Az inváziószerűen terjedő, Ázsiából érkező harlekinkaticák az ősz utolsó szép napjait kihasználva tömegesen lepték el a Pilist. A tájidegen faj veszélyezteti őshonos katicáinkat, az ilyen nagymértékű rajzás nem egyedi. Mint megtudtuk, a Pilis különösen fertőzött.

Az inváziószerűen terjedő, Ázsiából érkező harlekinkaticák az ősz utolsó szép napjait kihasználva tömegesen lepték el a Pilist. A tájidegen faj veszélyezteti őshonos katicáinkat, az ilyen nagymértékű rajzás nem egyedi. Mint megtudtuk, a Pilis különösen fertőzött.

„A harlekinkaticák ilyen mértékű megjelenése, így késő ősszel sajnos nem egyedi jelenség a Pilis térségében. Az ország számos pontjáról jeleztek felénk hasonló inváziót” – mondta el a Varkapu.info-nak Pozsgai Gabor. A szakember szerint a rajzás oka az, hogy az évközben többé-kevésbé elszórtan elő harlekinkaticák a tél beállta előtt tömegesen keresnek telelőhelyet. „Ilyen célra számukra a meleg, száraz zugok felelnek meg a leginkább, amelyek nagyon gyakran találhatók emberi környezetben. A késői meleg következtében a telelésre vonuló, vagy már esetleg korábban elbújt katicák előjönnek, és elárasztják a lakásokat, egyéb épületeket. Azokban az országrészekben, ahol mar eléggé elszaporodtak, és a természetben is találnak hasonló búvóhelyeket, a termeszétben ugyanilyen nagy számban összegyűlhetnek”.

Pozsgai Gábor a Varkapu.info kérdésére azt is elárulta, hogy a faj nagyon elterjedt a Pilis környékén. „Az idei bejelentések feldolgozása még folyamatban van, de jelenleg úgy néz ki, hogy a terület erősen fertőzött”. A Harlekin Projekt a faj hazai terjedésének monitorozását tűzte ki elsődleges céljául.

Védelemből támadás

„A harlekinkatica (Harmonia axyridis) eredetileg távol-keleti, szibériai elterjedésű katicafaj. Eredeti elterjedési területe az Altaj-hegységtől a Csendes óceánig tart; előfordul Kinában, Japánban, Mongóliában és Szibériában” – olvasható a Harlekin Projekt honlapján.

Észak-Amerikába és Európába a különböző levéltetű fajok elleni biológiai védekezés céljából telepítették be. A többszöri újratelepítés ellenére az USA-ban csak lényegesen később telepedett meg, ráadásul valószínűleg akkor is inkább véletlen behurcolás útján. Az első, 1988-ban leírt, önfenntartó populációból mára az USA leggyakoribb katicafajává vált, kiszorítva az őshonos fajokat.

Európában a terjedése a 90- es évek közepéhez kötődhet, amikor Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban is kereskedelmi forgalomba hozták, mint biológiai védekezésben felhasználható ragadozó fajt. Terjedése 2002-től kezdve rohamos, mára Európa legtöbb országában meghonosodott

Két dudás egy csárdában

A harlekinkatica 2008-as megjelenése után két évvel szinte egész Magyarországon elterjedt. Ennek sebessége többszöröse volt a krumplibogárénak. Gyors amerikai és európai terjedésében az emberi hatások egyértelműen fontos szerepet játszottak. Mint minden behurcolt faj, a harlekinkatica sem illik a magyar faunába. A természetes vagy mesterséges úton bevándorló fajok nem mindig okoznak különösebb problémát, de általában azért nagy veszélyt jelentenek az őshonos ökoszisztémákra. Természetes ellenségek híján – elvégre azokat „otthonhagyták” – gyorsabban tudnak szaporodni, mint azok a fajok, amelyek már régóta itt élnek. Az őshonos fajok kiszorítása és egy új jövevényfajjal helyettesítése teljességgel kiszámíthatalan és nagyon veszélyes a biológiai rendszerek működése szempontjából. 

Hasonló a helyzet a harlekinkaticával is. Ez a jövevényfaj, amely emberi hatásra terjedt el, immár Európa legtöbb országában veszélyezteti az ott őshonos katicapopulációk fennmaradását. ”Elsősorban a hétpettyes katica (Cocinella septempunctata), a kétpettyes katica (Adalia bipunctata) és a szemfoltos katica (Anatis ocellata) van nehéz helyzetben, de még több egyéb, kevésbé ismert és nem olyan gyakori faj egyedszámára is negatív hatást gyakorolhat” – mesélte a Varkapu.info-nak Pozsgai Gábor.

Ha meglátja, égesse vagy tapossa!

A szakember szerint „sajnos, a harlekinkatica terjedését nem könnyű megakadályozni. A házak körül, lakásokba bevonuló egyedek rendszeres irtása nemiképpen segíthet csökkenteni az állományukat”. Mint megtudtuk, a harlekinkatica a permetszerekre nem túl érzékeny. „A legjobb megoldás az, ha összeporszívózza, vagy más módon begyűjti őket, papírba csomagolja és elégeti, vagy egyéb módon pusztítja el” – írja Jerkovich Gergely egy korábbi, szakmai kiadványban.

(Gribek Dániel – Varkapu.info)

Kapcsolódó cikkek: