Gromon István közleménye a Búcsú térre tervezett sportcsarnok és a petíció ügyében
20:40 | 2018 01. 17.
Kategóriák: Fő kiemelt, Közélet
“Mivel sem a petíció, sem az aláírásgyűjtő ívek nem tartalmaznak indoklást, nem lehet tudni, hogy az aláíró állampolgárok az aláírásgyűjtőktől milyen tájékoztatást kaptak a Pilisvörösvári Kézilabda Sportkör által építeni tervezett sportcsarnok-beruházás lényegéről és részleteiről, és azt sem lehet tudni, hogy az aláírásgyűjtők milyen érvekkel indokokkal hozakodtak elő az állampolgárok meggyőzése érdekében” – olvasható Gromon István szerdán közzétett közleményében, amelyben részletesen tájékoztat a Búcsú térre tervezett sportcsarnok ügyéről. A pilisvörösvári polgármester közleményét változtatás nélkül közöljük!
Minden korábbi hír egy helyen a vörösvári uszoda és a Búcsú térre tervezett sportcsarnok ügyében >>>
POLGÁRMESTERI KÖZLEMÉNY a sportcsarnok elhelyezésével kapcsolatos „petíció”-ról
2018 . január 17 .
Tisztelt Vörösvári Polgárok!
2017. december 7. napján hat különböző pilisvörösvári párt- ill. civilszervezet aláírásával kérelem („petíció”) érkezett a Polgármesteri Hivatalba a polgármesternek címezve, melyben az aláírók – a Fidesz – KDNP pilisvörösvári szervezete, a Szebb Környezetünkért Egyesület, a Pilisvörösvári Horgász Egyesület, a Pilisi Kulturális Örökségünk Védelméért Alapítvány és a Tegyünk Együtt Vörösvárért Egyesület arról tájékoztatják a polgármestert, hogy egymással összefogva 2017 novemberében aláírásgyűjtést szerveztek Pilisvörösváron, melynek tárgya a következő volt: „Támogatom, hogy a sportcsarnok a tervezett uszoda mellett épüljön, és ne a Búcsú téren.”
A kérelmet benyújtók tájékoztatása szerint az aláírásgyűjtés során 2020 támogató aláírás gyűlt össze (az aláírásgyűjtő íveket beadványukhoz mellékelték), s ezek alapján kérik, hogy „a Búcsú tér továbbra is zöld terület maradhasson”, és a sportcsarnok „az uszoda mellett, a kijelölt Sport- és Kulturális Központ területén valósuljon meg”. Ennek érdekében kérik, hogy a Képviselő-testület vonja vissza azt a határozatot, amely a Búcsú teret jelöli ki a sportcsarnok helyszínéül, és hozzon „egy új határozatot, ami már az uszoda mellé helyezi el a sportcsarnokot”.
Arra vonatkozóan, hogy a Búcsú teret, mint helyszínt milyen szempontok miatt utasítják el, ill. hogy a tervezett tanuszoda mögötti területet miért tartják jobbnak, arra vonatkozóan sem a hat szervezet által aláírt kérelem („petíció”), sem a kérelemhez csatolt aláírásgyűjtő ívek semmilyen indoklást nem tartalmaznak.
Mivel sem a petíció, sem az aláírásgyűjtő ívek nem tartalmaznak indoklást, nem lehet tudni, hogy az aláíró állampolgárok az aláírásgyűjtőktől milyen tájékoztatást kaptak a Pilisvörösvári Kézilabda Sportkör által építeni tervezett sportcsarnok-beruházás lényegéről és részleteiről, és azt sem lehet tudni, hogy az aláírásgyűjtők milyen érvekkel indokokkal hozakodtak elő az állampolgárok meggyőzése érdekében.
Ebben a helyzetben szükségesnek tartom, hogy Pilisvörösvár polgárait részletesen és mindenoldalúan tájékoztassam a tervezett sportcsarnok-beruházás ügyében történt eddigi lépésekről, a tervezett sportcsarnok méreteiről, jellemzőiről, a sportcsarnoképítés lehetséges helyszíneiről, az egyes, elvileg szóba jöhető helyszínek jellemzőiről, előnyeiről és hátrányairól, továbbá azokról a szempontokról, amiket a képviselő-testület mérlegelt akkor, amikor a sportcsarnok megépítésre a Búcsú teret ajánlotta fel a Pilisvörösvári Kézilabda Sportkörnek.
