Solymárnak régóta nincs jegyzője. Az utoljára ezt a tisztséget betöltő személlyel évekig tartó munkaügyi per folyt, és amíg az le nem zárult, nem lehetett másik jegyzőt kinevezni. Tavaly a per véget ért, kiírták a pályázatot, és a képviselő-testület döntése alapján dr. Beregszászi Márk, a korábbi aljegyző nyerte el a tisztséget.
Solymárnak régóta nincs jegyzője. Az utoljára ezt a tisztséget betöltő személlyel évekig tartó munkaügyi per folyt, és amíg az le nem zárult, nem lehetett másik jegyzőt kinevezni. Tavaly a per véget ért, kiírták a pályázatot, és a képviselő-testület döntése alapján dr. Beregszászi Márk, a korábbi aljegyző nyerte el a tisztséget.
Dr. Beregszászi Márk Budapesten született 1981-ben. A jogi egyetem évei alatt egy nemzetközi ügyvédi irodában dolgozott. Diplomamunkáját pénzügyi jogból írta, kedvenc jogterülete a választási jog. Az egyetem elvégzését követően egy nemzetközi ügyekkel foglalkozó irodánál gyakorolta hivatását, onnan csábították Solymárra 2007-ben. Ebben az évben megházasodott, egy évre rá megszületett a kislánya.
Solymáron az igazgatási irodába került, ahol végigjárta a szamárlétrát. Először kereskedelmi és hagyatéki előadóként dolgozott, majd szabálysértési és birtokvédelmi területen szerzett gyakorlatot. Később kinevezték az igazgatási iroda vezetőjének, 2009 nyarától megbízott aljegyzőként látta el a jegyzői feladatokat. Idén január 10-től Solymár jegyzője.
– Melyek a jegyző feladatai?
– A jegyző a hivatal vezetője, bár sokan azt mondják, hogy a polgármester az ügyek ura, mindenekfelett. Sajátos a helyzet, mert a jegyzőt a képviselő-testület nevezi ki, ugyanakkor hatósági ügyek tekintetében – kivéve, ha önkormányzati hatósági ügyekről van szó – nem lehet befolyásolnia senkinek sem. A jegyző végrehajthat képviselő-testületi döntéseket, de minden esetben a jogszabályok betartását kell szem előtt tartania. Sok önkormányzatnál látom, hogy ellentét van a polgármester és a jegyző között, amit alapvetően nem tartok jónak, mert a két vezetőnek együtt kell dolgoznia, és nem rivalizálni kell – ha komoly ellentétek lennének, akkor nem tudnánk hosszú távon együttműködni.
A polgármesteri hivatal vezetőjeként gyakorlom az itt dolgozók és a nem önálló intézményekben tevékenykedők felett a munkáltatói jogokat. Persze egy védőnő esetében nem feltétlenül tudom megítélni, hogy ő szakmailag megfelelő-e vagy sem. Ezért ezen intézmények esetében a felügyeletet gyakorolni csak szoros együttműködéssel és bizalmon alapuló viszonyok mellett lehet.
– Nem ellentmondásos, hogy a polgármesteri hivatalnak nem a polgármester a vezetője, hanem a jegyző?
– Talán azért nem, mert a polgármester a hivatali munka irányítója. Ahhoz tudnám sarkítva hasonlítani, hogy a köztársasági elnök a honvédség főparancsnoka, de nem ő áll a csapatok élére vezényelni.
A polgármester a munkáltatóm, velem szemben fegyelmi eljárást kezdeményezhet, ha arra okot adok. A kinevezésemet ő írja alá, a hatósági ügyeket leszámítva feladatokat adhat nekem. Ugyanakkor több dologhoz mindkettőnk aláírására szükség van.
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy a polgármesteri hivatal a képviselő-testület hivatala.
– Ezzel együtt, ha valaki elégedetlen a hivatallal, akkor azt a polgármester rovására írja.
– Igen, általában ez történik, éppen ezért kell jól dolgoznunk és együttműködnünk a polgármesterrel, mert nyilvánvalóan nem járható út az, hogy esetleg egymásra mutogassunk.
– Hányan dolgoznak a hivatalban?
– Mintegy negyvenen, plusz a falugazda csoport és a védőnők, emellett gazdálkodását tekintve az Ezüstkor és a művelődési ház is hozzánk tartozik.
– Milyen változásokat szeretne a polgármesteri hivatalban?
