Néhány évtizeddel ezelőtt természetes volt, hogy az erdészek lovakat hívtak segítségül a fakitermelések idején. Azután jöttek a gépek, és lassan leváltották a kevésbé hatékony, ám jóval természetkímélőbb igás állatokat. A Pilisi Parkerdő Zrt. területén azonban ismét találkozhatunk lovakkal munka közben.
Néhány évtizeddel ezelőtt természetes volt, hogy az erdészek lovakat hívtak segítségül a fakitermelések idején. Azután jöttek a gépek, és lassan leváltották a kevésbé hatékony, ám jóval természetkímélőbb igás állatokat. A Pilisi Parkerdő Zrt. területén azonban ismét találkozhatunk lovakkal munka közben.
A Gazdakör riportja a témában a cikk alján megtekinthető!
A Pilis egyik felét még hó borította, mikor februárban felkerestük a Pilisi Parkerdő Zrt. Szentendrei Erdészetét, ahol éppen tűzifát termeltek – elsősorban lakossági használatra. „Szentendre községhatárban lévő nagyjából 100 éves cseres, kocsánytalan tölgyes állományt termelik itt a munkatársaink. Az érdekessége ennek a helyszínnek, hogy több év után ismét lovas fogatok segítenek a faanyag mozgatásában. Összesen 4 pár, azaz 8 ló dolgozik itt a megfelelő emberi vezénylettel” – mesélte nekünk Lomniczi Gergely, a Pilis Parkerdő Zrt. kommunikációs vezetője. Mint mondta, a fogatos fakitermelés a régi idők fakitermelésére emlékeztet.
„Nyilván sokkal kevésbé termelékeny, mint egy gépi munka, viszont nagyon sok előnye van. Elsősorban az, hogy sokkal természetkímélőbb módon lehet így dolgozni. Hogyha lovakkal mozgatjuk az idős faanyagot, akkor a fiatal facsemeték közül nagyon kevés sérül meg, a legtöbb életben marad, és jó alapot nyújtanak a következő természetes erdőállomány számára” – nyilatkozta a Gazdakörnek a szakember. A fakitermelés helyszínétől néhány száz méterre tökéletesen látszik a módszer előnye. A területen egy éve még zúgtak a fűrészek, és persze dolgoztak a lovak is, melyek valóban alig okoztak kárt a csemetékben.
A módszerhez persze megfelelő lovakra és a veszélyes foglalkozás minden trükkjét ismerő munkásokra van szükség. Lomniczi Gergely szerint azonban több más tényező is van. „Általában a fogatok alkalmazásának az egyik szűk keresztmetszete az, hogy hol van a főváros környékén olyan helyszín, ahol a ló meg tud pihenni. Istálló, ahol az éjszakát el tudja tölteni az állat.” Itt, Szentendre mellett a lovak egy fél órás sétával jönnek fel az erdészháztól a munkaterületre, de vannak olyan helyszínek, ahova lószállítóval kell eljuttatni a négylábú munkásokat.
Ami pedig a kirándulókat, erdőjárókat illeti, az eddigi tapasztalatok a Pilisi Parkerdő Zrt. területén rendkívül pozitívak.
„Kiemelt fontosságúak ezek a természetközeli módszerek a parkerdő területén, hiszen a lakosság és a látogatók is megkívánják ezt. Úgy változtak a lakossági igények az elmúlt évtizedekben, hogy ebbe az irányba kellett a gazdálkodásunkat is fejleszteni” – mondta el a Gazdakörnek a kommunikációs vezető, majd hozzátette; érdekes, hogy milyen szemléletformáló hatása is van a lovakkal végzett munkának. „Ebben a térségben is – elsősorban hétvégén – nagyon sok kiránduló jár. A parkerdő területét évente több mint 10 millióan látogatják, és ők nyilván észlelik az itt folyó munkát. Amikor lóval dolgozunk az erdőterületen, rögtön megállnak a kirándulók, személyes kapcsolatba kerülünk velük, el tudunk velük beszélgetni. Teljesen más, mint amikor nagy gépekkel végezzük ugyanezt a munkát. Akkor az emberek kicsit negatív oldalról látják az erdőgazdálkodást.” Ahogy Lomniczi Gergely fogalmazott: „A lovak segítenek közelebb kerülni az emberi társadalomhoz.”
A Gazdakör riportja a témában:
Szerkesztő: Gribek Dániel
Operatőr: Csohány Péter
(Gribek Dániel)
Kapcsolódó cikkek:
Természetvédő fakitermelés a Pilisben (+Videó)
FeHoVán a Pilisi Parkerdő is (+Képek)
Égett az erdő Csobánka és Vörösvár között
Agancsgyűjtők és orvvadászok miatt pusztul a vad a Pilisi Parkerdőben