Pilisszentiván község Március 15-i ünnepségét most már hagyományosnak mondható módon az iskola szervezte. Az ünnepség a Pilisszentiváni Fúvós Zenekar térzenéjével kezdődött, majd az emlékezés koszorúit az idei évben ismét a cserkészek által állított kopjafához helyezték el.
Pilisszentiván község Március 15-i ünnepségét most már hagyományosnak mondható módon az iskola szervezte. Az ünnepség a Pilisszentiváni Fúvós Zenekar térzenéjével kezdődött, majd az emlékezés koszorúit az idei évben ismét a cserkészek által állított kopjafához helyezték el.
Az ünnepség az iskola aulájában a Pilisszentivánért Emlékérem átadásával folytatódott, melyet idén Dr. Nádai Béla Pilisszentiván ifjúságáért és természeti értékeiért végzett munkájáért ítélte oda a képviselő-testület.
Dr. Nádai Béla vagy cserkész becenevén “Bélabá’ ” méltatását Kovács Gábor a 944. Szent Borbála cserkészcsapat parancsnoka olvasta fel, mely alább olvasható. Az ünnepség a Művészeti Iskola zenekarának és kórusának szépen hangzó előadásával folytatódott, majd a nyolcadik évfolyamos diákok elevenítették fel 1848-49 eseményeit. Az ünnepi műsorról készült képek az iskola honlapján megtekinthetők.
Tisztelt ünneplő Polgárok!
Kedves Béla bá’, Hozzátartozók, Barátok, Cserkész testvérek!
Nagy öröm számunkra, hogy a mai napon cserkészcsapatunk öregcserkésze, Dr. Nádai Béla – magunk között Béla bá’ – megkapja a Pilisszentivánért Emlékplakettet. Bár Béla bá’ nem szentiváni állandó lakos, de meggyőződésünk, hogy nagyon sokat tett Pilisszentiván ifjúságáért, és természeti értékeiért. Béla bá’ a tettek embere, aki soha nem kereste, sőt inkább elkerülte a személyét rivaldafénybe álltó helyzeteket. A mostani elől viszont nem szökhet meg…
Az ember életútjának egyrészről van egy jól nyomon követhető, térben, időben behatárolható rajzolata, másrészről pedig egy sokkal árnyaltabb, színekben, hangulatokban, átélésekben gazdag tartalma, ami a rajzolatot kitölti és az élet elevenségével átszövi. Nézzünk ebből egy kis csokorra valót!
Béla bá’ 1935. március 12-én született Budapesten, tehát még jócskán benne vagyunk a szülinapos köszöntés 8 napjában. Isten éltessen Béla bá’!
Az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem fizikus karán végzett, a Műszaki Egyetemen pedig nukleáris műszerészi második diplomát is szerzett. A fentebb említett szerénysége okán a doktori címet nem nagyon használta. 2009-ben Jubileumi diplomát kapott . Fizikusként több kollégájával közösen szabadalmaztatott találmánya is van.
Gyerekkora óta szerelme a természet. A Duna televízión futó „Szerelmes Földrajz” című sorozatban Dr. Vida Gáborral együtt mutattak be természeti ritkaságokat, többek között a Szénásokat. Elkötelezett híve a természetvédelemnek, tagja és karizmatikus egyénisége a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületnek és a Pangea Egyesületnek. Éveken át szervezte és segítette a Budakeszi Vadasparknál megrendezésre kerülő Madarak és Fák napját. 1992-ben az elsők között kapott – a természetvédelemmel kapcsolatos kiemelkedő tevékenységéért – Pro -Natura emlékplakettet.
Feleségének, Briginek, akivel több, mint 50 éve házasok, nem mindig lehetett könnyű nyomon követni Béla bá’-t, aki rengeteget volt el otthonról és a nyarakat általában táborról táborra járva élte. Talán az sem véletlen, hogy ez a természetszeretet alakító erővel hatott lányukra, Brigittára is, aki okleveles kertépítő mérnök lett.
Béla bá’ már gyermekként is megízlelhette a cserkészetet, majd a cserkészet újraindításkor tevékeny szerepet vállalt a szervezésben. Cserkészvezetőként – a ’90-es évek elején – komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a Pilisi – medencében elkezdődjön a cserkészélet. Kitartása eredménnyel járt, sorra születtek a cserkészcsapatok. Emlékszem, mikor kezdő tanárként megkeresett és indítványozta egy csapat szervezését Pilisszentivánon. Gyakori vendég lett nálunk… Az Ő hatására érlelődött meg bennem e feladat vállalása. Minden segítséget megadott, rengeteg ötlettel állt elő, és minden lehető alkalommal velünk volt. Ő alapította a Pilisi Cserkészkörzetet, amely magában foglalja a környékbeli csapatokat, és amely csapatok azóta is minden tavasszal egy hétvégét együtt töltenek a Pilisi Cserkész Találkozó alkalmával, és 2-3 évente együtt is táboroznak nyáron.
