Januárban csak a nagyon elszánt kertészkedők találnak tennivalót a kiskertjükben. Ilyenkor többnyire még hó fedi a talajt – felénk már most is, december közepén, vékony fehér lepel borítja a kertet –, ha januárra mégsem maradna meg hó, akkor is általában fagyos a föld, nem alkalmas kertészkedésre.

Januárban csak a nagyon elszánt kertészkedők találnak tennivalót a kiskertjükben. Ilyenkor többnyire még hó fedi a talajt – felénk már most is, december közepén, vékony fehér lepel borítja a kertet –, ha januárra mégsem maradna meg hó, akkor is általában fagyos a föld, nem alkalmas kertészkedésre.

Már érzékelhetően hosszabbodnak a nappalok, jobb kedvvel foghatunk hozzá a veteményes megtervezéséhez. A gazdaboltokban ilyentájt már feltöltik vetőmagkészleteket és a télvégi lemosó permetező szereket is egyre gyakrabban ajánlgatják a kereskedők.

Ezért kezdjük az évet egy leltárral, milyen vetőmagok maradtak meg tavalyról, a fel nem használt növényvédő szerek szavatossági idejét is érdemes számon tartani.

A zöldség, burgonya tárolását is gyakrabban ellenőrizzük, hiszen a tavalyi sok csapadék sokat ronthatott a tárolhatóságukon. Fagymentes napokon egy kis szellőztetést is beiktathatunk fölöttük, ugyanis azok a gázok, amiket a tárolt zöldségek „kilélegeznek” érésgyorsítóként hathatnak s ezért gyorsabban romlásnak is indulnak az egészséges termények is.

Más a helyzet, ha fólia sátor is van a kertben. Akkor lehet találni tennivalót a ház körül. Azok a fóliák, amelyeket többéves használatra vettünk, rendszerint a téli hónapokban is a feszítő vázon maradnak. Havazásnál tehát arra is legyen gondunk, hogy ne csupán az örökzöldeket, fákat, bokrokat szabadítsuk meg a hó terhétől, hanem a fólia sátrakról is óvatosan söpörjük le a havat, mielőtt a vázak összeroppannának. Ilyenkor ugyanis legtöbbször nem a fólia szakad be, hanem a tartólécek törnek, műanyag csövek görbülnek. Legbiztosabb megoldás persze ha nem hagyjuk fenn a fóliát télre, de ha mégis, akkor a leolvasztás is több sikerrel járhat, mint a söprű. Fóliázásra azonban csak a hajtatásra nagyon elszánt kertészkedők vállalkozzanak s csak alapos kerti területismertet birtokában. Merthogy lehetőleg gyorsan melegedő, laza talajt válasszunk, azt is lehetőleg szélárnyékos, és ha lehet napos helyen.

Mekkora legyen egy családi ellátásra alkalmas fólia sátor?  Általában a kisebb légterű fóliákat 4-5 méter széles, 2 méter magas és 7-10 méter hosszúra szokták szabni. Akik piacra is termelnek persze sokkal hosszabb, akár 50-100 méter hosszú sátrakat is készítenek.

Nézzünk szét a gyümölcsfák környékén is!

Januárban a gyümölcsfák rendszerint még mélynyugalomban vannak, mondhatni mélyálomban alszanak, valamennyi élettevékenységük minimálisra csökken. Ilyenkor ha engedi az idő, hozzáfoghatunk a korona alakításhoz, idősebb fák esetén a korona ritkításához. Ezt a munkát azonban mindig mértéktartással végezzük, mert ha túl sok ágat távolítunk el – a szellősebb, betegségekre kedvezőtlenebb térállás érdekében – sokszor vízhajtások fejlesztésére serkenthetjük fánkat.

Ilyenkor érdemes gondolni az ifjító beavatkozásokra is. Ifjítással az idős elhanyagolt fákat általában rendbe lehet hozni. Fontos, hogy a fa törzse és gyökérzete egészséges legyen. Általában az alma, körte,  birs jól viseli ezt a jelentős csonkítást. Az ágakat igyekezzünk az hajlásoknál, a könyöknél eltávolítani, mert általában itt találhatók a rejtett rügyek, amelyek majd kihajtanak, hogy pótolják a veszteséget. A többi visszamaradt gallyat, vesszőt viszont már ne bolygassuk, mert minél több úgynevezett nedvszívó gally marad a fán, annál gyorsabban helyrejön és kiheveri ezt a műtétet.

Mindezen munkákhoz szükséges eszközöket pedig még a hónap elején nézzük át, ápoljuk, élezzük, hogy ha majd kézbe vesszük, ne okozzanak bosszúságot, s szép sima metsz lapokat készíthessünk velük.

(agroinform)