Mélyen belém ivódott annak a tejnek az íze, amit fejés közben édesanyám öntött a bögrémbe. Szerencsére napjainkban is akadnak megszállott gazdák, akik úgy vélik, az igazi tejet a jól táplált tehenek adják, és azt nem hígítják, nem fölözik. Pilismaróton, az általunk felkeresett gazdánál naponta ilyen tejet fejnek.
Mélyen belém ivódott annak a tejnek az íze, amit fejés közben édesanyám öntött a bögrémbe. Szerencsére napjainkban is akadnak megszállott gazdák, akik úgy vélik, az igazi tejet a jól táplált tehenek adják, és azt nem hígítják, nem fölözik. Pilismaróton, az általunk felkeresett gazdánál naponta ilyen tejet fejnek.
A reggeli fejés a végéhez közeledett a pilismaróti gazdaságban, amikor felkerestük Rátki Gábor vállalkozót
– A tehén nagyon rigolyás állat, nála nagyon be kell tartani az időpontokat. Fél hatkor minden reggel elkezdődik a fejés, délután pedig fél négykor. Ha ezt a két időpontot nem tartjuk be, akkor azt a jószág észreveszi, nagyon érzékenyek erre.
A gazda 1991. óta foglalkozik szarvasmarhatartással. Az indulásról így vall.
– Amikor leszereltem a katonaságtól hazamentem, és nagyon tetszett nagypapám udvara. Már nem voltak állatai, de úgy éreztem, hogy az illatok, vagy a szagok, ki hogyan mondja, még ott vannak. Nem tudom miért, nagyon vágytam arra, hogy újra legyenek ott állatok. És akkor vettünk a nagymamám segítségével először egy tehenet, utána kettőt…
A falun belül nem lehetett szarvasmarhatelepet építeni, ezért át kellett gondolni a tervet.
– A szarvasmarhának helyigénye van. Én szerettem volna legeltetni úgy, mint régen. Ezért itt a hegyoldalban kerestem olyan területet, ahol a kombájnok már nem tudtak dolgozni. Ez egy 32 hektáros fennsík gyönyörű kilátással, őshonos gyeppel. Itt a tehenek jól érzik magukat, egészségesek. A Natura 2000-es területeket csak legeltetni szabad, az ott elhullajtott trágya javítja a föld termőképességét, és nagyon jó minőségű, zamatos tejet adnak az ilyen gyepen legeltetett tehenek. A jó kézműves sajtok gyártásához kell is ez, mert az egyedi növénytársulások adják a tej saját, tájra jellemző zamatát.
A termelők napi gondjait csak szaporítja, hogy a tej literenkénti átvételi árából még az önköltséget sem tudják kigazdálkodni. Rétki Gábornak azonban támadt egy ötlete.
– Azért maradtam fönn még, mert kiiktattuk a kereskedelmet. Én hordom a fogyasztókhoz a tejet. A feldolgozással, a hozzáadott értékkel már akkora a haszon, hogy fenn tudunk maradni. Sajnos, így is akadnak olyan évek, amikor csak nullára futunk ki. Szerencsére a sajtjainknak jó híre van, akad olyan étterem, ahol az étlapon is fent vannak. Ez azért az embernek ad egy kis önbizalmat, lendületet, és bízom benne, hogy idővel, ha csak egy kicsivel is, de a magyarországi tejárak is közelítenek majd az európaihoz.
A 40 tehén bőven megtermeli a feldolgozáshoz szükséges tejet. A frissből igény szerint jut a környékbeli üzemi konyhákra, menzákra. Literenként bruttó 150 forintért szállítja a gazda a teljes értékű és zsírtartalmú tejet. Náluk rendszeresen készülnek kézműves sajtok, joghurtok, vaj és túró. Amikor ott jártunk éppen megtöltötték a 300 literes üstöt tejjel, amiből 24 óra múlva túró lesz. A gazda, miközben altatásra előkészíti a tejet, reményeit is megosztja velünk, a Széchenyi Tervvel kapcsolatosan.
– Jobb feldolgozási körülményeket szeretnék. A tejfeldolgozás gépei annyira drágák, hogy azokat mi nem tudjuk ebből az árrésből megvásárolni. Szeretnék egy ilyet, ugyanezzel a mérettel, amivel most dolgozunk, csak kicsit profibb eszközökkel, hogy valóban úgy tudjunk teljesíteni, mint nyugati szomszédaink.
(Gazdakor.szie.hu)
Kapcsolódó cikkek:
Tejből is lehet sikert kovácsolni – a környéken is!
A jövőnk múlhat rajta… Válasszunk magyar terméket! (Videó)
Az Auchan beszerzési ár alatt adja a tejet?
Majorság a szeméttelep helyén
