Hogyha nem kedvelik annyira atéli sportokat, vagy csak nem szeretnék, hogy sokba kerüljön a szombati kikapcsolódás, akkor aktív pihenésre várja Önöket a HÓD Honismereti Túraegylet. Budakalászról a Zöld-barlang, Kevély-nyereg, Mackó-barlangon át Csobánkára vezet túrát Beck László.
Hogyha nem kedvelik annyira atéli sportokat, vagy csak nem szeretnék, hogy sokba kerüljön a szombati kikapcsolódás, akkor aktív pihenésre várja Önöket a HÓD Honismereti Túraegylet. Budakalászról a Zöld-barlang, Kevély-nyereg, Mackó-barlangon át Csobánkára vezet túrát Beck László.
A részvétel ingyenes, de előre jelentkezni kell, melyet január 28-án este nyolc óráig lehet a beckhod@t-online.hu e-mail címen. A túra a Budakalász Lenfonó HÉV-megállótól szombaton 10 órakor indul. Mindenkinek azt ajánlják, hogy az időjárásnak megfelelő öltözetben, fejlámpával, valamint test- és lélek-melegítővel felvértezve érkezzen.
A HÓD honlapján a túra részleteit is közzétették:
A volt kevély-nyergi turistaháztól vezet a jelzett turistaút a Kis-Kevély északi oldalában a mintegy 400 méteres magasságban nyíló Mackó-barlang tekintélyes bejárati szádájához. A 11 m széles, 3-5 m magas nyílásán át tágas csarnokba jutunk, amely 10 m után két szűkebb járatban folytatódik. Ezek egyikének a végében levő magasba nyúló kürtő a felszínre nyílik. A barlang teljes hossza 59 m, tágas csarnokának üledékében már a múlt században is végeztek ötletszerű ásatásokat. Szakszerű, tudományos feltárása 1957-ben Vértes László végzett benne.
Ennek során az egymás alatt elhelyezkedő rétegekből a jégkor állatvilágának gazdag csontleletei kerültek napvilágra. A rengeteg, különböző apróbb állatfaj – különösen madarak és rágcsálók – csontjai mellett az ásatás felszínre hozta barlangi medve, barlangi oroszlán, barlangi farkas, barlangi hiéna, gyapjas orrszarvú, rénszarvas és óriásgím, zerge, nyuszt, füttyentő nyúl és jégkori szamár csontjai is, hogy csak az érdekesebbeket említsük.
Nagy jelentőségűek az ásatások során felszínre került régészeti leletek, amelyek a jégkor emberének kultúráját képviselik, kisebb-nagyobb kovapengéi nagy számban kerültek elő, ezek ma a Nemzeti Múzeum becses darabjai. A leletek azt bizonyítják, hogy az őskori ember a Kis-Kevély barlangjában évezredeken keresztül menedéket talált, itt lakott és elejtett vadászzsákmányát a barlangi tűzhelyen sütötte meg.
De számon tartotta e helyet a középkor embere is, aki ősi magyar szóval kőlyuknak nevezte, s egy 1355. évi oklevélben rögzített birtokhatár leírás e barlangot Likaskő, az akkori helyesírással Likaskw néven említi.
(dunakorzo.info)
