Dorogon több mint 1200 százalékkal emelkedett a szemétszállítási díj összege, ugyanis a város önkormányzata kivonta a környezetvédelmi közalapítvány támogatását a hulladékszállításból. Helyette inkább tanácsadásra költenék a pénzt.
Dorogon több mint 1200 százalékkal emelkedett a szemétszállítási díj összege, ugyanis a város önkormányzata kivonta a környezetvédelmi közalapítvány támogatását a hulladékszállításból. Helyette inkább tanácsadásra költenék a pénzt.
2380 forintról 28805 forintra emelkedett a szemétszállítás díja Dorogon. A döntést 2010 decemberében hozták. Merényi Tamás, a Fidesz helyi képviselője A STOP-nak elmondta, hogy a háttérben a Dorogi Égetőmű okozta környezeti károk enyhítésére létrehozott közalapítvány alapító okiratának módosítása áll. Az alapítványt az égetőmű támogatja, és minden évben bevétele bizonyos százalékát nekik adományozza. A legutóbbi elérhető közhasznú jelentés szerint ez 2008-ban 58 millió forint volt. Az alapítvány a rendelkezésére bocsátott tőkét különböző környezetvédelmi projektekre költi, ám a legnagyobb részt a szemétszállítási díj (2008-ban 25 millió forint) támogatása teszi ki. Vagyis csak mostanáig tette ki.
Merényi Tamás a STOP-nak azt mondta, hogy az alapító okirat „feldúsításával” ezt a pénzt tervezik másra költeni. „Átláthatatlan az egész. Már olyanok is szerepelnek benne, mint ‘környezetvédelmi tanácsadás'” – állítja a fideszes politikus.
Merényiék helyi népszavazást is kezdeményeztek a döntés ellen, ami jelenleg az aláírásgyűjtő ívek hitelesítésének fázisában tart. Várhatóan jövő héten kiderül, megtarthatják a szavazást, de február 24-ére már biztosan összehívtak egy tiltakozást a dorogi polgármesteri hivatal elé.
A dorogi hulladékégető 1989-ben készült el és szinte a kezdetek óta felháborodást keltett a városban a környezetre gyakorolt hatása miatt. A fekvése többek szerint eleve előnytelen, hiszen az uralkodó északnyugati szél a város népes lakótelepei felé fújja a hulladékégetésnél keletkezett szennyeződéseket.
A dorogi gyermekorvos korábban felmérést is készített, ami kimutatta, hogy a gyerekeknél tapasztalt légúti megbetegedések aránya a kilencvenes évekre az országos átlag háromszorosára emelkedett. Nem csak a működés egészségre gyakorolt hatásai miatt ellenezték azonban az égetőművet.
Néhány éves működést követően felfedezték, hogy a hulladékégető a város vasútállomását káros anyagok tárolására használja, amiért 25 millió forint bírságot is kapott. A legnagyobb port kavaró eset mégis a 2004-es volt, amikor a veszélyes hulladékot tároló tartály meghibásodott és mintegy 50 tonna veszélyes hulladék jutott a Dunába.
A hulladékégető által okozott felháborodás enyhítésére Dorog város önkormányzata és az égetőműben az 1991-es privatizációkor többségi tulajdont szerző, francia SARP Industries közalapítványt hoztak létre a környezet védelmére, Dorogi Égetőmű Környezetfejlesztő Közalapítvány néven.
Kérdéseinkkel megkerestük Dorog MSZP-s polgármesterét, Tittmann Jánost is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
(Stop.hu)
Kapcsolódó cikkek:
Hulladékból termék – Kiállítás Zsámbékon
Lomtalanítás: Jó példa Budakalászról