A sportcsarnok-beruházás ügyében történt eddigi lépések
- 2013 februárjában a Pilisvörösvári Kézilabda Sportkör elnöke, Rásonyi Viktor kérelemmel fordult Pilisvörösvár Város Önkormányzatához, melyben az alábbiakat adta elő:
– A látvány-csapatsport támogatásáról szóló 107/2011 (VI. 30.) Kormányrendelet, vala-mint a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény kedvező pénzügyi feltételeket teremtett a sport fejlődésének, ezért az egyesület elnöksége úgy döntött, hogy egy a kézilabdázásra is alkalmas, szabványos sportcsarnokot próbál megépíteni a szükséges kiszolgáló létesítményekkel. (A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a alapján támogatási igény nyújtható be látvány-csapatsportok fejlesztésére. A legközelebbi pályázat-beadási határidő 2013. április 30. A pályázat várható elbírálása 2013. szeptember. A pályázat hiánypótlására hathónapos határidő áll rendelkezésre, melynek során építési engedéllyel rendelkező tervet kell benyújtani.)
– Az egyesület kéri az Önkormányzatot, hogy támogassa a terveiket azzal, hogy a sportcsarnok megépítésére alkalmas területet jelöl ki, és azt pályázati önrészként biztosítja a projekt megvalósításához. (A telek lenne a pályázatban meghatározott 30 % önrész, de önkormányzati tulajdonban maradna.)
– Az egyesület a megvalósításhoz szükséges forrást a fent hivatkozott két törvényben foglaltaknak megfelelően a sportcsarnok megépítését támogató cégek társasági adójából biztosítja. A támogatás fejében a cégek társasági adókedvezményt kapnak, míg az állam által nyújtott adókedvezmény a 15 éves fenntartási idő végéig jelzálogteher-ként szerepel majd az ingatlanon. (A törvényben szereplő támogatási feltételek szerint a tulajdonosnak nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a sportcsarnok üzembe helyezését követő 15 évben a Magyar Állam javára az igénybe vett adókedvezmény mértékéig jelzálogjog kerüljön bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásban mind a telekre, mind a felépítményre.)
– Az egyesület vállalja a szükséges tervek (sportcsarnok terve, szabályozási terv) elkészítését és annak költségeit.
– A beruházás lebonyolítója is az Egyesület lesz.
– Az egyesület vállalná a sportcsarnok 15 éves üzemeltetését, utána az épület az önkormányzat tulajdonába kerül. A telek mindvégig önkormányzati tulajdonban marad.
– A törvény szerint a pályázatot a Magyar Kézilabda Szövetséghez kizárólag az Egyesület nyújthatja be, melyhez az Önkormányzat írásos szándéknyilatkozatát is csatolni kell. - 2013. március 7-i ülésén a Képviselő-testület számba vette a sportcsarnok-építés szempontjából szóba jöhető lehetőségeket (Tavak környéke, Sportcentrum területe, Búcsú tér), és arra a megállapításra jutott, hogy a sportcsarnok elhelyezésére a legkedvezőbb terület a Búcsú tér, mivel:
– a Búcsú tér a város központi részén van, az összes oktatási intézményhez közel, így a gyermekek számára gyalogosan is elérhető,
– a Búcsú térhez mind a vasútállomás, mind a buszmegálló közel van, így a nem Vörösváron tanuló középiskolások és egyetemisták hazaérkezéskor könnyen meg tudják közelíteni,
– a három helyszín közül a Búcsú tér van a legközelebb az általános iskolákhoz (kb. 470-520 méter távolságra), s a mindennapos testnevelés megvalósításához a csarnokot az iskolák egyedül a Búcsú téren tudnák gyalogosan, autóbusz igénybe vétele nélkül) igénybe venni (ez a sportcsarnok fenntarthatósága szempontjából is döntő szempont, hiszen így a sportcsarnok hétköznap délelőtti kihasználtsága biztosított lenne),
– a Búcsú tér közel van a vasútállomáshoz, így annak P+R parkolója a nagyobb rendezvények esetén a sportcsarnokot is kiszolgálhatja (a nagy autóbuszok megállhatnak fönn a P+R parklóban, nem kell lejönniük a Búcsú térre a sportcsarnokhoz),
– A Búcsú téren a sportcsarnok mellé épülő jelentős számú parkoló az orvosi rendelő számára is rendelkezésre állna, s jelentősen bővítené és javítaná a Szakorvosi Rendelő körüli parkolási lehetőségeket. (Hétköznap nap közben, amikor a Rendelő nyitva tart, a sportcsarnokot csak gyerekek használják, ők nem járnak autóval, így a parkolót a Rendelő dolgozói és a betegek tudják használni. Esténként és a hétvégeken pedig a Rendelő zárva van, így a sportcsarnok látogatóinak rendelkezésére áll a teljes parkoló.) A sportcsarnok megépítése esetén ezek a parkolók TAO-pályázati pénzből épülnének meg.
