Az nb3.hu Legelőmustra című rovatában ezúttal egy patinás NB III-as stadiont mutatnak be. a dorogi Buzánszky Jenő stadion hazánk egyik legrégebbi sportlétesítménye, a Dorogi FC otthona. Az Aranycsapat legendájáról, Buzánszky Jenőről elnevezett stadionban korábban megfordult a kubai válogatott is, a Ferencváros pedig 8000 nézőt vonzott a bányászváros pályájára.
Az nb3.hu Legelőmustra című rovatában ezúttal egy patinás NB III-as stadiont mutatnak be. a dorogi Buzánszky Jenő stadion hazánk egyik legrégebbi sportlétesítménye, a Dorogi FC otthona. Az Aranycsapat legendájáról, Buzánszky Jenőről elnevezett stadionban korábban megfordult a kubai válogatott is, a Ferencváros pedig 8000 nézőt vonzott a bányászváros pályájára.
A kezdetek
Az 1914. tavaszán megalakult dorogi sportegyesület első fontos teendői közé tartozott, hogy pályát kerítsen magának. A szükséges kérvényeztetést követően Dr. Schmidt Sándor bányaigazgató a vasút északi oldalán húzódó placcot jelölte ki számukra, amelyet a helyi fiatalok a futball megjelenése és népszerűvé válása előtt is sportolásra használtak, mégpedig a közkedvelt méta nevű játékot űzték. Elsőként a játéktér kialakítása valósult meg, amelyet gondos mérnöki tervezést követően alakítottak ki. Tekintélyes mennyiségű földet mozgattak meg az alapozáshoz. Egy nagy kiterjedésű és viszonylag mély gödröt ástak, amelynek üregét különböző vízelnyelő anyagokkal töltötték fel a visszakerülő föld közé vegyítve, majd a terület döngölésével és hengerlésével nyertek sima felületet.
A munkálatok Kompolthy Ödön, a neves helyi bányamérnök irányítása mellett zajlottak. Ennek a tervszerűen kialakított alapnak köszönhette a játéktér, hogy nemzetközi színvonalú pályája lett Dorognak. Az első világháború történései azonban megakasztották az építkezést és az érdemi folytatásra 1918-ban kerülhetett sor. A Doroggal szomszédos településen, a mai Esztergom-Kertvárosban (akkoriban Esztergom-Tábor) működött az ország legnagyobb hadifogolytábora. A háborút követően felszámolták a tábort, ahonnan a dorogi sportbarátok a fölöslegessé vált kerítést elhozták és abból kialakítva oldották meg a pálya és a sporttelep elkerítését.
A II. világháború után
A háború borzalmai ellenére 1944. nyaráig viszonylag zavartalanul zajlottak a sportesemények, noha számos jel és változás már akkor is figyelmeztetett a világégésre. 1939. őszén számos lengyel menekült el hazájából a front és a megszálló német hadsereg elől, akiket a dorogiak befogadtak, s közülük többen itt is telepedtek le. A klubszékház tetejére légvédelmi szirénát helyeztek, az álló lelátó alatt pedig egy alagút rendszert és óvóhelyet alakítottak ki (a város számos pontján építettek légvédelmi pincéket, amelyek elméletben ma is használhatóak, a város teljes területét lefedő légvédelmi szirénarendszer szintén működőképes, 2009-ben teljesen felújították), amelyről napjainkig is számos misztikum kering.
A front elvonulása után megkezdődött a háborús károk felmérése, amely lesújtó volt. Gyakorlatilag elpusztult a versenyuszoda, a sportszerek zöme odaveszett, a játékteret a tüzérségi ágyúk belövéseiből keletkezett mély kráterek csúfították, a tribün tetőszerkezetének egy része leszakadt és számos egyéb rongálást hagyott maga mögött az ostrom.
