„A hírekben szinte nincs olyan nap, amikor nem számolnának be róla, hogy egy-két ember bent égett a házában. Január-február hónapban több tűzhalál történt az országban, mint korábban egy-egy év alatt. Mindez azért, mert elbizonytalanítottak egy jól működő rendszert.”

„A hírekben szinte nincs olyan nap, amikor nem számolnának be róla, hogy egy-két ember bent égett a házában. Január-február hónapban több tűzhalál történt az országban, mint korábban egy-egy év alatt. Mindez azért, mert elbizonytalanítottak egy jól működő rendszert.”

Leidinger István pomázi tűzoltóparancsnok a környékbeli polgármestereknek címezve írt nyílt levelet az önkéntes tűzoltóságok veszélybe kerüléséről, a tűzoltóság államosításáról. Az írást változtatás nélkül, teljesen egyetértve közöljük a Varkapu.info oldalon. A portálunkon folyamatosan megjelenő hírek is bizonyítják, hogy a helyi önkéntes tűzoltóságok eddig rengeteg életet és házat mentettek már meg, szinte minden alkalommal a fővárosi egységek előtt már megkezdik – esetenként el is oltják – a keletkezett tüzet. A környékbeli tűzesetekről szóló híreinket IDE kattintva olvashat!

Tisztelt Polgármester Hölgyek és Urak!
2012. február 29.

2012. január 1-vel a tűzoltás és a műszaki mentés megszűnt önkormányzati kötelező közszolgáltatási feladatnak lenni, állami feladat lett. Ha visszatekintünk hazánk történelmére, tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy az tűzoltási feladat mindig a települések feladata volt, csakúgy, mint Európa szinte minden országban.

 Hazánkban kétszer volt politikai szándék a tűzoltás államosításra, először 1944. október 16-án Szálasi Ferenc programjában, ezt azonban nem tudta végrehajtani, mert már Kecskeméten voltak az oroszok. 1948-ban a kommunista diktatúra kezdetén a gazdaság mellett beállamosították a tűzoltóságokat is és állami feladatként oldotta meg az állam a lakosság tűzvédelmét a rendszerváltásig olyan minőségben, amilyenben megoldotta, többen emlékszünk még rá. A rendszerváltás egyik nagy döntése volt, hogy visszahelyezte a feladatot a település szintjére. (az más kérdés, hogy valóban önkormányzati lett-e, de nem erről szeretnék szólni.)

 Természetesen nem vitatva, hogy az állami rendszerben szervezett tűzvédelemnek is lehetnek pozitív elemei, de a rövid majd két hónapos működés eddigi tapasztalatairól szeretnék néhány információt megosztani Önökkel a Kistérség vonatkozásában:

 1.       Az köztudott Önök előtt is, hogy az előző kormányzati ciklus alatt a Szentendrei Tűzoltóságtól elvontak egy fél rajt. Most az államosítás után elvonásra került egy gépjárműfecskendő és egy bevetés irányító gépjármű. Szentendrén meghibásodott az egyetlen vonulni tudó  tűzoltó gépjárműfecskendő, így a Dunakanyar a múlt hét péntek délután teljesen védelem nélkül maradt. Az állami irányítás végső megoldásként a pomázi önkéntes tűzoltóságtól kért segítséget, így a saját vonulási területünk biztosítása mellett, átküldtünk egy gépjárművet  Szentendre és a Dunakanyar védelmére. Az állami gépjármű csak este 20 óra után érkezett meg Gödöllőről.

 2.       Az új műveletirányítási rendszerben minden egyes pomázi vonulási területre szóló riasztásra vonulni kell a szentendrei tűzoltóknak. Ez olyan mértékű elpocsékolása az adóforintoknak, hogy vérlázító. Ez üzemanyag pocsékolás és a gépjárművek fölösleges koptatása. Ezáltal semmivel sem lett jobb az állampolgár védelme, vagy biztonsága.   Viszont azáltal, hogy a Szentendrei Tűzoltóság működési területe nagyobb lett 120 km2-rel, valamint 37 ezer lakossal és évi 200-400 eseményre át kell vonulnia erre a hegyes-dombos területre azt eredményezi, hogy a Dunakanyar 200-400 esetben ismét teljesen védelem nélkül marad, hacsak nem tekintjük védelemnek Esztergom, vagy Budapest segítségnyújtását. Az elmúlt 16 évben a pomázi tűzoltóság önállóan, az őrseink bevonásával oldotta meg a tűzoltási feladatokat, évente 1-2 alkalommal emeltük a riasztási fokozatot nagyobb tűzeset , vagy különleges riasztás esetén. Közben a Kistérség  védve volt a Szentendrei Tűzoltóság által. Ha a Dunakanyarban volt tűzeset, és a szentendrei tűzoltók dolgoztak a területükön, a pomázi tűzoltók által volt védve a teljes kistérség. Ez január 1-vel megváltozott.  A pomázi vonulási területre a pomázi fecskendőkön kívül jön Szentendre, ezáltal a Dunakanyar védtelen lesz a káreset felszámolásáig, a pomázi vonulási területen az eseményeknél olyan mértékű tűzoltó többlet jelentkezik, amely fölösleges, pazarló.  Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy borítékoljam, hogy a Dunakanyarban emberek fognak meghalni, házak fognak leégni, mert rosszul szervezett és rosszul felépített diszlokációt erőltet az állam egy rossz koncepció mentén.