Fenti megfontolások alapján a Képviselő-testület meghozta a 47/2013. (III. 07.) Kt. sz. határozatát, melyben kinyilvánította, hogy támogatja a Pilisvörösvári Kézilabda Sportkör 2013. február 04-én érkezett kérelmét, a sportcsarnok megvalósításához területet biztosít, s e célra az Önkormányzat tulajdonában álló, Pilisvörösvár 1255/1 hrsz-ú Búcsú teret jelöli ki. - 2013. április 26-án – bő másfél hónappal a képviselő-testületi döntés után – Fresz Péter és Kőrössy János helyi önkormányzati képviselők beadvánnyal fordultak a Polgármesterhez és a Képviselő-testülethez, melyben kérték, hogy a Pilisvörösvári Kézilabda Sportkör által építendő kézilabdacsarnok ne a Búcsú téren épüljön meg. A két képviselő levelében leírta, hogy a Képviselő-testület által kijelölt helyszín elleni tiltakozásul több mint négyszáz aláírást gyűjtöttek össze.
A két képviselő beadványa alapján a Képviselő-testület a Búcsú téri helyszín melletti és az ellene szóló érveket újra mérlegelte, s ezek után a 115/2013. (V. 30.) Kt. sz. határozatában úgy döntött, hogy a korábbi 47/2013. (III. 07.) Kt. sz. határozatát, melyben a Pilisvörösvári Kézilabda Sportkör által építendő sportcsarnok építéséhez területként a Pilisvörösvár 1255/1 hrsz-ú Búcsú teret biztosította, hatályában fenntartja, a határozatot nem kívánja módosítani, mivel a 2013. március 7-i ülés óta semmilyen új szakmai szempont vagy szakmai ellenérv nem merült fel a sportcsarnok kiválasztott helyszínével kapcsolatban. - Az azóta eltelt években a Pilisvörösvári Kézilabda Sportkör megterveztette a sportcsarnok épületét, s a tervet 2017. április 19. napján beadta engedélyeztetésre a Szentendrei Építésfelügyelethez (érintettségünk okán az eljárásból a Polgármesteri Hivatal a Pilisvörösvári Építéshatóság kizárását kérte az ügy elbírálásából). A Szentendrei Építésfelügyelet 2017. július 5. napján kiadta az elsőfokú építési engedélyt.
- Az elsőfokú hatóság PE-14/EP/00404-55/2017 ügyiratszámú határozata ellen két magánszemély képviseletében Kőrössy János meghatalmazott 2017. augusztus 3-án, a törvényes határidőn belül a fellebbezési illeték lerovása mellett jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, s a fellebbezés következtében az építési engedély nem jogerősödött. A jogerős építési engedély hiánya miatt a Pilisvörösvári Kézilabda Sportkörnek a 2017. évi TAO-pályázatából az utolsó pillanatban ki kellett vennie a sportcsarnok megépítésével kapcsolatos kérelmet.
- Az építési engedély ügyében másodfokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatal megvizsgálta a fellebbezést, és 2017. szeptember 20-án, a PE-EH-00483-3 számú határozatában nem a fellebbezésben felsorolt indokok alapján, hanem azzal az indokolással utasította el a sportcsarnok építésére vonatkozó építési engedély iránti kérelmet, hogy az ingatlan-nyilvántartási térképmásolat alapján a szabályozási vonal által kijelölt gyalogút (a szabályozási terv az ingatlan délnyugati telekhatárán egy 3 méter széles gyalogutat kijelölő szabályozási vonalat tartalmaz) nem került kialakításra, így az építési tevékenységgel érintett telek nem rendezett, az Étv. 2. § 6. pontjában meghatározott telek fogalmának nem felel meg, ezért a gyalogút ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig épület nem helyezhető el rajta.
