Visszavenné az állam a keresztes nővérektől az egykor kárpótlásként nekik juttatott zsámbéki Zichy-kastélyt. Az utóbbi években jobbára ingatlanbotrányok révén emlegetett rendnél nem adják olcsón magukat, gazdasági vezetőjük szerint például még nem zárultak le a tárgyalások.

Visszavenné az állam a keresztes nővérektől az egykor kárpótlásként nekik juttatott zsámbéki Zichy-kastélyt. Az utóbbi években jobbára ingatlanbotrányok révén emlegetett rendnél nem adják olcsón magukat, gazdasági vezetőjük szerint például még nem zárultak le a tárgyalások.

„Mindenhol beilleszkedhessék, mindenütt befogadásra leljen” – a XIX. századi alapító, Theodosius kapucinus szerzetes terve a jelek szerint nem vált valóra Magyarországon. A Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek svájci központú, közép-európai tartományát az ausztriai Linzből irányító szerzetesrend kezei közül lassanként kicsúszik a milliárdos értékű zsámbéki kastélyépület. A HVG információja szerint már hivatalos kihirdetésre vár az a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal (KIM) kötött megállapodás, amelynek értelmében az apácák által birtokolt épület újra állami tulajdon lesz. Igaz, az utóbbi években jobbára ingatlanbotrányok révén emlegetett rendnél nem adják olcsón magukat, gazdasági vezetőjük szerint például még nem zárultak le a tárgyalások. A magyar állam mindenesetre az épületben jelenleg középiskolát működtető premontrei rend helyzetbe hozásával zárná le a vitát. A premontrei iskola ugyanis – amelynek tanulóit és tanárait az apácák utasítására két éve az érettségi kellős közepén egyik napról a másikra kizárták az épületből (HVG, 2010. május 15.) – a tervek szerint maradhatna a helyén. Történne mindez – az osztrák apácákhoz közeli források szerint – aligha függetlenül attól, hogy a gimnázium az utóbbi években együttműködött az Orbán Viktor miniszterelnök bábáskodásával létrejött felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával.

A kilencvenes évek elején nagy és nem feltétlenül pozitív visszhangot kapott, hogy a keresztes nővérek rendje, amelyet Magyarországon néhány idős szerzetesnő képviselt, kárpótlásként visszakapta az államtól a Zichy-kastélyt, amelyben tanítóképző főiskola működött. Az aggályok, amelyek szerint az apácák képtelenek lesznek a törvényben előírt módon hitéleti és oktatási célra használni az ingatlant, hamar beigazolódtak: a székesfehérvári püspökséget kérték, vállalja át a főiskola működtetését. A tanítóképző – amely az egyezséggel vette föl Apor Vilmos nevét – a 2003-as tűzesetig működött Zsámbékon, majd, immár a váci püspökség fennhatósága alá, Vácra költözött. Szintén a váci egyházmegye kezdeményezése volt, hogy az időközben közpénzek segítségével helyreállított zsámbéki épületben működtessenek középiskolát a gödöllői székhelyű premontreiek, akik a 2006–2007-es tanévben indították meg a Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, ahol jelenleg csaknem négyszáz diák tanul.

A premontreiek és a tulajdonos keresztes nővérek között soha nem volt felhőtlen a viszony, jogi megállapodást például nem sikerült tető alá hozniuk, vagyis az iskola papírforma szerint tulajdonosi áldás nélkül működik. Erre is vezethető vissza a 2010-es, őrző-védők bevetésével megvívott birtokháború. A premontreiek – egyik ügyvédjük, Dornbach Alajos egykori SZDSZ-es politikus közvetítésével – most azt üzenték a HVG-nek, nem kívánnak nyilatkozni a folyamatban lévő vitáról. Korábban a Demokratában azt sugallták, hogy az osztrákoknak üzleti terveik voltak az épülettel, ezért ódzkodtak elköteleződni a középiskola befogadása mellett. Igaz, ami igaz, a keresztes nővérek már 2008-ban befektetőt vontak be. A Dominion Consult Zrt. – mint egyik tulajdonosa, Nagy Erzsébet Györgyi a HVG-nek elmondta – 2020-ig szóló bérleti szerződést, valamint a későbbi tulajdonszerzésre vonatkozó, a lízingügylethez hasonlatos megállapodást kötött az osztrákokkal, ám a premontrei iskola miatt voltaképpen sohasem lépett birtokba. Az apácák 2010-ben – egyebek mellett bérletidíj-hátralékra hivatkozva – fel is mondták a velük kötött szerződést. Ekkor egyébként már sejthető volt, hogy a magyar állam a premontreiek pártját fogja – egy találkozón a KIM-ben Szászfalvi László egyházi ügyekben illetékes államtitkár környezete ezt nem is rejtette véka alá, legalábbis így emlékeznek az események akkori résztvevői. A KIM lapzártánkig nem reagált a HVG kérdéseire, Szászfalvi honlapján az archív hírek között mindössze a nővérekkel kötött megállapodás baráti légköréről szóló cikk olvasható.

