A kirándulások nem véletlenül népszerűek évtizedek óta Magyarországon. Sőt, nemcsak a rendszerváltás utáni vagy a második világháború utáni időszakra kell gondolni: a jól ismert Országos Kéktúra története például már 1938-ig nyúlik vissza, de már az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában is léteztek túrázó egyletek, egyesületek. Ahogy sok más utazási típus, a technológia megkönnyítette a túrázásokat is: legyen szó egy rövid sétáról vagy egy több napos kirándulásról. Az pedig sehol nincsen kőbe vésve, hogy túrázni csak fiatalon lehet, sőt. Sokan idősebb korukban, amikor több szabadidővel rendelkeznek, még szívesebben indulnak útra a természetbe, hogy egy kicsit távol kerüljenek a város zajától.
Hol és mikor érdemes kirándulni a főváros környékén?
A mikor kérdésre két fő válasz is adott: az évszakok szempontjából a legtöbben a tavasz – ősz közötti időszakot választják ki a túrázásra, teljesen érhető módon. Természetesen télen is jó kirándulásokat lehet megvalósítani, főleg, amikor a téli, havas táj a legszebb arcát mutatja, azonban ekkor mindenképpen nagyon melegen kell öltözni és jobban fel kell készülni.
De emellett a jól ismert gondolkodási folyamat mellett nagyon fontos lehet arra is odafigyelni, hogy igyekezzünk elkerülni a nagy tömegeket. A legnépszerűbb, de a COVID-19 világjárvány kezdete óta a népszerű, sőt, egyes kevésbé ismert kirándulóhelyeken is óriási tömegek alakultak ki. Ez természetesen annak is a következménye volt, hogy egy időben nagyon kevés szórakozási / kikapcsolódási lehetőség volt adott.
Ma már igen sok különféle nyugdíjas szervezett kirándulás létezik, míg sokan leginkább egyedül vagy párjukkal, barátaikkal, ismerőseikkel járnak ki a természetbe.
Budapest nagyon szerencsés abból a szempontból, hogy mind a városon belül találhatók kitűnő túracélpontok: a Norma mellett az Árpád-, a Kaán Károly- és a Makovecz-kilátó csak néhány a kellemes, érdekes és gyakran izgalmas túrák között.
Nem véletlen, hogy a külföldi vendégek is egyre gyakrabban választják ezt szokásos kulturális séták mellett: míg az ilyen túrák megfelelői magyar nyelven, a helyieknek a városi séták, a külföldieknek is egyre több vállalkozás ajánl túrákat. Ezeket nemcsak a néhány napra ide látogatók szokták igénybe venni, hanem a Budapesten élő külföldiek körében is nagyon népszerűek.
A városhatáron sem érnek véget a kirándulásokat
Aki pedig megízlelte már a budapesti kirándulásokat, az könnyen lehet, hogy kissé távolabb is elmerészkedik: a Dunakanyarba, a Börzsönybe, Bükkbe, de akár a Mátrába vagy a Mecsekbe, Balaton felvidékre vagy az Alpokaljára. Akinek pedig nem a kedvence (vagy legalábbis a lételeme) a szintemelkedés, a Hortobágyi Nemzeti Park vagy a Kiskunsági Nemzeti Park is nagy élmény lehet.
A legnépszerűbb helyek között találjuk Dobogó-kőt, Prédikálószéket, a Boldog Özséb kilátót és környékét és egyre felkapottabb Gemenc, a Hévíz-patak és a Tihanyi-félsziget is, ez utóbbi persze jól ismert, de eddig nem feltétlenül az itteni kiváló barangolások miatt.
A túrázás semmibe nem kerül?
Elsőre úgy tűnhet, hogy a barangolások, túrázások semmibe nem kerülnek: az ember kisétál a lakásából és Budapesten elég elkezdeni gyalogolni vagy legfeljebb egy kicsit HÉV-ezni, metrózni, villamosozni, buszozni és már kint is van az ember a Normafán, ahonnan rengeteg felé lehet kirándulni.
De aki valóban szereti a túrázásokat, az tudja, hogy egy-egy pénzért megvehető kellék sokkal jobbá teheti a túraélményt. Ilyen lehet egy nagyon kis helyen elférő, valóban jó, vízálló esőkabát, igazán meleg kinti ruhák: zoknitól kezdve nadrágokon át felső részekig, sapkán, sálon át őszi és téli kabátokig is. De leginkább nem szabad megfeledkezni a lábbeliről: sokak szerint leginkább ezen múlik a túrázás élménye: egy jó túrabakanccsal (egyesek szerint két jó túrabakanccsal, egy könnyedebb nyári és egy téli párral) mind a biztonság, mind az élmény mérföldekkel lesz jobb.
