a keleti égen látható, szintén sárgásan fénylik. Holdjainak száma 56, melyből kettő igen híres. A Titán, melyen hatalmas kőolajtavak, kőolajfolyók terülnek el, és az égből víz helyett metáleső esik. A másik híresség a Rhea nevű holdja. A hírnevet pedig azért szerezte, mert az egyetlen általunk is ismert olyan hold, amely rendelkezik saját gyűrűvel.

Reiter Dániel
 

Csillagképek, csillagok közt barangolva – 2011. Márciusi  Mélyég-objektumok

M-44:

A Rák csillagképben helyezkedik el, mely a keleti égbolton már napsötétedéskor megfigyelhető. Szabad szemmel egy ködös égi objektumnak látszik. Az m-44 az egyik legközelebb lévő nyílthalmaz a naprendszerhez (becslések szerint kb. 520-600 fényévre). A nyílt halmazt legjobban február és május között lehet megfigyelni, amikor legjobban felemelkedik a zenithez. Magnitúdója 4,5.

Szekeres Csillagkép:

M-38:

A Nyugati égbolton található meg a szekeres csillagképnek a Déli részén. Egyike a három nyílthalmaznak (a másik kettő az m-36 és az m-37) mely a szekeres csillagképben található, és szerepelnek a Messier csillagkatalógusban is. Márciusban a Nyugati égbolton kb. 9 körül emelkedik a legmagasabbra. Magnitúdója 7,4, távolsága a naptól mintegy 4200 fényév. 

Ikrek:

A dél-nyugati égbolton helyezkedik el. Két fényesebb csillaga a Pollux és Castor szabad szemmel is látható, akár városi ég alatt is.

Pollux: A Pollux mintegy 34 fényévre lévő óriás narancssárga csillag. Magnitúdója 1,14.

Castor: A második legfényesebb az iker csillagképben a Polluxot követően. Már kb. 8-10 cm átmérőjű távcsővel is látható, hogy ez egy dupla csillag, mely 50 fényévre helyezkedik el a földtől. A Castor mintegy 22-szer fényesebb mint a mi napunk, a kísérő csillagé – Castor B – kb. 2 magnitúdó. A két csillag keringési ideje nem ismert pontosan, de becslések szerint 350 és 400 év között lehet. A Castornak több kísérője is van – tulajdonképpen egy hatszoros rendszer. 

Eszkimó-köd: Szintén az iker csillagképben helyezkedik el. Már egy kisebb távcsővel (15cm) is jól látható az eszkimó arca. 5000 fényévre helyezkedik el, magnitúdója kb. 0,4   

M35: Az iker csillagképben helyezkedik el. Kisebb távcsővel is megfigyelhető, illetve szabad szemmel egy ködös pacának látszik. Magnitúdója 5,3, távolsága a naptól 2800 fényév.

Kenyeres Bence

Előadások

Előadások derült idő esetén minden héten, pénteken 21.00-tól. Találkozás a pilisborosjenői játszótéren, ahonnan kimegyünk a Teve-sziklához. Gyere el Te is egy csillagközi utazásra, ismerd meg Naprendszerünk, Univerzumunk csodáit! Ha Neked is van teleszkópod, hozd el!

Honlap: www.pcse.eoldal.hu

E-mail: pcseuniverse@gmail.com

PCSE 2011. Március

(Varkapu.info)

Kapcsolódó cikkek:
Közel hozzák a csillagokat – Interjú Reiter Dániellel