Közel félmilliárdos beruházással részben uniós forrásból új, 200 négyzetméteres csomagolóüzemet létesített a Pest megyei Pilisborosjenőn működő Meditop Gyógyszeripari Kft.

Közel félmilliárdos beruházással részben uniós forrásból új, 200 négyzetméteres csomagolóüzemet létesített a Pest megyei Pilisborosjenőn működő Meditop Gyógyszeripari Kft.

A két magyar üzletember tulajdonában lévő cég modern részlegét Botos Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára adta át szerdán.

A hosszú távú fejlesztés közbenső lépcsőfokát jelentő új csomagolóüzemet egy már korábban épült, szerkezetkész állapotban lévő csarnokból alakították ki. A projekthez az unió – két pályázat keretén belül – közel 123 millió forintot adott, amelyhez a cég 369 millió forintot tett hozzá.

A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára több szempontból is példaértékűnek nevezte a magyar munkaerőt foglalkoztató, a térség fejlődését rendszeres anyagi támogatással segítő Meditop „előretörését”.

————————-

Egy korábbi cikk a Meditopról:

„Amit csinálunk – azt jól és becsületesen”

Az alábbi cikk a rovat címében szereplő kérdőjel szerepét erősíti fel: a következőkben bemutatásra kerülő cég vezetője tulajdonképpeni értelemben nem sorolható a másért vállalkozók közé. Legalábbis így vélekedik Greskovits Dávid, a vállalat egyik ügyvezetője. Ha azonban nem az a célunk, hogy megállapítsuk, ki másért vállalkozó, és ki nem, akkor mégis szolgál némi tanulsággal a Meditop Gyógyszeripari Kft. vezetőinek példája.

A kezdetek: Nigériától Pilisborosjenőig
A Pilisborosjenő központjában található, jelenleg közel 90 alkalmazottat foglalkoztató céget két egyenrangú férfi vezeti, Ács Zoltán és Greskovits Dávid. Ők voltak azok, akik 1995-ben, a Meditop Kft. megalapításakor igazán hittek benne, hogy a hazai gyógyszeripari szektorban sikerülhet életképes magyar vállalatot alapítani. Egy hasonló vállalkozás kockázatát jelzi, hogy az elődnek is nevezhető, „első” Meditop Kft.-t csak határozott idejű szerződéssel hozta létre három vállalat, 1991 és 1994 között.


A két gyógyszerész szakember korábban nem ismerte egymást, a közös pontot az a több éves nigériai külszolgálati munka jelentette, ahol éppen Ács Zoltán váltotta Greskovits Dávidot 1991-ben. A kemény afrikai tapasztalatok közös értékeket hoztak magukkal, valamint azt a fajta mentalitást, miszerint nehéz körülmények között is keményen helyt kell állni. A vállalkozói szellemet pedig mindkettőjükben támogatta az a felismerés, hogy ha inkább alkalmazottként dolgoznának, sem a kudarcért, sem a sikerért nem ők vállalnák a felelősséget.

„Nem estünk egymás nyakába”
Üzletfelek könnyen válhatnak jó barátokká, de ha barátok válnak üzletfelekké, az megronthatja a viszonyt – tartja a mondás. Hasonlóan vélekedik Greskovits Dávid, aki szerint kapcsolatuk a másik tulajdonos-ügyvezetővel, Ács Zoltánnal „szép lassan alakult ki, nem hirtelen estek egymás nyakába”. Azért mertek együtt belevágni a közös vállalkozásba, mert kölcsönösen felismerték a hasonló felfogást: a biztos szakmai háttéren kívül az olyan értékeket, mint a családcentrikusság és a megbízhatóság. Házastársak is megirigyelhetnék az egymás iránti toleranciát: „Vannak különböző dolgok, melyeket másként látunk, de így csak kiegészítjük egymást. Ez teszi lehetővé, hogy szélesebb sávon tudjunk haladni”.

Az első nem privatizált, magánalapítású magyar gyógyszergyár
1992-ben a Meditop volt az első magyar alapítású, nem privatizált gyógyszergyár. A kezdetben étrendkiegészítőket előállító és forgalmazó vállalatot egy a CIBA-Geigy gyógyszergyárral történő hosszútávú együttműködési megállapodás hozta lendületbe. „Nappal nyakkendőben tárgyaltam, délután pedig beültem a teherautóba és sofőrként hoztam az árut” – avat be a kezdeti nehézségekkel teli, de annál sokszínűbb időszak rejtelmeibe Greskovits Dávid.

A ma Novartis néven ismert multinacionális vállalat olyannyira elégedett volt a kézi csomagolást végző beszállítójával, hogy a közép-európai terjeszkedési politikájukat a Meditopon keresztül szándékozta megvalósítani. Bár a koncepció végül megváltozott, összességében csak jót tudnak mondani az együttműködésről, például a multicég vásárolt egy ún. bliszterező gépet magyar beszállítójának, aki ennek árát két év alatt ledolgozhatta.
Termékfejlesztés valódi igényekre