- A kormányhivatali határozat alapján az önkormányzat 2017. november 22-én elindította az 1255/1 és 1255/2 hrsz-ú ingatlanok közötti (a Búcsú tér szélén haladó) közútrész leosztására vonatkozó eljárást, amely azóta le is zárult, s amelynek eredményeként a szabályozási terv szerinti út kialakítására a telekalakítási engedély 2017. december 19-én jogerőre emelkedett.
Mindezen események közben 2017. június 2-án a Magyar Kormány a 1281/2017. (VI. 02.) Korm. határozatában úgy döntött, hogy a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló 1523/2015. (VII. 31.) Korm. határozat rendelkezései alapján kerüljön sor a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program II. ütemének keretében 26 településen – köztük Pilisvörösváron is – tanuszoda-beruházás előkészítésére és megvalósítására.
2017. június 15-én a Nemzeti Sportközpontok jelezte az önkormányzatnak, hogy a beruházás műszaki előkészítésének első lépéseként a fejlesztés helyszíneként javasolt ingatlant kell megjelölni. A felszólításnak eleget téve Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 104/2017. (VI. 19.) Kt. sz. határozatában úgy döntött, hogy a megépítendő tanuszoda helyszínéül kijelöli a Pilisvörösvár, 097/90-96 helyrajzi számú, önkormányzati tulajdonú ingatlanokat.
A hat különböző pilisvörösvári párt- ill. civilszervezet aláírásával benyújtott „petíció”
A 2017. december 7. napján hat különböző pilisvörösvári párt- ill. civilszervezet aláírásával az önkormányzathoz benyújtott petíció aláírói azt kérik, hogy a Pilisvörösvári Kézilabda Sportkör által építeni tervezett sportcsarnok ne a Búcsú téren, hanem itt, a Magyar Állam által építeni tervezett uszoda mellett épüljön fel, s ennek érdekében Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete vonja vissza a Búcsú tér kijelölésére vonatkozó 47/2013. (III. 07.) Kt. sz. határozatát, és egy új határozatban az uszoda mellett biztosítson területet az önkormányzati tulajdonban lévő területet a Kézilabda Sportkör számára a sportcsarnok megépítéséhez.
A kérelem megtárgyalását a Képviselő-testület a 2018. január 16-i rendkívüli ülésén tűzte napirendjére. Ahhoz, hogy a Képviselő-testület erről a kérelemről dönteni tudjon, ismételten – immár harmadszor – alaposan számba vette a két helyszín adottságait, és megvizsgálta, hogy milyen érvek szólnak a sportcsarnoknak a Búcsú téren, ill. a tervezett tanuszoda melletti Pilisvörösvár, 097/90-96 helyrajzi számú ingatlanokon való megépítése mellett vagy ellen, melyeket az alábbiakban foglalok össze.
A tanuszoda melletti terület jellemzése
A tervezett tanuszoda telke a 2004-ben, az akkori Képviselő-testület által az északi lakókörzet mellett kijelölt Sport- és Kulturális Központ területén helyezkedik el, aminek egy része a Szabályozási terv szerint a Ksp jelű különleges sportolási célú építési övezetben fekszik, 30 %-os beépíthetőséggel. A területre az akkori Képviselő-testület egy 3662 m2-es uszodát és egy 4844 m2-es sportcsarnokot terveztetett, azonban a létesítmények megépítésére az anyagi források hiánya miatt nem került sor. (A területre akkor megterveztetett két létesítmény megvalósítása az akkori becslések szerint külön-külön kb. egy-egy milliárd forintba került volna, s ilyen nagyságrendű fedezet sem akkor, sem az azóta eltelet években soha nem állt rendelkezésre, és önkormányzatok számára ilyen jellegű pályázat sem volt kiírva.) Összehasonlításképpen: az állam által Pilisvörösváron építeni tervezett tanuszoda területe 2589 m3 (tehát kb. 70%-a a 2004-ben tervezett uszoda alapterületének), a Pilisvörösvári Kézilabda Sportkör által építeni tervezett sportcsarnok beépített alapterülete: 1993,56 m² (tehát kb. fele akkora, mint a 2004-ben tervezett csarnoké).
