Megszűnhet a szabad orvosválasztás, ami különösen a fővárosban és a Pest megyében élő 3 millió embert érintheti érzékenyen – reagált a HealthCapital vezető egészségügyi tanácsadója a Hírszerző birtokába jutott, néhány napja közzétett kormány-előterjesztésre.
Megszűnhet a szabad orvosválasztás, ami különösen a fővárosban és a Pest megyében élő 3 millió embert érintheti érzékenyen – reagált a HealthCapital vezető egészségügyi tanácsadója a Hírszerző birtokába jutott, néhány napja közzétett kormány-előterjesztésre.
Horváth Ágnes szerint az is kérdés, hogy honnan lesz pénze a kormánynak végrehajtani ezt az ország egészségügyi rendszerét alapjaiban átalakító tervet. Hiszen csak Budapesten 30-60 milliárd forintba kerülhet az, hogy a Fővárosi Önkormányzattól az államhoz kerül a budapesti kórházak tulajdonjoga.
Horváth Ágnes emlékeztetett arra, hogy a 12 fővárosi önkormányzati kórház átadásakor fel kell menteni valamennyi orvost, egészségügyi szakdolgozót és az államnak újra szerződést kell kötni velük. Ennek a procedúrának is vannak költségei, hiszen például végkielégítést kell fizetni azoknak, akik nem kötnek az új tulajdonossal, az állammal szerződést. Az átadás-átvételkor rendezni kell a szállítói tartozásokat és a folyamatban lévő közbeszerzéseket is. Mindez a tanácsadó szerint több mint 30 milliárdba kerül majd.
A költségek fedezésére az uniós forrásokon kívül az előterjesztés az úgynevezett hamburger-adót és a kiüresedett kórházi ingatlanokat, és épületeket jelöli meg a Hírszerző információi szerint. Horváth Ágnes szerint a hamburger-adó azért is problémás, mert ha egészségtelen ételekre kivetett adóról beszélünk, akkor az étkezi só, a cukor vagy az étolaj is adóköteles, ahogy egy sajtos-tejfölös lángos sem maradhat adózatlan termék. Hozzátette: az ingatlanok eladása jelenleg illúzió, hiszen a válság miatt nincsenek befektetők és hitelek sem a vétel finanszírozására.
Csak háziorvost választhatnánk szabadon
A terv, amely szerint a fővárost egészségügyi szempontból három részre bontanák, a szakértő szerint azt jelentheti, hogy a budapestiek a jövőben csak a háziorvosukat választhatják meg szabadon. Tehát az új rendszerben az egy beteg-egy kórház érvényesül majd a fővárosban és Pest megyében, pedig eddig ebben a régióban a betegek elég szabadon választhattak az egészségügyi intézmények között. Kérdés, hogy az intézmény- vagy orvosválasztásért kell-e majd fizetni.
Az egészségügyi szakember szerint az előterjesztésnek az a része, amely szerint az országot kilenc, 1-1,1 millió lakost magába foglaló ellátási területre osztanák, ugyanolyan problémás, mintha megyékre vagy régiókra tagozódna egy-egy ellátási egység. Példaként említette azt az esetet, amikor egy ilyen „bezárt terület” határán élő betegnek sokkal messzebbre kell utaznia a területen belüli ellátásért, mint ha átlépne a képzeletbeli határon és a másik ellátási területen venné igénybe az egészségügyi szolgáltatást.
Az egészségügyi szakember szerint árnyalhatja a képet, ha a kormány-előterjesztés részleteiben, hivatalosan is nyilvánosságra kerül.
A Hírszerző birtokába került kormány-előterjesztés szerint a kibővített Semmelweis-tervből többek között az is kiderül, hogy itthon kell tartani az orvosokat – csak éppen nem tudni, miből. Három sürgősségi központra osztanák a fővárost, lenne egy dél-pesti részleg a Korányi projekt kibővítésével, a budai sürgősségi központ a Kútvölgyi, a Városmajor utcai tömb, illetve a Szent János integrációjával, bár itt még a Szent Imre Kórház neve is felvetődött. Ezen kívül a Honvéd Kórház fejlesztésével létrejönne a harmadik, az észak-pesti sürgősségi központ. A súlyponti kórházi rendszert megszüntetik, az, hogy melyik kórház milyen ellátást nyújthat, melyik betegnek hova kell mennie – a budapesti székhelyű Állami Egészségszervezési Központ feladata lesz.
(Független Hírügynökség)
Kapcsolódó cikkek:
Megalakult a Vöröskereszt pátyi szervezete
Veszélyben az agglomeráció – Indul a kullancsszezon!
