„1947. február 25-én … Magyarországon még a látszatja is megszűnt a szabadságnak! 2000. június 13-án, az első Orbán kormány idején tette a magyar országgyűlés ezt a napot, a kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává.”
„1947. február 25-én … Magyarországon még a látszatja is megszűnt a szabadságnak! 2000. június 13-án, az első Orbán kormány idején tette a magyar országgyűlés ezt a napot, a kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává.”
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja, február 25.
Az orosz Vörös Hadsereg 1944. augusztus 23-án, román segítséggel betört hazánk területére, a Székelyföldön, a Keleti-Kárpátokban. Ezután szenvedést, vért, könnyet, halálhörgést hagyva maga mögött hömpölygött át Magyarországon. Honvédeink hősies ellenállása nyolc hónapig, 1945. április 13-ig lassította le a támadást hazánk területén. Nagyapáinknak köszönheti a Nyugat, hogy nem tudta meg, mi az a kommunista „felszabadítás” és diktatúra. Azok a magyar honvédek, akik előtte megjárták az orosz keleti frontot, megtapasztalták, hogy mire képes a pánszláv bolsevik diktatúra. De ami 1944. augusztusa után a magyarságra szabadult, az talán csak a középkori mongol megszállással vetekedett.
A Szovjetunió diktátora Joszip Sztálin, akkor még tartva az angolszász hatalmaktól, 1945. november 4-én szabad választást engedélyezett hazánkban. A választást a Független Kisgazdapárt fölényesen megnyerte, a magyarországi hazaárulókból toborzott Magyar Kommunista Párt súlyos vereséget szenvedett. Mivel azonban a megszálló Vörös Hadseregre támaszkodtak, a belügyminisztérium és a belügyi szervek is a kezükben voltak, nem lehetett a kommunistákat a kormányból kiszorítani.
Sztálin az angolszászok közönyét felismerve parancsot adott Rákosi Mátyásnak, az MKP elnökének, hogy vegye át a hatalmat Magyarországon. Rákosiék a belügyminisztériumon belül felállították, az úgynevezett ÁVÓ-t (Állam Védelmi Osztály) melynek segítségével egyenként kezdték levadászni a Független Kisgazdapárt vezetőit. A vád általában fasiszta szervezkedés volt a Szovjetunió és a Vörös Hadsereg ellen.
1947. február 25-én már egyenesen az orosz Vörös Hadsereg katonái hurcolták el Kovács Bélát a Független Kisgazdapárt főtitkárát a Szovjetunióba. Ezzel a nappal Magyarországon még a látszatja is megszűnt a szabadságnak! 2000. június 13-án, az első Orbán kormány idején tette a magyar országgyűlés ezt a napot, a kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává.
Radványi Béla
Olvasóink figyelmébe ajánljuk Radványi Bélával nemrégiben készített interjúnkat, melyben részletesen beszámol több környékbeli szörnyűségről is, melyet a szovjet „felszabadító” csapatok tettek a térségben! (KATT!)
(Varkapu.info)
Kapcsolódó cikkek:
A civileket szállító vonatot is kilőtték Piliscsévnél – Interjú Radványi Bélával
Fokozott rendőri megfigyelés mellett emlékeztek a kitörés áldozataira
1956 – Esztergomi események
A rádiónál jutott fegyverhez a perbáli ’56-os
A pékmester és ’56
Emlékezés egy ’56-osra