És persze mindezek mellett ne feledkezzünk meg arról, hogy túrázni (és persze minden mást is) egészségesen is igazi. Az egészség pedig nemcsak a legdrágább kincsünk, de sokszor pénzbe is kerül különböző szolgáltatások formájában: ilyenek az állami egészségügyi szolgáltatások, amelyekért az adónkból automatikusan fizetünk, de manapság kevesen vannak, akik úgy gondolják, hogy a magánegészségügyi szektor nélkül is a lehető legjobb ellátást lehet kapni ma az országban.
Sőt, olyanok is akadnak, akik kizárólag a magánszektorból választanak, amikor arra kerül a sor, hogy egészségügyi szolgáltatásokat vegyenek igénybe.
Milyen lehetőségek vannak, hogy stabilabb pénzügyi háttérrel rendelkezzünk idősebb korban is?
A befektetési és megtakarítási lehetőségek száma végtelen: mint tudjuk, vannak (igaz nem sokan, jelenleg valamivel kevesebben mint 3000-en) dollármilliárdosok, de sokkal többen akadnak olyanok, akik különböző rizikós befektetések után hoppon maradnak. Lehet, hogy a kedves olvasó is ismer ilyeneket.
Ezek figyelembevételével még mindig akadnak sokan, akik kaszinóba járnak (vagy manapság kaszinó honlapokat látogatnak meg), hagyományosan vagy online felületeken különböző sport eredményekre fogadnak vagy egészen más vonalon, de sokak szerint rendkívül rizikós részvényekbe vagy éppen kriptovalutákba fektetnek.
Ha az a célunk, hogy nagyon nagyot nyerjünk és nem probléma, ha elvesztjük a befektetett pénzünket, akkor minél rizikósabb egy befektetés, annál inkább megfelelő.
Azonban, főleg az idő előrehaladtával, ahogy az ember a nyugdíjas, 60-as, 70-es stb. éveire gondol, egyre inkább a biztos vagy legalábbis kevesebb kockázattal járó befektetéseket keresi.
Ilyenek többek között a nyugdíj előtakarékosságok, ezekről az alábbiakban említünk néhány szót, gondolatot.
Néhány gondolat a nyugdíj előtakarékosságokról
A 2014-es személyi jövedelemadó (SZJA) törvény óta pontosan meg van határozva a nyugdíj előtakarékosságok halmaza, amelybe három termékcsalád tartozik. Ezek a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ). Mindhárom kategória esetére igényelhető a személyi jövedelemadó visszaigénylése, a megtakarított / befektetett összeg 20%-ának értékében.
Sőt, jó lehet tudni azt is, hogy még akkor is lehet igényelni nyugdíj előtakarékosságot – és ezzel a személyi jövedelemadó visszatérítését az államtól, ha nincs befizetett SZJA-nk.
Elsőre ez igen furcsán hangzik, de mégis lehetséges. Ez többek között a KATA adózást választók számára nagy előny, mivel az ő adójuk nem tartalmaz SZJA-t.
Hogyan lehetséges ez?
Ez a lehetőség csak a nyugdíjbiztosítást választók esetében érhető el, mivel itt van egy olyan lehetőség, hogy a biztosított és a kedvezményezett személye nem azonos. Ezért, ha van olyan ismerős, akiben megbízunk, ő megkötheti a biztosítást és az ő SZJA-ja nekünk jár vissza.
A képlet viszonylag egyszerű: anélkül kaphatunk évente több tízezer forintot ismerősünk (lehet, de nem kötelező, hogy családtag legyen) adójából, hogy ő egy forintot sem veszít ezzel.
De vannak olyanok, akiknek nem a nyugdíjbiztosítás lesz a legmegfelelőbb megtakarítási forma, hanem könnyen lehet, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár vagy a nyugdíj előtakarékossági számla.
Ahhoz, hogy a személyre szabottan, számunkra leginkább megfelelőt meg tudjuk találni, érdemes lehet egy kicsit olvasni a neten, hogy az alapokkal megismerkedjünk. Ezután azonban a legjobb út egy független nyugdíj előtakarékossági szakértő segítségével érhető el: hiszen az ilyen személyek nemcsak egy, de gyakran egy tucat különböző pénzintézet ajánlataira látnak rá.
