Esztergom egy kelet-nyugati és egy észak-déli zarándokútvonal kereszteződésében áll. Így nem is csoda, hogy innen indult el a magyar zarándokút, a Szent Jakab túra, mely az első magyar várostól Máriagyüdig tart, mintegy 420 kilométeren át. Így fogalmazott egyebek között a magyar El Camino csütörtök reggeli indulásánál ünnepi beszédében Horváth Endre helyettes államtitkár.
Esztergom egy kelet-nyugati és egy észak-déli zarándokútvonal kereszteződésében áll. Így nem is csoda, hogy innen indult el a magyar zarándokút, a Szent Jakab túra, mely az első magyar várostól Máriagyüdig tart, mintegy 420 kilométeren át. Így fogalmazott egyebek között a magyar El Camino csütörtök reggeli indulásánál ünnepi beszédében Horváth Endre helyettes államtitkár.
(A zarándokok még a mai napon elérik Dobogókőt, ahonnan holnap, pénteken tovább indulnak Pilisszentkereszten, Pilisszántón keresztül Pilisszentivánra. Erről a Varkapu.info a tevrek szerint fényképes beszámolóval jelentkezik majd! – a szerk.)
A zarándokok a Szent Adalbert Központnál gyülekeztek, és innen vágtak neki a háromhetes gyalogtúrának. A startnál az ötletgazda Magyar Zarándokút Egyesület mellett jelen voltak az egyházi és világi vezetők is.
A zarándoklat egy olyan áldozatvállalás, melyet egy előre nem ismert hatás kedvéért tesznek meg – hangzott el az első Szent Jakab út zarándokainak indulásakor a Szent Adalbert Központ előtti téren csütörtökön reggel fél 9-kor megtartott ünnepi startnál. A szervezők úgy gondolják, hogy a magyar zarándokút nemcsak fizikai, de szellemi és lelki tartalmában is különleges élményt, egy egész életre szóló üzenetet ad a résztvevőknek. Az első zarándokok számára ünnepi beszédet mondott Horváth Endre, a gazdasági minisztérium helyettes államtitkára, aki egyebek között kifejtette, hogy most egy olyan zarándokút jön létre, fejlődik tovább, amely a spanyol El Camino szellemiségének jegyében ugyan, de magyar szent helyeket kapcsol össze 420 kilométeres szakaszon, mely átszeli Magyarországot a déli irányba. „A magyar zarándokút teljes hosszában Esztergomtól Máriagyüdig szállásépületeivel és irodáival együtt szolgálja a zarándokokat. Ez köszönhető a Magyar Zarándokút Egyesület tagjainak és az önkénteseknek. Az útra vállalkozók felfedezhetik a Pilis, a Mecsek, a Kiskunság dimbes-dombos és sík vidékeit, a helyi természeti, szakrális és kulturális értékeket” – részletezte a helyettes államtitkár. A minisztériumi tisztségviselő emellett kiemelte, hogy Magyarországon gyönyörű helyek, vidékek vannak, a most induló zarándokút is ilyeneken halad át. Horváth Endre néhány számadattal is színesítette mondandóját, így egyebek közt azzal, hogy a hosszú útra kelők közül ma már minden negyedik zarándok vallási okból indul el a világon.
A vallási- és zarándokturizmus az elmúlt huszonöt évben a százszorosára nőtt. Ez a mozgalom nagy vonzerőt jelent Spanyolországban, de másutt is Európában, például a boszniai Medjugoreban is, ahol évente hárommilliónál többen fordulnak meg. Ezenkívül a magyarországi utazások mintegy 5-6 százaléka is vallási motivációjú. Fontos része a most kiépült zarándokútnak, hogy a szálláshelyek és minden infrastruktúra adott, így az idegenvezetés, helytörténeti bemutatások, melyek elengedhetetlenek az ilyen típusú turisztikai utakhoz.
A politikus ezt azzal toldotta meg, hogy Esztergom az észak-déli és a nyugati-keleti zarándokutak kereszteződésében áll, könnyen adta magát az ötlet, hogy innen induljon a magyar El Camino zarándokút. Mint a helyettes államtitkár a város és a most induló zarándokút összefüggésében fogalmazott, Esztergom jelentősége évezredes, jelentősége csak növekedni fog.
Horváth Endre ezt követően egy 1869-ben nyomtatott könyvből idézett, melyben egy esztergomi zarándok, név szerint Zádori János mesél az utókornak a spanyol zarándokút nehézségeiről és szépségeiről. Mint kiderült, a leírás oly magas színvonalú volt, hogy azt lefordították spanyol nyelvre, hogy a könyv így csalogassa a világ hívőit az El Caminora.
A helyettes államtitkár ezután hivatalosan is átadta a Szent Jakab zarándokút esztergomi állomásának szálláshelyét, melynek emblémája jelzi, hogy az ezen az úton résztvevők a számukra előkészített, arra alkalmas szálláshelyen pihenhetnek meg. Az embléma leleplezése után Székely János püspök mondott imádságot és áldást a jelenlévő zarándokoknak. Ezt követően a Magyar Zarándokút Egyesület átadta azoknak a polgármestereknek az emblémás táblát, akik városai a zarándokút állomásaként szerepelnek, Hegyvidék polgármestere, Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke személyesen vette át a táblát.
A zarándoklat indulása előtt Esztergom nevében Tétényi Éva polgármester köszöntötte a résztvevőket, aki egyebek között elmondta, hogy a zarándokút kapcsán is arra gondol, hogy Magyarország jövője az összefogásban rejlik. „Számomra ez a zarándoklat azt is jelenti, hogy Magyarország elindulhat egy olyan erkölcsi fejlődés útján, ami talán ebből a válságból kivezethet minket” – hangsúlyozta a polgármester.
A zarándokok az esztergomi szakaszon a polgármesterrel élükön indultak el a Várhegytől a Szenttamás-hegyig, majd onnan a Vaskapu irányában hagyták el Esztergomot, hogy nekivágjanak a 420 kilométeres, közel három hetes gyalogútnak.
