Csaknem kétórás megbeszélést tartottak a BKV finanszírozásáról kerületi és agglomerációs polgármesterek a Főpolgármesteri Hivatalban, Tarlós István meghívására. Budapest főpolgármestere az eszmecserén azt mondta: nem konkrét anyagi támogatást, hanem ötleteket vár a településvezetőktől a BKV finanszírozásának hosszú távú megoldására.
Csaknem kétórás megbeszélést tartottak a BKV finanszírozásáról kerületi és agglomerációs polgármesterek a Főpolgármesteri Hivatalban, Tarlós István meghívására. Budapest főpolgármestere az eszmecserén azt mondta: nem konkrét anyagi támogatást, hanem ötleteket vár a településvezetőktől a BKV finanszírozásának hosszú távú megoldására.
Tarlós István emlékeztetett arra, hogy a BKV működőképessége nemcsak a fővárost és az agglomerációt érinti, hanem az ország jövőjére is hatással van. A BKV esetleges csődje a fővárost is magával rántaná, veszélybe kerülne a 4-es metró uniós támogatása, és mivel az előző városvezetés idején állami garanciával vett fel hiteleket a közlekedési társaság, 115 milliárdot az államtól is behajthatnának a hitelezők. Tarlós István kijelentette, a jelenlegi városvezetés nem tehető felelőssé a BKV helyzetéért. A közlekedési társaságnak idén 59 milliárd hitelt kell visszafizetnie (amelyet még 2004-ben vettek fel), ebből 39 milliárdot április végéig.
Budapest első embere elmondta: tudja, hogy sem a kerületek, sem az agglomerációs települések nincsenek olyan helyzetben, hogy pénzt adjanak, ráadásul egy olyan feladatra, amely törvény szerint nem az ő kötelezettségük. Megemlítette, hogy a megbeszélést a miniszterelnök kérésére hívta össze. Kifejtette, hogy a kormány feltételeit a főváros teljesíteni fogja, amelynek az az ára, hogy „mindent összegereblyézünk, kifeszítjük a várost, a többi közszolgáltatást a működőképesség határára juttatva”. Megismételte, hogy a fővárosnak nincsenek további tartalékai.
Az agglomerációs polgármesterek egy része öt pontból álló javaslattal állt elő, miszerint a közösségi közlekedés fenntartásában az államnak kell segítenie – mondta Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere. Véleményük szerint mivel az agglomeráció munkavállalóit az oda közlekedő BKV-járatok a fővárosba viszik dolgozni, ezért az ott lakók Budapestnek termelnek adóbevételt. A Budapest környéki településeknek nincs rálátásunk a BKV pénzügyeire, az ő feladatuk pedig csak a helyközi közlekedés biztosítása. Több felszólaló is elmondta, hogy az agglomerációs települések nem tudnak további forrásokat adni a BKV-nak.
György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a BKV-nál egyszerre három problémát kell kezelni: a 2003 és 2010 között felvett hitelek esedékes részének visszafizetését, az idei működtetéséhez szükséges 73 milliárd előteremtését, és a hosszú távú finanszírozás megoldását, ami az áprilisban lejáró közszolgáltatási szerződés újrakötésének a feltétele. Ehhez állami támogatás kell, vagy a törvény útján forrásteremtési lehetőséget kell biztosítani a fővárosnak – emelte ki. Az agglomerációs polgármesterek javaslataitól szólva azt mondta, annak többségét a főváros beépíti abba az anyagba, amelyet a jövő héten juttat el a BKV-ról a kormányhoz.
Kovács Péter, XVI. kerületi városvezető kijelentette, hogy a kerületek több pénzt nem tudnak adni, szerinte a városrészek a forrásmegosztás rendszerén keresztül éppen elég támogatást adnak a közösségi közlekedésre. Kovács Péter úgy látja, hogy a belső megtakarítások mellett „onnan kell pénzt szerezni, ahol van”, utalva arra, hogy más közszolgáltató társaságoktól kellene forrásokat átcsoportosítani a közösségi közlekedés javára. Ezzel kapcsolatban Tarlós István azt válaszolta, a belső megtakarítások mértéke nem éri el a forrásigények nagyságrendjét, ezért „nem megúszható”, hogy a főváros bevételszerző lehetőségekhez jusson. György István főpolgármester-helyettes ennek kapcsán kitért arra, hogy Budapesten idén a teljes osztalék- és hozambevétel alig 14 milliárd forint lesz, ezért aligha működhet egy olyan modell, amelyben a nyereséges közszolgáltató cégek tartják el a veszteségeseket.
László Tamás, a XV. kerület polgármestere szerint a MÁV, a Volán és a BKV járatait kellene összehangolni, különös tekintettel az elővárosi vasútvonalak fejlesztésére.
Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója azt mondta, a BKV teljes költségszerkezetét átvilágították, olyan mélységben, mint a cég 1968-as alapítása óta sosem, ennek során vezetői szinteket csökkentettek, és „szent teheneket vágtunk le”, felmondva például 45 évre előre megkötött szerződéseket. Ezzel együtt sincsenek tízmilliárdos megtakarítási lehetőségek a BKV-n belül – hangsúlyozta.
A tanácskozáson a főpolgármester többszöri kérdése ellenére sem érkezett semmilyen javaslat a kerületeket tömörítő Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) tagjai közül a BKV-val kapcsolatban, a szervezet soros elnöke, Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester elsőként hagyta el a tanácskozótermet.
(budapest.hu)
Kapcsolódó cikkek:
BKV-ügy: A környék polgármestereivel is találkozik kedden Tarlós