Pilisszántó. Mondhatjuk, hogy a Pilis egyik legszebb települése? Talán nem túlzunk, ha ezt állítjuk. A kanyargós út, amely a hegyhez vezet, a takaros porták, a kedves templom, a barátságos emberek – ez mind hozzájárul ahhoz az érzéshez, ami átjár minket minden egyes alkalommal, ha kirándulóként áthaladunk a falun. Mindezt erősíti a hegy oldalában kialakított szakrális rész is, amelyet legutóbb január egyik hétvégéjén, hűvős, időnként havasesővel tarkított időben jártunk be.
Pilisszántó az utóbbi két évtizedben zarándokhellyé nőtte ki magát. Szőnyi József vezérlésével a Pilisszántóért Egyesület összefogásának köszönhetjük többek között a Csillagösvény, a Pilis Lélekharang, a Boldogasszony kápolna, a Pilis Keresztjének létrehozását, de a Csíksomlyóval közös Pünkösdi mise szervezését és a falut ismertető kiadványok megjelenítését is.
A történelem kálváriája
A sziklaoldalon álló kápolnához különleges, fenyőkkel keresztezett, köves út vezet. Mintegy kálvária mintájára, az erdei út szélére stációkat állítottak, melyek segítségével történelmünk dicső pillanatait élhetjük át. A Csillagösvénynek keresztelt szakaszon a felvidéki Smídt Róbert fafaragó szobrai állnak, köztük Nimród, Attila, Árpád, Szent Isván, Szent László, Boldog Özséb és Hunyadi Mátyás megformálva.
A lelkeket megkongató harang
A Csillagösvény utolsó faragását elhagyva egy kapu fogadja a kirándulókat, melyben termetes, 256 kilógrammos harang terpeszkedik. Az alkotást Gombos Miklós műhelyében, Őrbottyánban öntötték, majd 2013. december 21-én, a téli napforduló idején szentelték fel a Pilis lábánál.
Ahogy Szőnyi József fogalmaz, áthaladva a Pilis Lelkének harangja alatt éreznünk kell, hogy beléptünk egy szentélybe. „Ez a kapu jelzi: töröld meg a lábad vándor, mert szent helyre érkeztél, nem akárhová! Amikor a harang megszólal, a Magyarok Nagyasszonya hangját halljuk, az Ő szeretetének rezgését érezzük zúgásában, az Ő óvó, gondoskodó palástja terül ekkor édes hazánkra. Tudatosuljon az emberekben, hogy a Pilisnek nem csak teste van, hanem lelke is” – írja Pilisszántó egykori polgármestere.
Kápolna a hegyoldalban
Hét évvel azelőtt, hogy a Pilisi Lélekharang elfoglalta helyét Pilisszántón, kápolna épült a hegyoldalban, nem is akármilyen összefogással. A természetes pilisi kőből épült szentélyt Őrfi József tervei alapján és Makovecz Imre pártfogása alatt készítették. „Sok-sok egyszerű segítő ember rakta bele saját kövét és saját szeretetét a falba, névtelenül csak azért, mert jólesett neki jót tenni. Nem valamely építőipari cég lett versenyeztetve közbeszerzéssel, határidőre, hanem az falazta, aki odajött, vagy éppen csak arra járt és beállt dolgozni” – olvashatók Szőnyi József sorai.
A Boldogasszony Kápolna egyik különlegessége, hogy a faluban talált kőkereszt a mennyezet üvegezett részén és a harangtornyokon is visszaköszön, a kápolnában pedig Nagyboldogasszony szobra fogadja az imádkozókat. A kápolna két, kilenc méter magas tornya pedig előrehajló csuklyás, pálos szerzetesekre emlékeztet.
Csodáljuk a tájat!
Miután átjárta lelkünket a kápolnából sugárzó erő, érdemes a kilátást is megcsodálni, hiszen erről a pontról már Pilisszántó temploma, kis utcácskái is jól szemügyre vehetők, de a távolban Pilisvörösvár és Solymár háztetői is kirajzolódnak.
Az idő múlása és a Pilis Keresztje
Ha a hegyoldalon tovább baktatunk, a Pilis Keresztjéhez vezet a kitaposott, köves ösvény. Tízennégy éven keresztül állt az a kereszt a sziklapárkányon, melynek alapanyaga Erdélyből, Hargita erdeiből származott. Miután a Csíksomlyótól ajándékba kapott fa elfáradt, újat készítettek vasból, melynek költségeit kizárólag adományokból és munkafelajánlásból fedeztek – ezt a több méter magas feszületet láthatjuk ma, megbújva a fák között.
Kőből faragva
A kereszttől pár méterre található a zarándokhely utoljára felszentelt emlékhelye, mely Jézust ábrázolja, kinek lábai előtt a Himnusz két sora olvasható:
„Isten áld meg a magyart…Nyújts feléje védő kart”.
A szobor a kibányászott hatalmas kőkatlan feletti sziklapárkányon áll, s innen osztja áldását a magyarság megmaradásáért, mivel „innen a Pilisből az egész Kárpát-medence látszik, így az Áldás is eljut hozzá, nem csak az előtte fekvő falunkra.”
Ha a Pilisi-medencében élsz, de még nem jártál Pilisszántón, a fent említett ösvényeket érdemes bejárni, hiszen nem mindennapi látvány tárul a kirándulók szeme elé. Innen akár a Pilis-tetőig is felmászhatsz, melynek csúcsán a Boldog Özsébről elnevezett kilátót is meghódíthatod.
Ha további érdekességeket olvasnál Pilisszántóról, mint zarándokhelyről, itt megteheted.
(Gribek Tímea – Varkapu.info)
