Két apafi és a blues – Interjú a Messessippi zenekarral

12:43 | 2020 08. 10.

Kategóriák: Al kiemelt, Kultúra

Volt egyszer két jóbarát, akik úgy döntöttek, megelégszenek önmaguk kreativitásával, és párban, egy nagyzenekar hangzásával duót alapítanak. Egyaránt merítenek a magyar népzenéből, a bluesból, illetve más amerikai, könnyűzenei műfajokból. Korábban Voodoo Papa Duó néven varázsoltak, június közepétől pedig már Messessippi-ként szelik a habokat. A régi időkről, az arculatváltásról és a tervekről a zenekar tagjait kérdeztük.

Fejér Simon Pál gitáros, dalszerző és énekes jelenleg Perbálon él. Első zenekarát 14 évesen hozta létre és közel 4 évig a Deák Bill Blues Band szólógitárosa volt. Két testvére a zsámbéki aurevoir. zenekarban játszik, mely a Voodoo Papával is többször fellépett már.

Szert Zsigmond egyszerre dobol és szájharmonikázik. Simonhoz hasonlóan ő is a Kőbányai Zene Stúdió diákja volt, barátját minden zenei produkciójában támogatta. A CsáMisi, a Paganza és az Ütött-Kopott Angyal zenekarok tagja volt, jelenleg a Cabaret Medrano-ban is zenél.

A 2013-ban megalakított duó neve tisztelgés volt Jimi Hendrix és az ő Voodoo Child című dala előtt. Külföldi zenék feldolgozásával (pl. Hound dog, Hoochie Coochie Man) kezdték, majd magyar nyelvű dalok írására váltottak. Dalszövegeikben gyakori elem a humor és a társadalomkritika. 2016-ban a Szimpla Lemming Program tehetségkutató különdíjasai voltak.

Varkapu.info: Nemrég név- és profilváltáson mentetek keresztül. Mi ennek az oka?

Fejér Simon: A profilváltás igazából már hamarabb elindult, de talán mostanra látszik kikristályosodni a saját hang. Ezalatt azt értem, hogy a zenekar, úgymond kinőtte – ha lehet így mondani – a “feldolgozásokat játszunk, és mulattatunk” ruháját. Ez már a Remete lemeznél sokat alakult. Finomodott és komolyodott a hangvétel, ami azelőtt sokszor lehengerlő volt az elsöprő energiával, de egy idő után kezdett megszokottá válni, hogy kvázi mindig csak lebontjuk a színpadot.  Immár egyre nagyobb szerephez jutott a dinamika, a mélységek és magasságok megmuzsikálása, és mindez a dalok szövegeire is igaz. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezután csak vonósnégyeseket játszunk. Megvan a helye a jól odatenyerelt energiának! Inkább egyfajta egyensúlyra törekszünk. Megéltünk lelki folyamatokat, változásokat, nehezebb időszakokat, amiket a muzsika és a dalok magukban hordoznak. Befejezettnek azért nem mondanám, hiszen folyamatosan változunk és alakulunk a muzsikánkkal együtt, de vannak irányok és értékek, amik mindvégig meghatároznak minket.

Az új név picit ennek a kinőtt ruhának a következménye. Nehéz volt sokszor mit kezdeni a voodoo-ra érkező asszociációkkal, és magyarázni, hogy ez egy Hendrix-nóta címéből született. Európában más jelentést hordoz a szó, melyet a piac felkapott, s ami leválik arról, amit képviselünk, így más felé kanyarodtunk, ahogy egy folyó, ami folyamatosan alakul és kanyarog, utat keresve és alakítva magának. Így jött a Messessippi név, ami egyrészt tisztelgés a blues muzsika egy kultikus folyója előtt és valahol egy hídverést is jelent az egymástól több ezer kilométerre lévő magyar és afroamerikai kultúra között. Ahogy Kányádi írja: “az indián és a néger, tüzet rakni éppúgy térdel, mint a hargitán a pásztor, számolni ujjain számol”.

Varkapu.info: Milyen témákat érintenek majd az új dalszövegek?