A tanuszodaprojekt előkészítése keretében a Ksp övezetben található 097/90-96 hrsz.-ú telkek újraosztása során 2017-ben két telek jött létre: a 097/120 és a 097/121 hrsz.-ú telkek.
- A 097/120 hrsz.-ú telek a Báthory utcáról nyílik, ez a tervezett tanuszoda számra kialakított 5000 m2-es telek.
- A 097/121 hrsz-ú telek területe 9089 m2, de ezt a hatályos Szabályozási terven jelölt útszabályozás kettészeli, amit a továbbiakban még érvényre kell juttatni. Ez azt jelenti, hogy a tervezett tanuszoda telke mögött egy ~2765 m2 területű telek, majd a 16 méter szabályozási szélességű út, majd egy 5654 m2 területű telek jön létre.
- A nagyobbik, 5654 m2 területű telken a megengedett 30%-os beépítettség mellett csak 1696 m2 építhető be, tehát a 2000 m2-es sportcsarnok erre a telekre nem telepíthető. Ha figyelembe vesszük a Ksp övezetben kialakítandó 50%-os legkisebb zöldfelületet és a sportcsarnok parkolóigényéből származó burkolt felületeket, akkor kiderül, hogy jelentősen nagyobb telekre lenne szükség a sportcsarnok elhelyezéséhez.
- A 097/121 hrsz. esetében a jogi közútkapcsolat rendelkezésre áll a Bethlen Gábor utca folytatásában lévő külterületi földúttal, azonban ez a földút a gyakorlatban nem alkalmas egy intézmény kiszolgálására, mert ez egy cca. 2 m széles földút csupán, tehát a sportcsarnok tanuszoda mögötti megépítése esetén az útkapcsolatot meg kellene szerezni, illetve az utat ki kellene szélesíteni és meg kellene építeni.
A fenti teleknagyság-vizsgálat egyértelműen mutatja, hogy a hatályos HÉSZ, az adott telekszerkezet és az adott tulajdoni viszonyok mellett a tornacsarnok nem helyezhető el a tanuszoda szomszédságában, sem mellette, sem mögötte. A tervezett tanuszoda mellett tehát a sportcsarnokot csak újabb területek vásárlásával lehetne megépíteni.
A Búcsú téri terület jellemzése
A Pilisvörösvár Város Önkormányzatának tulajdonában álló, Pilisvörösvár 1255/1 hrsz-ú Búcsú tér Vt-4 építési övezetben fekszik (településközpont vegyes terület). A telek területe: 6818 m². A területen a beépíthetőség 40 %, minimális zöldfelület 30,00 %, a megengedett építménymagasság 10,50 m. (A tervezett sportcsarnok beépített alapterülete: 1993,56 m², a telek beépítettsége 29,24 %. A tervezett építménymagasság 7,52 m. Burkolt felület (térburkolat) 1996,01 m² (26,85 %). Zöldfelület: 2828,43 m², zöldfelületi arány: 41,48%.)
A Búcsú téri helyszín mellett szól, hogy:
- ott az önkormányzat tulajdonában van a teljes terület,
- az ingatlan a három általános iskola (Templom téri ált. isk., Vásár téri ált. isk., Palánta ált. isk.) által közrefogott terület súlypontjában fekszik, így mindhárom iskolából gyalogosan is – akár óraközi szünetben is – elérhető,
- mind a vasútállomás, mind a távolsági buszmegálló, mind a vasút-korszerűsítés keretében megvalósult P+R parkoló közel van hozzá,
- a legnagyobb várható kihasználtság miatt az épület üzemeltetése várhatóan itt a leggazdaságosabb.