Aranyévek
Közel két teljes évtizeden át a magyar sport – elsősorban a labdarúgás – egyik fellegvára volt, valamint a vidék egyik legerősebb pillére. A futballisták sikerei kedvezően hatottak más sportágakra is, amelynek köszönhetően újabb szakosztályokkal – kézilabda, teke, röplabda, torna és ökölvívás – bővült az egyesület, amely további beruházásokat tett indokolttá. 1962 – 1964. hozta az újabb fejlesztéseket. Ekkor került sor az állólelátó magasítására, amellyel a stadion befogadó képessége elérte a 15 000 főt, valamint az állóhely között alakították ki a mentőbejárót és ugyan itt (két oldalról kiemelkedő kis bástyák) a lelátórendszerbe épült szivattyúház, amelynek segítségével automatikus öntözőrendszert rendszeresítettek.Ebben az időben állították fel a Labdarúgó szobrát a délkeleti kanyar tetején.
A helyiek közül sokan “Buzánszky szobornak” nevezték, de valójában nem konkrét személy tiszteletére készült, hanem egyfajta szimbólum és mementó a dorogi sport sikeréhez és fennállásának 50 éves évfordulójára, tekintve, hogy a labdarúgó szakosztály volt az első, s egyben a legkiemelkedőbb az egyesület történetében. 1963-ban televíziós összefoglalót sugároztak a Dorog – Ferencváros mérkőzésről, 1965-ben pedig az első élő TV-közvetítés történt a Dorog – Vasas SC találkozóról a Magyar Televízió jóvoltából.
A következő említésre méltó változásra 1979-ben, részben az egyesület fennállásának 65. évfordulója jegyében került sor, amikor a klubszékházat tatarozták és a sporttelep külső betonkerítését festették vidám, élénk színekre, több részén pedig hangzatos, a korra jellemző szlogenek kerültek kiírásra, mint például, “Edzett ifjúságért”, vagy “A sporttal a világbékéért”. Az ünnepi év alkalmából számos nívós sportvetélkedőt szerveztek. Ennek egyik része a kubai válogatott elleni futballmérkőzés volt.
1999-ben szurkolói rendbontás történt a kispesti ultrák “jóvoltából”, a Kispest Honvéd elleni kupamérkőzés után, akik a rendezőkkel tűztek össze. Az incidenst a Telesport Gól, gól, gól! című műsora is bemutatta (*), a műsorvezető Csisztu Zsuzsa a “Dorogi rémálom” címmel harangozta be.
2010. május 4-én megtörtént a hivatalos névadás is, miután minden idők egyik legkiválóbb dorogi sportolójáról, sportemberéről, Buzánszky Jenőről lett elnevezve. A névadás Buzánszky Jenő 85. születésnapjára lett időzítve, amelyet a névadó tiszteletére, a főbejáratnál emelt emléktábla ünnepélyes keretek közötti leleplezése követett 2010. Bányásznapon, szeptember 4-én. A ceremóniát számos olyan magas rangú vendég is megtisztelte személyes jelenlétével, mint Dunai Antal olimpia bajnok labdarúgó, az MLSZ szakvezetője, vagy Walter Desch, a Rajnai Labdarúgó Szövetség elnöke.
Az újkori tendereknek megfelelően a stadion sem a FIFA, sem a magyar NB I. szabványainak nem felel meg. Nincs villanyvilágítás, műanyag ülőkékkel borított lelátók, sem vendégszektor, ezen felül a játékteret elválasztó kerítés nem elegendő magasságú. Noha a stadionban valóban beférne akár Dorog város teljes lakossága (uszkve 13.000 ember), a jelenlegi szigorú mértékek mellett alig 6-7 ezresre hitelesítenék.
Névjegy:
Buzánszky Jenő Stadion, 2510 Dorog, Köztársaság út 3.
Átadás éve: 1921
Befogadóképesség 10000
Pálya mérete: 105×65 méter
Pálya felülete: természetes füves
(nb3.hu; Wikipédia; Fotók: magyarfutball.hu)
Kapcsolódó cikkek:
A legjobbak kikaptak (Hétvégi meccseredmények)
Latin-Amerikai Családi Találkozó: Brazil és argentin focisták Ürömön
Óvott és három pontot kapott a Dorog