Fejér Simon: Sok mindenbe beletúrnak az új dalszövegek. Lényegében a középpontban továbbra is az ember áll, talán most picit jobban a lélekre fókuszálva. Sorsok, kérdéseink, vívódásaink; előkerül az útkeresés, a hit, a felnőtté válás, a szabadság. Lefordítottam egy néger rabszolgadalt is, ami megmozgatott bennem valamit. Részben saját, megélt tapasztalatok, részben külső benyomások mentén íródott sok dalszöveg, vers, s tán nem is biztos, hogy mind dalba lesznek foglalva. Ez most úgy látszik egy ilyen korszak, magam is kíváncsi vagyok a folytatásra!

Varkapu.info: A blues és a magyar népzene elsőre elég távol állnak egymástól. Hogyan sikerült a két stílust ötvözni?

Szert Zsigmond: Szerencsére nem nehéz. Ha távolinak is tűnnek, az csupán a földrajzi elhelyezkedésük miatt van. Rengeteg hasonlóság van közöttük. Hangkészlet, akkordok, zeneelméleti dolgok, de nem is ez a legfontosabb. Ami igazan összeköti őket számomra, az a mondanivaló. Az emberek gitárt, hegedűt ragadnak, hogy kizenéljék magukból a napi felgyülemlett dolgokat. Sokszor nyers a stílus, de mindig őszinte, és ez így jó.

Varkapu.info: Azt hiszem, előbb-utóbb minden rajongótok érdeklődését felkelti az általatok használt sakktábla gitár. Mit kell tudni erről a különleges hangszerről?

Fejér Simon: A sakktábla gitárt egy blues rajongó barátom készítette, nevezetesen Székely Árpád. Sok ilyesfajta “cigarbox” gitár dicséri a keze munkáját, diás dobozból, puskatusból, régi elsősegély ládikából és még sorolhatnám, de sakktáblából csak egy van, és enyém a megtiszteltetés, hogy ezt birtokolhatom. Mikor Árpi megmutatta, rögtön belezúgtam a kis hangszerbe. A mindössze 4 húr hangolása egy tiszta quint, s így picit a citerára hajaz. Egyből jött rajta a delta blues és a dunántúli népzene.

A test egy öreg sakktábla, az elektronika valami mikrofoniás no name cucc. Egyszer majdnem lecseréltem egy Ry Cooderes drága hangszedőre, de olyan lett, mint egy vagány hangú gitár. Elveszítette dobozos, rekedtes karakterét, így visszakerült az eredeti. Azóta is azt használom. Két erősítővel hajtom egyszerre: egy basszus kombóval és egy kis csöves erőlködővel, így elég széles a hangkép Zsiga dübörgő dobja és herflije mellett.

Varkapu.info: Sokszor felléptetek már Szokolay “Dongó” Balázzsal, aki furulyán, dudán és szaxofonon játszik. Hogyan csatlakozott hozzátok?

Fejér Simon: Dongóval még Mogyoró Kornél jóvoltából ismerkedtem meg a Veronaki zenekarban, ahol aztán együtt is zenéltünk. Megfogott Dongó energiája és szabadsága a hangszeren, nem is beszélve a professzionális hangszerkezelésről. Kísérletező lelkületű muzsikusnak ismertem meg, így elhívtam a duóba vendégnek egy koncertre a Kobuciba, és nagyon jót muzsikáltunk. Onnantól kezdve többször léptünk fel együtt, és mindig valami érdekes és új világot sikerült összefaragni a színpadon. Elég rendhagyó felállás és hangzás ez.

Varkapu.info: Tervezitek esetleg egy új lemez elkészítését?

Szert Zsigmond: Sok számos, klasszikus nagylemezt nem tervezünk, viszont egy-egy számot igen. El is kezdtünk felvenni, saját magunk csináljuk. Egyrészt anyagi okokból, másrészt viszont azért, hogy próbálkozzunk, tanuljunk. Ez a “stúdiózás”, felvételkészítés dolog iszonyú izgalmas, rengeteg a lehetőség, próbáljuk a fejünkben lévő hangokat, érzelmeket megjeleníteni. Szerencsére nincs megkötve a kezünk, hogy így, meg úgy kell szólnia, különben nem játssza le a rádió. Sokat kísérletezünk, mert az jó.

Íme a megújult formáció legelső száma, az Olyan világ. A fotó és a grafika Molnár-Fejér Júlia és Molnár Mihály nevéhez fűződik.

Egy korábbi, színvonalas koncertfelvétel a Voodoo Papa-időszakból:

Ne maradjon le az együttes híreiről, látogasson el Facebook-oldalukra ide kattintva>>>

(Párkányi Gergely – Varkapu.info)

Címkék: , , , , ,