Szintén a Búcsú tér mellett szól, hogy a Kézilabda Sportkör megkeresései alapján a Pilisvörösváron működő általános iskolák fenntartói elvi szándéknyilatkozatokat adtak ki (Érdi Tankerületi Központ 2013. 03. 05. és 2017. 10. 19., Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskola 2017. 11. 13., Piliscsabai Palánta Általános Iskola 2017. 12. 06.,) annak igazolására, hogy a Pilisvörösvári Kézilabda Sportkör által, TAO-pályázati támogatásból a Búcsú téren megépíteni tervezett sportcsarnokot mindennapos testnevelésórák teljesítéséhez délelőttönként igénybe vennék, mivel a jelenlegi tornatermi kapacitásuk nem elegendő az iskolai tanórák fedett helyen történő megszervezéséhez, így az iskolához minél közel eső sportcsarnok megépítését támogatják.
A sportcsarnoknak a Búcsú téren való megépítése ellen a Vörösvári Újság 2017. májusi számában egy cikk jelent meg „Kézilabdacsarnok Vörösváron” címmel. A cikkben a szerző a Búcsú téri sportcsarnok elleni egyik érvként azt hozta fel, hogy „a mentőhelikopteres mentésnek is vége (ami a napokban is működött több alkalommal)”. Az állítás valóságtartalmának tisztázása érdekében Gromon István polgármester 2018. január 04-én hivatalos levélben kérte az Országos Mentőszolgálat Közép-Magyarországi Regionális Mentőszervezetének igazgatóját, hogy adjon hivatalos állásfoglalást arról, hogy a mentőhelikopterek leszállása szempontjából a Pilisvörösvár, Búcsú tér nevű közterületnek van-e bármilyen szerepe, jelentősége.
Az OMSZ Közép-Magyarországi Regionális Mentőszervezete igazgatójának 2018. január 11-jén kelt állásfoglalása szerint: „A mentőhelikopterek mindennapi munkájuk során szinte minden esetben ismeretlen helyeken végeznek mentési feladatokat. A feladatok elvégzése során a leszálló helyszíneket minden esetben a mentőhelikopter személyzete választja ki, természetesen a különböző helyszínek adottságaihoz maximálisan alkalmazkodva. Pilisvörösváron kijelölt helikopter-leszálló sem a mentőállomáson, sem a mentőállomás közelében, sem a város egyéb területén nincs. A fentiek alapján a sportcsarnok építése a mindennapi mentőmunkát nem befolyásolja, és nem is akadályozza. Megerősítem, hogy a mentőállomás közelében tervezett sportcsarnok a mentőállomás és az orvosi ügyelet mindennapi működését sem befolyásolja.”
A tanuszoda melletti terület és a Búcsú téri terület összehasonlítása
A Búcsú tér jellemzői
Előnyök:
A Búcsú tér jellemzői |
Előnyök: |
Az önkormányzat tulajdonában van a teljes terület. |
Az övezeti besorolás megfelelő. A HÉSZ engedi a beépítést, Vt-4 (településközpont vegyes terület) övezetbe sorolja, övezeti besorolása megfelelő. |
Jó és kiépített, már meglévő infrastruktúra (út, járda, az utcán közművek). |
Kész engedélyes tervek állnak rendelkezésre (elkészítésük kb. 10 millió forintba került). |
A Búcsú tér a három általános iskola (Templom téri ált. isk., Vásár téri ált. isk., Palánta ált. isk.) által közrefogott terület súlypontjában fekszik, így mindhárom iskolából gyalogosan is – akár óraközi szünetben is – elérhető. A Búcsú tér kb. 470-520 méter távolságra van az általános iskoláktól, így a mindennapos testnevelés megvalósításához a csarnokot az iskolák a Búcsú téren gyalogosan (autóbusz igénybe vétele nélkül) is igénybe venni (ez a sportcsarnok fenntarthatósága szempontjából is döntő szempont, hiszen így a sportcsarnok hétköznap délelőtti kihasználtsága biztosított lenne), |
A Búcsú téren a sportcsarnok mellé épülő jelentős számú parkoló az orvosi rendelő számára is rendelkezésre állna, s jelentősen bővítené és javítaná a Szakorvosi Rendelő körüli parkolási lehetőségeket. (Hétköznap nap közben, amikor a Rendelő nyitva tart, a sportcsarnokot csak gyerekek használják, így a parkolót a Rendelő dolgozói és a betegek tudják használni. Esténként és a hétvégeken pedig a Rendelő zárva van, így a sportcsarnok látógatóinak rendelkezésére áll a teljes parokló.) |
