Korábban már beszámoltunk a múlt héten történt Dera-patak menti csobánkai természetkárosításról. A Mackó-barlang Egyesület, az Oszoly Környezetvédő Egyesület, a Pomázi Klímakör, az Élő Táj Egyesület és a Védegylet Egyesület most nyílt levélben hívja fel a figyelmet az esetre.
Korábban már beszámoltunk a múlt héten történt Dera-patak menti csobánkai természetkárosításról. A Mackó-barlang Egyesület, az Oszoly Környezetvédő Egyesület, a Pomázi Klímakör, az Élő Táj Egyesület és a Védegylet Egyesület most nyílt levélben hívja fel a figyelmet az esetre.
Nyílt levél
Alulírott civil szervezetek és állampolgárok elítéljük a Dera-patak partján, Csobánkán történt pusztítást.
Nem vitatjuk el a Polgármester asszony jó szándékát, de a hozzá nem értés sajnos helyreállíthatatlan károkat okozott, és ha igazak a rémhírek, még nagyobb kárt okozhatnak a további lépések.
Érdekelne minket, hogy volt-e tudomása, tudomásuk arról, hogy az elmúlt években REVITALIZÁCIÓS program indult a Dera-patak teljes hosszán Pilisszentkereszttől Szentendréig, mely az ökológiai szolgáltatások javításán és az EU Víz-keretirányelvnek való jobb megfelelésen kívül az árvízi biztonság növelését is célozza komplex megoldásokkal. Nagyon csodálkoznánk, ha mint felelős vezető erről nem hallott volna. Ha viszont tudott róla, kérdéses, hogy miért nem kereste meg a döntés előtt az ezt kezdeményező munkacsoportot. Biztosíthatjuk, erről a nem kellően átgondolt lépésről lebeszéltük volna, de a település számára előnyös javaslatokkal álltunk volna elő.
Szeretnénk tudni, hogy kinek a szakvéleménye alapján született meg a döntés, és hol érhetőek el ennek dokumentációja.
Az elvégzett munka ugyanis szemmel láthatóan átgondolatlan fapusztítás volt, és nem tudatos tervezés eredménye.
Miért kellett az eróziónak kitett meredek partfalon a vízszinttől több méterre álló, azt gyökereivel kimosódás ellen biztosító fákat kivágatni? Miért vágtak ki értékes fákat a mindenkori legmagasabb árvíz felett is? Tényleg igazak a hírek mely szerint azt a patakrészt kikövezett mederré akarják átalakítani?
Nem hinnénk, hogy Csobánka olyan anyagi helyzetben lenne, hogy a több milliós beruházási költséget erre kellene fordítania, melynek tartóssága ráadásul nagyon kétséges (lásd Szentendrét, ahol rendszeresen megbontja a Bükkös-patak a partvédelmét). Biztos mindenki szeme előtt van a Fő utca menti patakpart japán keserűfűvel benőtt elkeserítő képe. Ilyen patakról álmodozunk?
A faluba érkező Dera vízét a patak felső részén felgyorsítani „kollektív öngyilkossággal ér fel”. Az így levonuló árvíz felerősödve a patak további részeire zúdulva (pl.: Sport u. Margitliget Cserkészpark) feltehetően még nagyobb kárt okoz.
Azok, akik egy ilyen döntést meghoznak felelősek a falu minden emberéért.
Mentve, ami még menthető – BÁR AZ EDDIGI KÁR FELBECSÜLHETETLEN – felajánljuk az együttgondolkodást és a cselekvés lehetőségét a Dera-patak megmentése érdekében az árvízvédelmi szempontokat is figyelembe véve.
Tisztelettel:
Mackó-barlang Egyesület
Oszoly Környezetvédő Egyesület
Pomázi Klímakör
Élő Táj Egyesület
Védegylet Egyesület
Kleer László
Koncsik Ferenc
Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagja
Pásztor Lajos, a Pomázi Klímakör tagja
Pomáz, 2011.február 2.
(Varkapu.info)
Kapcsolódó cikkek:
Letarolták Csobánkán a Dera-patak partját
Márciusig még pótolhatók a fecskefészkek