A befektető cég részvényese Nagy férje, az augsburgi Hans Jürgen Jockers is, akinek budapesti cége, a C-Trade and Trust Zrt. azzal kavart politikai vihart Ausztriában, hogy 4,6 millió eurót ajánlott Felső-Ausztria tartományának, pusztán azért, hogy „betekintési jogot” nyerjen annak számláiba (HVG, 2009. október 24.). Az ügyletet az osztrák bankfelügyelet vizsgálatától aligha függetlenül végül nem ütötték nyélbe, a C-Trade pedig azóta gyengélkedik: a magyar adóhatóság felfüggesztette az adószámát. Nem fut jobban a Dominion sem: tavaly február óta felszámolás alatt áll, ami a zsámbéki ingatlanháborúnak tulajdonítható.

Annak idején a Dominion szerezte meg Havas Henrik tévériportertől és családjától a Szegedi Tudományegyetem médiaintézetét működtető – jelenleg szintén adó- és peres végrehajtás alatt álló – Média Mendezser Kft.-t, amelyben néhány hónapig a C-Trade is érdekelt volt, s amely most Nagy tulajdona. Sem az egykori szegedi kihelyezett tagozaton, sem Zsámbékon nem volt titok, hogy az üzletasszony a Zichy-kastélyba költöztetné a médiaiskolát. Ennek a tervnek egyébként jó ideig Fidesz-közeli támogatói is voltak, méghozzá nem csak a település önkormányzatában. Nagy elmondása szerint például őt annak idején Berkecz Jánosné hozta össze a befektetőt kereső apácákkal. Berkeczné az előző Orbán-kormány idején az állami tulajdonú Millenáris Kht.-t vezette – az ottani milliárdos közpénzelfolyás ügyében indult nyomozásban gyanúsított is volt, de az eljárást megszüntették –, jelenleg pedig a gazdasági és pénzügyi főosztályt irányítja a Külügyminisztériumban. Berkeczné szintén nem reagált a HVG megkeresésére, tény ugyanakkor, hogy 2006–2009-ben ő vezette a nővérek cégét, a Zsámbéki Katolikus Képzési és Továbbképzési Kht.-t.

Hogy a kormánypárt és holdudvara mikor és miért állt át, csak találgatni lehet. Osztrák források úgy vélik, a premontreiek pozícióját jelentősen erősítette, hogy iskolájuk az Orbán által tett alapítvány működtetésében üzemelő felcsúti fociakadémia partnere: a hallgatók jó része ott tanul, s többen járnak a gödöllői premontreiekhez is, s e két helyszínen tartották nemrégiben a Puskás Akadémia végzőseinek szalagavatóját. A premontreiek környezetében ugyanakkor határozottan cáfolták az Ausztria-szerte terjedő híreket, hogy egy majdani közös ingatlanügylet állna az államosítás hátterében.

Az viszont majdnem bizonyos, hogy a könnyű tárgyalópartnernek gondolt idős apácák még tartogatnak meglepetéseket. Noha a HVG több forrásból is úgy értesült, a magyar fél lezártnak tekinti az ügyet – azaz viszi az ingatlant, s cserébe annyi pénzbeli kárpótlást ad, amennyi a szerzetesnők budai rendházépületének felújítására szükséges –, Gerhard Posch, a rend gazdasági ügyeit összefogó Kreuzschwestern Europa Mitte GmbH nevű cég Linzben ülő tulajdoni képviselője a HVG bécsi tudósítójának „kooperációs megállapodásról”, voltaképpen szándéknyilatkozatról beszélt. Hangsúlyozta: a magyar állammal ellenszolgáltatás fejében történő adásvételről tárgyaltak, ameddig „el nem akadtak a megbeszélések”. A rend szóvivője szerint a budai Városmajor utcai épületük felújítása csak egyike volt a feltételeiknek. Lobbierejüket mutatja, hogy a HVG tudomása szerint Bécs püspöke is közbenjárt a Magyar Katolikus Püspöki Karnál, hogy Erdő Péter bíboros fogadja a nővérek delegációját, ám a találkozó egyelőre várat magára (a bíboros a 2010-es affér idején neheztelését fejezte ki az apácák hozzáállása miatt). A nővérek pozícióját erősíti a magyar bíróság is. A felek között folyó, kívülállók számára követhetetlen perfolyamban a Pest Megyei Bíróság tavalyi másodfokú ítéletében egyebek mellett azt mondta ki, hogy a premontreiek ingatlanhasználati joga 2010 augusztusával megszűnt, igaz, a gödöllői atyák felülvizsgálatot kértek a Legfelsőbb Bíróságtól.

(RÁDI ANTÓNIA – HVG)

Kapcsolódó cikkek:
Újra van fűtés a szentendrei középiskolában