A Búcsú térhez mind a vasútállomás, mind a buszmegálló közel van, így a nem Vörösváron tanuló középiskolások és egyetemisták hazaérkezéskor könnyen meg tudják közelíteni. |
A Búcsú tér közel van a vasútállomáshoz, így annak P+R parkolója a nagyobb rendezvények esetén a sportcsarnokot is kiszolgálhatja (a nagy autóbuszok megállhatnak fönn a P+R parklóban, nem kell lejönniük a Búcsú térre a sportcsarnokhoz). |
Az épület üzemeltetése várhatóan itt a leggazdaságosabb a legnagyobb várható kihasználtság miatt. |
Hátrányok: |
Csökken a városon belüli zöld felület. |
Zavarhatja a környéken lakókat. |
A tervezett tanuszoda mögötti terület jellemzői |
Előnyök: |
Az övezeti besorolás megfelelő. (Ksp: Különleges terület, sport- és rekreációs terület) |
Amennyiben területre a 2004-ben tervezett Sportcentrum később megvalósulna, akkor a most ide esetleg megépülő sportcsarnokkal és tanuszodával egy egységes komplexumot alkothatna. |
Hátrányok: |
A jelenleg hatályos szabályozási terv szerint a tervezett sportcsarnok nem fér el a tanuszoda megépítése céljára az államnak átadott telek mellett megmaradt önkormányzati tulajdonú telken. A tervezett tanuszoda melletti nagyobbik, 5654 m2 területű telken a megengedett 30%-os beépítettség mellett csak 1696 m2 építhető be, tehát a 2000 m2-es sportcsarnok erre telekre nem telepíthető. Ha figyelembe vesszük a Ksp övezetben kialakítandó 50%-os legkisebb zöldfelületet és a sportcsarnok parkolóigényéből származó burkolt felületeket, akkor kiderül, hogy jelentősen nagyobb telekre lenne szükség a sportcsarnok elhelyezéséhez. |
Probléma a tanuszoda mögötti telkek megközelítése, közútkapcsolata, ami nem létezik jelenleg. A 097/121 hrsz esetében a jogi közútkapcsolat rendelkezésre áll a Bethlen Gábor utca folytatásában lévő külterületi földúttal, de ez a földút a gyakorlatban nem alkalmas egy intézmény kiszolgálására, mert cca. 2 m széles csupán, tehát a sportcsarnok tanuszoda mögötti telepítése esetén a szükséges szélességű út területét meg kell szerezni, és az utat ki is kell építeni. Ennek költsége jelentős, és a TAO-pályázatból nem finanszírozható. |
A Pilisvörösvári Kézlabda Sportkör már egy éve kb. 10 millió forintért elkészítette az engedélyes terveket a Búcsú térre. Amennyiben az önkormányzat visszavonja a Búcsú térre vonatkozó határozatát, akkor a Kézilabda Sportkörnek át kell terveztetni csarnokot az új helyszínre, amelynek plusz költségei lennének. |
A Sportcsarnok helyének megváltoztatása időveszteséget okozna, amely a sportcsarnok TAO-pályázatból való megépítését ellehetetlenítheti. (Az Európai Unió a jelenlegi TAO-rendszerre 2019-ig adott a Magyar Államnak engedélyt.) |
A telekalakítás, művelésből történő kivonás, esetleges közművesítés, útkialakítás költségei jelentősek, és ezeket az Önkormányzatnak kellene állnia. |
Fentiek alapján egyértelműen a Búcsú tér melletti érvek vannak többségben, azonban a hat különböző pilisvörösvári párt- ill. civilszervezet aláírásával az önkormányzathoz benyújtott „petíció” aláírói és az általuk végzett aláírásgyűjtés aláírói ennek ellenére azt kérik, hogy a Pilisvörösvári Kézilabda Sportkör által építeni tervezett a sportcsarnok ne a Búcsú téren, hanem a tervezett uszoda mellett épüljön meg.
Az önkormányzati képviselő-testület kötelességének tartja, hogy komolyan megfontolja 2020 pilisvörösvári polgár kérését, ugyanakkor azt is feladatának tartja, hogy a józan ész és a szakmaiság szempontjait igyekezzen megismertetni és elfogadtatni a választópolgárokkal, továbbá, hogy a saját döntéseit alapos megfontolás és szakmai vizsgálat után, felelősséggel, tárgyilagos szakmai érvek alapján, a lakosság többségének érdekeit figyelembe véve hozza meg.
