Május 3-ig látható a “Magyarok, németek, magyarországi németek – Sorsok, nyomok, és a nyelv, amely összeköt” című kiállítás a pilisszentiváni polgármesteri hivatal házasságkötő termében. A tárlat a magyarországi németek, pontosabban a projekt során megkérdezett személyek életén keresztül mutatja be a történelem fontos eseményeit. Ez a 2. világháború utáni kitelepítés és annak következményei.
Május 3-ig látható a “Magyarok, németek, magyarországi németek – Sorsok, nyomok, és a nyelv, amely összeköt” című kiállítás a pilisszentiváni polgármesteri hivatal házasságkötő termében. A tárlat a magyarországi németek, pontosabban a projekt során megkérdezett személyek életén keresztül mutatja be a történelem fontos eseményeit. Ez a 2. világháború utáni kitelepítés és annak következményei.
A bőröndök a németek Magyarországra történő betelepítését a 18. században, és a Magyarországról való kiűzetését szimbolizálják a 2. világháború után. Az utazás szimbóluma, egészen pontosan azt jelenti, hogy a svábok egy batyuval jöttek, és egy batyuval kerültek elűzésre.
Ezen kívül a bőröndök egy-egy témát is jelentenek, melyekről az interjúk alanyait megkérdeztük. Minden bőröndnek van két, néha három tulajdonosa is: azok a bácsik, nénik, akikkel a diákok az interjúkat készítették Aalenben, Tarjánban és Tatabányán.
A kiállítás az „Eredet” bőrönddel indul, ahol megtudhatjuk, honnan származnak a kitelepített németek, valamint az itt Magyarországon felkeresett svábok honnan kerültek az országba. A projektben részt vevő diákok által készített hajó is ebben a bőröndben van elhelyezve. Ilyen vízi járművekkel érkeztek a svábok Magyarországra.
A „Gyerekkor” bőröndben olyan kérdéseket tettek fel a diákok, amelyek a megkérdezettek gyerekkorára vonatkoztak. A kérdések mellett játék, és képek kerültek benne elhelyezésre. Minden bőrönd más-más témát dolgoz fel.
A bőröndök alatt elhelyezett kék színű anyag a két népet összekötő Dunát szimbolizálja, azt a folyót, amelyen Magyarországra érkeztek a sváb telepesek. A Dunán úszó hajókat szintén a diákok készítették. A kék anyagon folyórészletek is láthatóak Németországtól Magyarországig.
A bőröndökben találhatók tárgyi emlékek is. Ruhadarabok, eszközök, fényképek, imakönyvek, melyeket sváb családok használtak régen.
A falakon, a bőröndök mögött tablók láthatók. Az első bőrönd mögött található térkép azokat a területeket mutatja be, ahová a 18. században betelepítették a svábokat. A másik térképen a sarokban azokat a településeket soroltuk fel, ahonnan az aaleni interjúalanyok származnak, vagyis ahonnan elűzték őket.
A kitelepítési térkép mellett található az a dokumentum, amely alapján sor került a németek kitelepítésére, amelyet a 2. világháború alatt a Potsdami konferencián hoztak.
A többi tablón olyan fényképek, dokumentumok szerepelnek, amelyek bemutatják a kiűzetés eseményeit (regisztráció, a marhavagonokhoz történő szállítás, az utazás), valamint a menekülttáborban töltött néhány nap, esetleg hét eseményeit (tábori konyha, tábori templom, szoba stb.).
A projekt résztvevőit egy rendkívül jól sikerült csoportképről ismerhetjük meg összekapcsolt barátságszalagokkal, láthatjuk Tatabánya testvérvárosának, Aalennek a nevezetességét, a piactéren álló tornyot. Mellette fényképek az interjúalanyokról és egy teljes interjú, az interjút készítő diákokkal.
Az állványon találhatók a projekttel kapcsolatos információk: a két intézmény neve, a projekt címe, a diákok név szerint, valamint a projekt támogatója, az Egész életen át tartó tanulás program logója.
(szentivannal.hu)
Kapcsolódó cikkek:
Kéz a kézben magyar és sváb – Interjú Milbich Tamással
Piliscsabai megemlékezés a kitelepítések 65. évfordulóján
Nemzetiségi fotópályázat helyi sikerekkel
