A napokban megindult a nyugati dióburok-fúrólégy rajzása, amire növényvédelmi előrejelzésében Zsigó György hívta fel a figyelmet. De hogyan védekezhetnek ellenük a házikertesek? A szakember több lehetőséget is összegyűjtött a korábbi évek tapasztalataiból.
► Úgy vélem, hogy azok vannak többségben akik nem tudják lepermetezni a nagyméretű fákat. Ők rájöttek arra, hogy ha a lehető leggyorsabban felszedik, és megtisztítják a lehullott, a baktériumos fertőzéstől feketén nyálkás szemeket, akkor a termés több 10%-ban is megmenthető. Ebben az esetben fontos tudnivaló, hogy a nyüves burkokat azonnal el kell távolítani a fa alól. Így lehet megakadályozni a nyüvek talajba vonulását, áttelelését. A lárvák összeszedésében segíthetnek a kapirgáló tyúkok is. Sajnos a szomszédból vagy az utcai fák alól továbbra is számíthatnak a legyekre, tehát csupán így nem védhetjük ki a következő év kártételét.
► A permetezést választva, mindegyik készítménnyel be kell fedni a fák teljes lombkoronáját, apró cseppekkel. A diónál tapadásfokozó adalékot is használni kell. Tehát ugyanúgy kell eljárni ahogyan azt más gyümölcsfáknál is tesszük. A júliustól szeptember végéig rajzó légy ellen többször, kb. 10 naponta ismétlik a permetezést a nagyüzemek.
A felszívódó acetamipridből és a kontakt lambda cihalotrinból készült készítmények között is vannak engedélyezettek. Az acetamipridet tartalmazó rovarölővel 14 napos szünetekkel és max. 3 alkalommal lehet permetezni. Nem biztos, hogy ezek betartásával biztosan meg tudják védeni a fákat. A kontakt lambda cihalotrin esetében is max. 3 permetezés engedélyezett évente, mely kezelésenként csak néhány napos védelmet biztosít. Jó hír, hogy az egyik klorantraniliprolt tartalmazó készítmény engedélyében idéntől már a dió is szerepel, ámde a dióban maximum 2 alkalommal használható (21 nap é.v.i.). Valóban hosszú hatástartamú rovarölő, kíváncsi lennék a visszajelzéseikre, hogy bevált-e a dióban. De ezzel is be kell teríteni a teljes fát. Hasonlóan a bioban is engedélyezett egyik spinozád tartalmúhoz és a finomra őrölt kaolint tartalmazó rovarölőhöz, mellyel egyenletesen be kell „festeni” a fákat.
► Már többször is hírt adtam a hidrolizált fehérjét tartalmazó csalétekről, melyet állítólag ampullázni is fognak. Jelenleg 0,5 literes a legkisebb kiszerelés melyben megvásárolható. Ebből készíthetünk – a szigorú technológiai előírásokat betartva – 20 liternyi permetlét, oly módon, hogy azt 5 zacskó (4 grammos) Mospilan 20 SG-vel is kombináljuk. Tudom, hogy a mi permetezési gyakorlatunkhoz képest nagyon furcsának tűnik az ajánlás, miszerint ezzel mennyiséggel akár 70-100 temőkorú fát is kezelhetünk, megvédhetünk. A megoldást megnézhetik ebben a videóban, melyben szinte futólépésben haladva a fák előtt, egy-egy fröccsentést nyom a fákra a kertész. Szerintem a háti permetezőjén szórófej sincs, pontosabban nagyon nagy lyukátmérőjű (felfúrt?) szórófejre cserélte. A nagy cseppek lassabban száradnak be, tovább vonzzák a repülő legyeket. Állítólag a fák közelében lévő bokrok lepermetezésével is kicsalogathatjuk a kártevőt a fákról. Eső után ismételni kell, és a szüretig bizony 4-6 alkalommal is „fröccsentgetni” kell.
Bármelyik védekezési módot válasszák is, fontos lenne úgy szüretelni, hogy ne maradjanak fekete diószemek a fákon, mert innen is lepottyanhatnak a nyüvek, és nem halnak bele a zuhanásba! Állítólag a nyári- kora őszi gyakori gereblyézéssel, talajforgatással is megzavarhatjuk a bábozódásukat.
► Néhány rossz gyakorlatról is szólni kell. Franciaországban néhol melaszos-rovarölős vízzel locsolták a sorközöket, míg egy kertésztársunk malátás-cukros-élesztős keverékhez adagolt rovarölő szerrel permetezett. Így valószínűleg gyéríthették a legyeket, de a háziméhek, és a beporzók is nagy számban pusztulhattak.
► Ne fogjunk mindent a légyre! Feketedhetnek a szemek az aszálytól és a baktériumok fertőzésétől is. Ezeknek kedvezett a csapadékos tavaszunk, már a terméseken is megtalálhatóak. A réztartalmú gombaölők engedélyezettek ellenük, melyek egyben a levélfoltosságot okozó gnomónia gomba ellen is hatásosak.