A 2018. január 16-i rendkívüli ülésén a Képviselő-testület ennek érdekében az 1/2018. (I.16.) Kt. sz. határozatában az alábbiak szerint döntött:
A Képviselő-testület hivatásos szakértővel egy olyan összehasonlító megvalósíthatósági tanulmányt készíttet, amely szakértői felelősséggel és tárgyilagossággal a lehető legtöbb szempontból megvizsgálja a sportcsarnoknak Búcsú téren ill. a sportcentrum számára kijelölt területen való telepítésének előnyeit és hátrányait, a lehető legszélesebb szempontrendszer alapján.
Az összehasonlítást megelőzően a Sportcentrum területén a telek kijelölésének szempontjai:
- a sportcsarnok telepítéséhez szükséges telek nagysága a Ksp övezetben,
- a megfelelő nagyságú telek megszerzésnek lehetőségei és költségei a Ksp övezetben,
- a terület megközelítésének, a közlekedési rendszer kialakításnak feltételei,
- a szükséges út- és telekterületek megszerzésének feltételei,
- a telek közművekkel való ellátásának feltételei,
- a zöldfelület és környezetrendezés követelményei,
- a telepítés környezetvédelmi feltételei,
- a településképi és építészeti követelmények.
Az összehasonlítást megalapozó, vizsgálandó szempontok mindkét helyszínre:
- a szükséges tervek, tervmódosítások elkészítésnek költségei,
- a szükséges területek megszerzésének költségei,
- a szükséges közlekedési és közmű-infrastruktúrák kiépítésének költségei,
- az épület megépítésének költségei (az eltérő építészeti követelményeket is fegyelembe véve),
- a tervezett sportcsarnok üzemeltetésének költségei és hasznosíthatóságának feltételei,
- a környezetre gyakorolt forgalmi terhelés,
- a környezetre gyakorolt zaj- és porszennyezés,
- a humán infrastruktúra fejlesztésének igényei.
A Képviselő-testület a fenti tartalmú megvalósíthatósági tanulmány illetve a menet közben felmerülő esetleges kiegészítő tanulmányok elkészítésére 5 millió forintos keretet biztosított, és felkéri a jegyzőt, hogy a 2018. évi költségvetési rendeletet jelen határozat figyelembe vételével tervezze meg.
Tisztelt Pilisvörösvári Polgárok!
Úgy gondolom, hogy aki a fenti tényeket megismeri és a fenti érveket megfontolja, az meggyőződhet arról, hogy az önkormányzat a Pilisvörösvári Kézilabda Sportkör által tervezett sportcsarnok-beruházás ügyében az elmúlt négy év során minden eddigi döntését körültekintő vizsgálat és megfontolás alapján, felelősséggel, a város egészének érdekeit figyelembe véve és szolgálva hozta meg. Kérem, ne higgyenek azoknak, akik hiteles szakmai érvek nélkül, sok esetben egyoldalú, félrevezető, hamis hírek terjesztésével alá akarják ásni az önkormányzat szakmai és erkölcsi tekintélyét, s a sportcsarnok-beruházást eszközként felhasználva valójában ki nem mondott politikai céljaikat szeretnék megvalósítani.
A hatályos Helyi építési szabályzat (HÉSZ), az adott telek-szerkezet és az adott tulajdoni viszonyok mellett a tornacsarnok nem helyezhető el a tanuszoda szomszédságában, sem mellette, sem mögötte. Akik azt szorgalmazzák, hogy a sportcsarnok a Búcsú tér helyett ezen a területen épüljön meg, azok azt az egyszeri, történelmi lehetőséget veszélyeztetik, hogy állami támogatással, társasági adókedvezményből (TAO-pályázat) megépüljön a városban egy olyan sportcsarnok, ami otthont adna a több évtizede kiemelkedő eredményeket elérő vörösvári kézilabdásoknak, megoldaná az általános iskolák tornatermi kapacitáshiányát, kiszolgálná a felnőttek szabadidős sportolási igényeit, és gyarapítaná a város vagyonát.
Pilisvörösvár, 2018. január 17.
Gromon István
polgármester