– Szeretném, ha az eljárási rend egyszerűsödne, mert évente csaknem négyezer ügyirat keletkezik, és akkor az adóügyeket nem számítom ide. Ez óriási mennyiségű ügyirat, amely folyamatos adminisztrációt igényel. Úgy érzem, kényszerűen „túladminisztráljuk” az ügyeket, ezen változtatni kellene, bár nem könnyű ezt csökkenteni, mert Magyarországon az adminisztrációnak hagyományai vannak. Persze a jogszabályok is egyre bonyolultabbak, hogy ne lehessen kijátszani őket. Az egy másik kérdés, hogy ha valakit rajtakapunk, hogy nem a szabályok szerint járt el, akkor mérges ránk vagy másokra mutogat, hogy azokat miért nem büntetjük. Ez főként építéshatósági ügyekben fordul elő. Persze az ügyfél nem tudhatja, hogy esetleg akire mutogat, azt is megbüntettük, de az ilyesmi nem nyilvános adat.
– Ha már említette az építéshatósági ügyeket, a hivatalra ezekben az ügyekben hallani leggyakrabban panaszt. Mi lehet ennek az oka, és milyen ügyek a legjellemzőbbek?
– A legrosszabb az, amikor utólag észleljük, hogy nem a szabályok szerint épült meg valami. Ezért az építkezéseket már folyamatukban ellenőrizzük. A kollégák minden héten egyszer körbejárják az építkezéseket, és ha valami nincs rendben, akkor arra azonnal felhívják a figyelmet. Így elejét vehetjük annak, hogy később aránytalanul nagy energiát kelljen egy-egy ügyre fordítani, aminek persze általában bírság a vége. Mindenkinek ez a jobb, mert olykor milliós bírságokat kell kiszabnunk és nincs mérlegelési lehetőségünk. A jogszabályok szigorúan előírják a bírság mértékét. Az ebből befolyt összeg nem marad a településen, tehát téved, aki azt gondolja, hogy a bírság szempontjából érdekünkben áll a szigorú fellépés. Solymár érdeke a szigorú fellépés. Az építtetőknek azt tanácsolom, hogy jöjjenek be a hivatalba, ha valamiben bizonytalanok, és kérdezzenek, mert az nem kerül semmibe.
– Úgy hallottam, hogy jegyzői utasításra szigorítani fogják a közlekedési szabályok megsértőivel szembeni fellépést.
– Egy időre bevezetjük a zéró tolerancia elvét. Ennek a célja nem a büntetés, hanem az, hogy a közlekedés biztonságára veszélyt jelentőket jobb belátásra bírjuk. Elsősorban a szabálytalanul parkolók, a zebrán a gyalogost el nem engedő autósok számíthatnak szigorúbb elbánásra. Sajnos a gyorshajtókat csak a rendőrség bírságolhatja.
– Ellenőrzik síkosságmentesítést elhanyagoló ingatlantulajdonosokat is?
– A solymári köztisztasági rendelet előírja, hogy az ingatlanok előtti járdaszakaszt a telek tulajdonosának kell rendben tartania. Ezt is szigorúbban fogjuk ellenőrizni.
– Solymár évtizedekre visszanyúló problémája a telekkönyvi rendezetlenség. Néhány éve elkezdték ezt felszámolni. Hogy állnak most?
– Folyamatosan dolgozunk ezen, de rendszeresen új problémákra bukkanunk. A solymári ingatlanok nyilvántartása egy több mint százéves térképen alapul, ezért méteres pontatlanságokat találunk. Ráadásul nem kevesen úgy gondolták, hogy a közterületek rovására egy kis területet hozzákerítenek a sajátjukhoz. Emiatt néhány helyen az út keskenysége miatt nem lehet közműveket létesíteni vagy építési telkeket alakítani. Ezeket az ügyeket igyekszünk felgöngyölíteni, több bírósági ügyünk van már emiatt folyamatban.
– Minden választási kampányban elhangzik, hogy megteremtik az ügyfélbarát polgármesteri hivatalt. Ön mit gondol erről?
– Felmerül bennem, hogy lehet-e egy egymillió forintos bírságot mosolyogva kiszabni vagy barátságosan adót behajtani. Szerintem az a fontos, hogy jó legyen az információáramlás a hivatal és a polgárok között. Egyszerűbb, ha mindenki tudja, egy-egy ügyben mire számíthat, mit kell tennie. Azt gondolom, ettől leszünk „ügyfélbarátabbak”.
Szerencsére kevés ügy jut el hozzám, ami azt jelenti, hogy a kollégák minden tőlük telhetőt megtesznek az ügyfelek érdekében, szakmai tudásuk és a jogszabályi keretek között.
– Milyen a kapcsolata az új képviselő-testülettel?
Alapvetően nagyon jónak tartom az együttműködést, az látszik, hogy sok ötletük van. A hivatal vezetőjeként mindent meg fogok tenni a munkájuk segítése érdekében.
(Solymári Hírmondó – február)
Kapcsolódó cikkek:
Dr. Beregszászi Márk lett Solymár új jegyzője
Elküldték a jegyzőt, keresik a következőt
Végül ketten pályázhattak a jegyzői címre Piliscsabán