Európában a földrengések mérésére leginkább a Mercalli-Cancani-Sieberg-féle 12 fokozatú skála terjedt el. Ma már az Európai Makroszeizmikus Skálát (EMS) használjuk helyette. Az EMS-t többek között a Mercalli-skála tapasztalatainak felhasználásával dolgozta ki az Európai Szeizmológiai Bizottság Munkacsoportja, és 1992. óta használják az európai országokban.
Európában a földrengések mérésére leginkább a Mercalli-Cancani-Sieberg-féle 12 fokozatú skála terjedt el. Ma már az Európai Makroszeizmikus Skálát (EMS) használjuk helyette. Az EMS-t többek között a Mercalli-skála tapasztalatainak felhasználásával dolgozta ki az Európai Szeizmológiai Bizottság Munkacsoportja, és 1992. óta használják az európai országokban.
A Mercalli-skála a földrengések erősségét tapasztalati úton, a földrengés által végzett pusztításból vezeti le. Az egyes fokozatokhoz a jelenségek (a 6. foktól kezdődően az épületekre gyakorolt hatások) leírásán kívül mms-2-ben megadott, mérhető gyorsulás-intervallumok tartoznak.
Aki az ilyen fajta elvont matematikai számításoktól irtózik, annak rendelkezésére áll a földrengések külső hatása alapján felállított Mercalli-Cancani-Sieberg-skála, melynek a következő fokozatai vannak:
I. Nem érzékelhető.
Csak műszerekkel érzékelhető.
II. Nagyon gyenge.
Csak egyesek észlelik a házon belül, főképp az emeleteken.
III. Gyenge.
A házon belül lévőknek kisebb része észleli. Legtöbbször továbbhaladó jármű hatásához hasonló.
IV. Mérsékelt.
Nappal házon belül sokan, házon kívül kevesen érzékelik. Éjszaka egyesek felébrednek rá. A tányérok, ajtók, ablakok megzörrennek. A falak recsegnek. A nehezebb autók épületrázásához hasonló a hatásuk. Az álló autókat meghimbálja.
V. Elég erős.
Csaknem mindenki észreveszi. Sokan felébrednek. Az ablakok betörnek. Egyes tárgyak felborulnak, a függő tárgyak lengésbe jönnek. Az ingaóra megállhat. A fák lengésbe jöhetnek.
VI. Erős.
Mindenki észreveszi. Sokan megijednek s a lakásból kiszaladnak. Egyik-másik nehéz bútor elcsúszik a helyéről. Néhány kémény ledőlhet.
VII. Nagyon erős.
Mindenki ijedtében kiszalad a házból. A jól megépített épületekben kevés, a kevésbé jól megépített házakban komolyabb károk keletkeznek. Sok kémény lehull. Az autóvezetők vezetés közben észreveszik.
VIII. Eléggé romboló.
A házaknak mintegy negyedrésze súlyos kárt szenved. Egyesek összeomlanak, sok lakhatatlanná válik. A lakóházak kéményei beomlanak, gyárkémények összedőlnek, emlékművek, szobrok leomlanak, elmozdulnak. A nedves földből iszapos víz nyomódik ki. Az autóvezetést nagymértékben akadályozza.
IX. Romboló.
A lakóházak fele súlyosan megsérül. Viszonylag sok összeomlik, a legtöbb lakhatatlanná válik. A földben repedések keletkeznek, az elásott távvezetékek elszakadnak.
X. Erősen romboló.
Az épületek ¾ részében súlyos sérülések keletkeznek. A legtöbb összeomlik. A jól megépített házak is súlyos sérüléseket szenvednek. Tekintélyes földcsuszamlások lépnek fel, a földben hatalmas repedések keletkeznek.
XI. Katasztrofális.
Minden kőépület összeomlik, a hidak leszakadnak, a távvezetékek használhatatlanná válnak, a sínek meggörbülnek.
XII. Teljesen katasztrofális.
Minden emberi létesítmény tönkremegy. A rengéshullámok a felszínen is láthatók lesznek, egyes tárgyak a földről a levegőbe dobódnak fel.
Az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS intenzitás skála) a földrengések környezetre gyakorolt hatásának mértéke.
A földrengésnek a Föld felszínén érezhető és az épített környezetben okozott hatását a rengés intenzitása jellemzi. Az idők folyamán többféle tapasztalati skálát állítottak össze, melyek közül Európában a legismertebbek a Mercalli-Cancani-Sieberg (MCS) skála, a módosított Mercalli (MM) skála, valamint a Medvegyev-Sponhauer-Karnik (MSK) skála. Mindezek tapasztalatainak felhasználásával dolgozta ki az Európai Szeizmológiai Bizottság Munkacsoportja az Európai Makroszeizmikus Skálát (EMS), melyet 1992 óta használnak az európai országokban.
Intenzitás / Jellemző hatás
I.F. Nem érezhető
Nem érezhető, még a legkedvezőbb körülmények között sem.
II.F. Alig érezhető
A rezgést csak egy-egy, elsősorban fekvő ember érzi, különösen magas épületek felsőbb emeletein.
III.F. Gyenge
A rezgés gyenge, néhány ember érzi, főleg épületen belül. A fekvő emberek lengést vagy gyenge remegést éreznek.
IV.F. Széles körben érezhető
A rengést épületen belül sokan érzik, a szabadban kevesen. Néhány ember felébred. A rezgés mértéke nem ijesztő. Ablakok, ajtók, edények megcsörrennek, felfüggesztett tárgyak lengenek.
V.F. Erős
A rengést épületen belül a legtöbben érzik, a szabadban csak néhányan. Sok alvó ember felébred, néhányan a szabadba menekülnek. Az egész épület remeg, a felfüggesztett tárgyak nagyon lengenek. Tányérok, poharak összekoccannak. A rezgés erős. Felül nehéz tárgyak felborulnak. Ajtók, ablakok kinyílnak vagy bezáródnak.
VI.F. Kisebb károkat okozó
Épületen belül szinte mindenki, szabadban sokan érzik. Épületben tartózkodók közül sokan megijednek, és a szabadba menekülnek. Kisebb tárgyak leesnek. Hagyományos épületek közül sokban keletkezik kisebb kár, hajszálrepedés a vakolatban, kisebb vakolatdarabok lehullanak.
VII.F. Károkat okozó
A legtöbb ember megrémül, és a szabadba menekül. Bútorok elmozdulnak, a polcokról sok tárgy leesik. Sok hagyományos épület szenved mérsékelt sérülést: kisebb repedések keletkeznek a falakban, kémények ledőlnek.
VIII.F. Súlyos károkat okozó
Bútorok felborulnak. Sok hagyományos épület megsérül: kémények ledőlnek, a falakban nagy repedések keletkeznek, néhány épület részlegesen összedől.
IX.F. Pusztító
Oszlopok, műemlékek ledőlnek vagy elferdülnek. Sok hagyományos épület részlegesen, néhány teljesen romba dől.
X.F. Nagyon pusztító
Sok hagyományos épület összedől.
XI.F. Elsöprő
A legtöbb épület összedől.
XII.F. Teljesen elsöprő
Gyakorlatilag minden építmény megsemmisül.
(katasztrofak.abbcenter.com)
Kapcsolódó cikkek:
Földrengés rázta meg a környéket is! (Folyamatosan frissítve!)
Mi is az a Richter-skála?
Amit a földrengésről tudni kell