 3.       A hírekben szinte nincs olyan nap, amikor nem számolnának be róla, hogy egy-két ember bent égett a házában. Január-február hónapban több tűzhalál történt az országban, mint korábban egy-egy év alatt. Mindez azért, mert elbizonytalanítottak egy jól működő rendszert.  

 4.       Arról is szólni szeretnék, hogy a tűzoltó, mint korunk utolsó hőse tiltott kifejezés lett a katasztrófavédelem rendszerében. A tűzoltóságokból reguláris rendvédelmi szervet alakítanak, a pv-vel történő összemosás, valamint a hatósági szerep túlhangsúlyozása azt eredményezi, hogy akinek leég a háza és a tűz feltételezhetően azért keletkezett, mert a tulajdonos szabálytalanságot követett el (közel tette a tüzelőt a kályhához, rosszul építette a kéményét, nem vizsgáltatta felül az elektromos hálózatát stb.) azt még meg is fogják bírságolni. Ilyen eljárások már indultak. Hamarosan megjelenik az oldalán fegyvert viselő tűzoltó (egyenruhába bújtatott személy) az út széleken, a cégeknél és gépkocsikat állít meg, hatósági ellenőrzéseket hajt végre és büntet és büntet. A katasztrófavédelem hivatásos állománya meghaladta a 13 ezer főt a létszáma tovább duzzad és feladatokat generál magának. Láthattuk az orosz műhold lezuhanásával való hisztériakeltést  a „rendkívüli” téli időjárás előrejelzésének túllihegését, vagy említhetném azokat a leveleket, amelyeket a napokban kaptak kézhez…

 5.       Ma pilisszántón  kigyulladt  egy faház. A pilisszántói őrsünk a jelzést követően a 15. percben már egy sugárral beavatkozott a Pilisszentkeresztről is érkező segítséggel, valamint a Pomázról vonuló 2 gépjárművel a tüzet eloltotta. A tűz oltására ennyi gépjármű elegendő volt.  Ami teljesen fölösleges pénzpocsékolás volt, az a budapesti további 4 db (!) gépjármű leriasztása és vonultatása. Ezzel szemben  kigyulladt egy ház a napokban Horányban és porig égett, mert az egy fecskendővel kivonuló szentendrei tűzoltók csak egy óra múlva kaptak segítséget Esztergomtól. A katasztrófavédelem vezetőinek a célja a helyi kötődésű tűzoltóságok ellehetetlenítése, főleg az önkéntes tűzoltóságok bedarálása, a későbbiek során államosítása. Hogy ez kinek jó, azt nem tudom, de hogy ki lesz a kárvallottja, azt tudom. A lakosság.     

 Tisztelt Polgármester Hölgyek és Urak!

Tudom, nem önkormányzati a feladat, hanem állami, de egy-egy tűzhalál vagy egy élet munkájának megsemmisülése esetén Önöknek, helyi politikusoknak,  nekünk helyi tűzoltóknak kell naponta az emberek szemébe nézni az utcán, a boltban  és elmondani, hogy mi megtettünk mindent, de az átalakított rendszer a rossz.  Több, mint harminc éves tűzoltó múlttal a hátam mögött, tűzvédelmi mérnökként látom, hogy rossz irányba haladunk.  Talán még lehet korrigálni, de ez nem szakmai feladat, hanem politikai.

 Köszönöm, hogy elolvasták!

Leidinger István
tűzoltóparancsnok
Pomázi Önkéntes Tűzoltóság

(tuzoltosag-pomaz.hu; Varkapu.info)

Kapcsolódó cikkek:
Tizennyolc embert menekítettek ki a pomázi társasházból
Kazán robbant fel Pilisvörösváron a Szent Erzsébet utcában