1994-ben megvásárolták a Richter négy olyan termékének gyártási jogát, melyet gazdaságossági okokból a nagyvállalat már nem termelt. A kezdeti bérmunka és forgalmazási tevékenység után 1995-ben a Meditop létrehozta kutató-fejlesztő részlegét, melynek első igazgatója Dr. Dávid Ágoston volt, aki Greskovits Dávid elmondása szerint az a típusú vérbeli szakember volt, aki a „munkának élt és nem a pénznek”. Nyolc év alatt tizenegy szabadalmat jelentettek be a Meditop Kft. nevében, köztük a Nasopax orrcseppet, mely a rendszerváltást követően az egyik elsők között bejelentett originális magyar gyógyszerkészítmény. Az „adagolópumpás orrpermet” másik érdekessége, hogy valódi igényből, a 2. sz. Gyermekklinika fül-orr-gégészete kezdeményezésére született. Mindazonáltal a bérmunka továbbra is hangsúlyos maradt, hiszen a cég „túl kicsi ahhoz, hogy a gyógyszerfejlesztési vágtába beszálljon”. A források korlátozott voltának másik következménye, hogy a kiváló minőség biztosítása kiemelt szerepet kapott. Ennek köszönhetően a szektorban elsőként szerezték meg együttesen az ISO 9001-es és 14001-es tanúsítást.

Szakmáért vállalkozó?
Térjünk vissza kicsit a másért vállalkozók koncepcióhoz. Mire is vállalkozott a cég két tulajdonos-ügyvezetője? Elsősorban nem a minél nagyobb profitra, hiszen ahogy fogalmaznak: „ez nem üzlet a szó mai értelmében, inkább úgy mondanám, hogy ez az életünk, hobbink”. Azt ugyanakkor nem állítják magukról, hogy valamiféle magasabb rendű társadalmi jó vezérelné, nincs „világmegváltó, gyógyító szándékunk”. Inkább egyszerűen így fogalmaznak: „mi a gyógyszergyártáshoz értünk, gyógyszert gyártó gyógyszerészek vagyunk, és amit csinálunk, szeretnénk jól és becsületesen végezni”. A szakmai igényesség kapcsán egy kis betekintést is nyerhetünk a Greskovits család történetébe is: nagyapja, a csongrádi agrárvállalkozó volt az első, aki friss zöldségáruval tudott jelentkezni a párizsi piacon. Az egyik nap az Alföldön leszedett termést már másnap reggel kapni lehetett a francia fővárosban, hála a jéggel hűtött vagonoknak.

„Zöldrefestésről”, hiteltelen kommunikációról olyannyira nincs szó, hogy arra a kérdésre, miszerint gyártanának-e olyan, társadalmilag ellentmondásos terméket, mint az abortusztabletta, kitérő választ kapunk. Általánosságban nem, csak konkrét esetről tudnának nyilatkozni.

Társadalmi felelősség
A két tulajdonos saját profitjának növelése helyett az elsődleges cél a maximális szakmai igényesség, a cég életben tartása és megerősítése, valamint a 90 alkalmazott megélhetésének biztosítása. A könyveléstechnikai trükkökkel nem eltüntetett nyereséget ugyanakkor folyamatosan vissza kell forgatni a tevékenység jellegéből fakadó kényszerből.
A fizikai munkásokat egy elmaradott térségbeli faluból, Újszilvásról vállalati busz szállítja naponta. A kis falu lakosai korábban jobb lehetőség híján Budapestre jártak fel dolgozni alacsony bérért. Fluktuáció a diplomás munkatársaknál nincs, ami talán a közös célokkal, értékekkel, a teljesítményarányos bérezéssel, és a vállalati juttatásokkal magyarázható.
A vállalat számos egészségmegőrzéssel kapcsolatos ügyet támogat. Ilyen például a minden évben megrendezésre kerülő Meditop Kárpát Kupa, ahol másodvonalbeli női kézilabda csapatok mérik össze tudásukat az egész Kárpát-medence területéről. De ide sorolhatjuk a Csepeli Íjász és Hagyományőrző Egyesület támogatását, vagy Honvéd SE. Atlétikai szakosztályának szponzorálását. Ezek egyike sem bír jelentős marketing értékkel. Hogy miért támogatják mégis? „Mert a résztvevők jól érzik magukat. Már számítanak a támogatásra, nem lehet megtenni, hogy nem adunk…”- fűzi hozzá Greskovits Dávid. A társadalmi szerepvállaláshoz sorolhatjuk még a magyar gyógyszerészszakma iránti tiszteletből fakadó, például a SOTE Gyógyszerészettudományi intézetének nyújtott támogatását is.
S hogy a fentiek alapján másért vállalkozónak tekinthető-e a Meditop Kft., illetve vezetői? Ezt ki-ki döntse el maga.

  MITŐL LEHETNE MÁSÉRT VÁLLALKOZÓ?
  Mai titpikus gyógyszergyártó Meditop Kft.
Cél, küldetés Részvényesek profitjának maximalizálása az elvárt környezeti és társadalmi felelősség minimuma mellett Szakmailag kifogástalan magyar gyógyszergyár életben tarása, fejlesztése
Termék Minél nagyobb profit elérése, akár gyógyszerek iránti igények mesterséges keltése árán Valós igények kielégítése maximális szakmai igényesség mellett
Profit Tulajdonosok vagyonát növelni Tulajdonosok tisztes megélhetése folyamatos visszaforgatás (nagyrészt kényszerből)
Társadalmi szerepvállalás Szponzoráció megfeleő PR értékkel Sport, kultúra, oktatás támogatása marketingértéktől függetlenül

(MTI, Kapusy Pál, Varkapu.info)