A Duna-stratégia tervezetét – és az ezzel összefüggő akciótervet – várhatóan novemberben véglegesíti az Európai Bizottság, és azt december 8-án hozza majd nyilvánosságra. A tervezet nem kevesebbet tűzött ki célként maga elé, mint hogy egy évtizeden belül valóban versenyképessé váljanak a Duna menti területek, egy olyan térséggé, amely vonzó a beruházók szemében, és amelynek környezete megfelelő védelemben részesül.
A Duna-stratégia tervezetét – és az ezzel összefüggő akciótervet – várhatóan novemberben véglegesíti az Európai Bizottság, és azt december 8-án hozza majd nyilvánosságra. A tervezet nem kevesebbet tűzött ki célként maga elé, mint hogy egy évtizeden belül valóban versenyképessé váljanak a Duna menti területek, egy olyan térséggé, amely vonzó a beruházók szemében, és amelynek környezete megfelelő védelemben részesül.
A Duna-stratégia alapvetően 14 ország jövőjét befolyásolja: Németország, Ausztria, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Szlovénia, Románia és Bulgária az uniós tagállamok közül, illetve Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és részben Ukrajna. A dokumentum több problémára, kihívásra is felhívja a figyelmet.
És legyen 300 napig hajózható!A tervezet emlékeztet arra, hogy a Duna szállítási kapacitásai közel sincsenek kiaknázva, az energiaárak a világ- és európai viszonylatban is magasak, a természeti katasztrófák, így az áradások és az ipari szennyezések pedig meglehetősen gyakoriak. Az akcióterv egyebek között a közlekedési kapcsolatok javítására koncentrál, emellett nagy súlyt fektetne még arra is, hogy a Duna-menti országok közösen lépjenek fel környezetvédelmi és kockázatkezelési ügyekben, és erősítsék a biztonsági együttműködést.
A Bizottság szerint a régiós országok profitálhatnának az innovációs és idegenforgalmi együttműködésből, illetve az információs társadalom, az intézményi kapacitás területén és a perifériára szorult közösségek ügyében folytatott közös munkából. A fellépéseket négy pillér köré építik, ezek a következők: közlekedési kapcsolatok, környezetvédelem, magas életszínvonal teremtése és a biztonság fokozása.
A fő célok 2020-ra a következők: – a Dunának éves szinten 300 napig hajózhatónak kell lennie – a teherszállításnak (tonnánként) a 2010-es értékhez képest 20 százalékkal kell növekednie – 2030-ra vasúti kapcsolatot kell létesíteni a régió összes fővárosa között – a károsanyag-kibocsátásnak 20 százalékkal csökkennie kell az 1990-es szinthez képest – a megújulók arányának az energia-felhasználáson belül 20 százalékkal növekednie kell az 1990-es szinthez képest – a régión kívüli területekről érkező turisták számát 50 százalékkal növelni kell 2010-hez képest – a hajózási turizmust 50 százalékkal kell növelni – 2020-ra a folyóvíz 80 százalékát alkalmassá kell tenni a fürdésre – az árvízkockázati területek arányát 25 százalékkal csökkenteni kell – a belső kereskedelmet 50 százalékkal növelni kell – a régióban megszerzett szabadalmak számát 50 százalékkal növelni kell – a 30 és 34 év közöttiek 30 százalékának felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie – a régiós lakosság átlagjövedelmét meg kell duplázni – 2020-ra nem szabad, hogy négy hétnél több időt vegyen igénybe egy vállalkozás beindításának engedélyezése – az érintett 14 országban 2015-re hatékony adatcsere-rendszert kell felállítani.
Az új stratégia valamennyi, már jelenleg is rendelkezésre álló uniós forrást igénybe fogja venni, a kezdeményezés számára ugyanis új pénzcsapokat nem nyit meg az EU – tájékoztatott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján szereplő közleményében.
(turizmusonline.hu)