Az elmúlt 20 évben szentiváni fiatalok százai fordultak meg Béla bá’ telkén, mely fogalommá vált, és ahol játékos formában növény és állatismeretet tanulhattak tőle. Hogy miért épp a Pilist választotta, arról így nyilatkozott egy interjúban: „Gyermekként gyakran kóboroltunk, akár éjszaka is, a pilisi erdőkben. Később Pilisszentivánon vásároltam telket, és felnőttként újra rácsodálkoztam a Szénás vidék szépségére”. Gyakoriak voltak a madár – illetve gombaismereti kirándulások, amik során Béla bá’ a természet szeretetére nevelte a fiatalokat és rámutatott Szentiván és környéke egyedülálló természeti értékeire.
Béla bá’-nál a természettel kapcsolatos tudnivaló és tennivaló mindig együtt járt. Sokszor indult telkéről egy-egy csapat szerszámokkal felszerelve – természetvédelmi munkára. Egy másik interjúban így nyilatkozott erről: „Nem félek attól, hogy elfogynak a feladatok. Sokáig lesz munkánk, mert a Szénás – vidék nem éppen érintetlen terület. A rehabilitációs munka véleményem szerint még legalább 50 évet vesz igénybe, ha ebben az ütemben folytatódik. Ezért fontos, hogy a fiatalokba átplántáljuk a természet szeretetét. Persze csak akkor van értelme, ha a természet ismeretével párosul”.
A Magyar Cserkészszövetség országos természet – és környezetvédelmi vezetőjeként az elmúlt évtizedekben több ezer budapesti és környékbeli cserkészt, természetbarátot hozott Pilisszentivánra, az un. Katicás természetvédelmi programjaira. Az ezeken résztvevő gyerekek ma már felnőttként, saját gyermekeikkel térnek vissza a környékbeli erdőkbe kirándulni.
Béla bá’ tudása és tevékenysége nagy hatással volt ránk a cserkésztáborokban is. Alig kelt fel a Nap és még a madarak is csak álmosan csicseregtek, de Ő már kint bütykölt, fűrészelt, dolgozott. Mindig találkoztunk egy-egy újításával, mint például a nap-kollektoros zuhanyzóval, ami elsőként készült el a tábori építmények közül. Ha védett növényt talált a táborhelyen, akkor minket sem kímélt… Volt, amikor az egész törzsi körletünket belül körbekerítette, hogy megvédje az ottani növényeket, így roppant körülményesen tudtuk csak megközelíteni sátrainkat. És még hosszan lehetne sorolni azt a sok-sok élményt – karácsonyi dísz készítés ablaküvegből; „ Megölték a bárót” és egyéb közkedveltté vált dal megtanítása; hajnali madármegfigyelések; természeti rejtvények, amivel Ő megajándékozott bennünket. Az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, Dr. Victor András így ír erről: „Nem attól lesz valaki mester, hogy telve van tudással, meg elkötelezettséggel, hanem attól, hogy tanítványai vannak. És attól gyülekeznek köré a tanítványok, hogy megérzik a belőle kiáramló erőt. Azt, hogy – Karácsony Sándort idézve – telített ember, aki tele van mondanivalóval és kötelességtudattal. Azzal, hogy a tudását továbbadja… Eszembe jut például Nádai Béla, akit a fél ország úgy ismer, mint Béla bá’ a cserkészvezető… Nem az a fontos, hogy valakinek van e pedagógusi diplomája, hanem az, hogy tanítványokkal foglalkozzon. Végzettségét tekintve Nádai Béla sem pedagógus, életformáját tekintve azonban mégiscsak az. Akár cserkésztáborban van, akár tanfolyamot vezet”.
Köszönjük Béla bá’, hogy az évek során tanítványaid lehettünk!
Köszönjük mindazt, amire minket megtanítottál és ma is tanítasz, amit értünk tettél és teszel.
Adjon az Isten Neked jó egészséget továbbra is ehhez a munkához!
Kovács Gábor
(szentivannal.hu)
Kapcsolódó cikkek:
Piliscsabán is ’48-ra emlékeztek
Huszárokkal emlékeztek Vörösváron (+Képek)
Időutazás a Vásár téri diákokkal (+Képek)
