Pilisvörösvár lakóit büszkeséggel tölti el a tudat, hogy a város évek óta otthont nyújthat egy gólyapárnak, akiket már csak a „vörösvári gólyáknak” szokás hívni. Mivel beköszöntött az ősz, s a költöző madarak ismét útra keltek, képes összefoglalóval tekintjük át a pár és fiókáik térségünkben töltött idejét.
Március végén, amikor már a levegőben volt a tavasz illata, újabb bizonyíték érkezett arra, hogy véget ért a tél, s elkezdődött a kikelet. Ugyanis hosszú útról megérkezett a Szent Erzsébet utca végén épült fészekbe az első vörösvári gólya.
Ekkor az alábbi jókívánságokkal köszöntöttük őt: „Üdvözlünk, kedves gólyánk! Örülünk, hogy viszont láthatunk! Biztos elfáradtál a nagy úton, pihenj le nálunk, javítsd ki fészked, várd a párod, kelepelj hangosan, aztán őrizzétek tojásaitokat, neveljétek fiókáitokat. Kedves vörösvári gólyánk, köszönjük, hogy meghoztad a tavaszt hozzánk is!”
A tavasz hírnöke (Fotó: Völgyi Hajnalka)
Nem sokat pihent a madár a fészkében: rögtön élelemszerző körútra indult, s a vörösvári focipályán landolt.
„Afrikából igazolt a Pilisvörösvári UFC” – Az első madár érkezése a helyi labdarúgókat is megihlette, persze valójában nem egy új, külföldi csatár érkezéséről posztoltak, hanem a pályán bóklászó, tollas vendégről.
Nem kellett sok időt egyedül töltenie a gólyának, ugyanis hamar követte őt hosszú útjáról kedves párja. Ettől a naptól kezdve ketten csinosították otthonukat, ketten kutattak élelem után a réteken, és ketten kukucskáltak ki a fészekből az arra érkezőknek.
A hosszú utazás után a megérdemelt pihenés (Fotó: Völgyi Hajnalka)
A berendezkedést követően megkezdődött a párzási időszak, és a környék lakói izgatottan várták, mikor kelnek ki a tojásokból az első fiókák. Májusban aztán bekövetkezett a várva várt pillanat: akik jó időben környékezték meg az otthon közelét, azok négy, nyakukat emelgető apróságot pillanthattak meg.
Völgyi Hajnalka szerkesztőségünkhöz eljuttatott videóján jól látszódnak a fészek legapróbb lakói
A gólyák Vörösváron tartózkodásának egyik legizgalmasabb pillanata az érdeklődők számára kétség kívül a gyűrűzési időszak. Ekkor ugyanis a legkisebbeket is megjelölték, s a gyerekek is közelről megfigyelhették a fekete-fehér tollas madarakat.
Meggyűrűzve (Fotó: Völgyi Hajnalka)
A kis fiókák a nyár alatt megnőttek, megerősödtek, hogy a hideg telet elkerülve messzi tájakon, veszélyes utakon szárnyalva végül ismét biztonságos otthonra leljenek.
Szeptemberben a Szent Erzsébet utcán áthaladva ismét csak egy szürke, száraz fészek kong az ürességtől. Már nem hallani a kereplést, és nem mutogathatunk az égre vidáman felkiáltva, hogy „nicsak, itt repülnek a vörösvári gólyák”.
Elmentek, de nem feledkezünk meg róluk, érkezésüket várni fogjuk! Addig is szálljatok, szálljatok vörösvári gólyák!
Az idei „gólyaszezon” legszebb képei, videói:
Somorjai Ede fotói:
Völgyi Hajnalka fotói:
Ezúton is köszönjük az olvasói fotókat!
(Varkapu.info)
