A gyereknevelés egyik örökzöld kérdése, amely rendszeresen felbukkan nem csak a hírportálokon és nevelési tanácsadásokon, hanem a szülők életében is. Arra lesznek figyelmesek, hogy a különböző elektronikus kütyük szinte beszippantják gyermekeiket, s ijedten konstatálják, hogy az elején talán engedékenyebb viselkedés hosszú távon komoly problémákat okozhat.
Talán nem is olyan releváns kérdés
Valószínűleg az elsődleges kérdés nem az, hogy mennyi képernyőidőt engedélyezzünk, hanem nagyobb dilemma, hogy valóban szüksége van-e rá. Mit tenne vele a gyermek, mire használná. Olyan korban van-e már, amikor ezt el tudja dönteni. Érdekes, amikor olyan gyerekek, akik elektronikus kütyük teljes kiiktatásával élik mindennapjaikat, s az iskolában először találkoznak az informatika órán a számítógép használatával. A fiatal generációra szinte csak ragadnak az ilyen jellegű ismeretek, a mély vízbe dobva is remekül elsajátítják az alapokat. Mégis ijesztő látni, hogy a sikerélményt követően, egy olyan gyerek, akinek eddig erre nem volt igénye, egyre nagyobb érdeklődést mutat a képernyő felé. Ilyenkor kell a szülőknek nagyon résen lenni. Nyilvánvalóan porontyunk nem kezd el rögtön a bet365 kaszinó vélemények között olvasgatni, még akkor sem, ha az előrelátó nagymamák lefektették a szerencsejáték alapjait a hétvégi römipartik keretein belül.
Kiközösítik, ha nem ismeri a menő számítógépes játékokat?
Azt mindenki tudja és elismeri, hogy a gyerekek tudnak egymás között nagyon kegyetlenül is viselkedni. Mondvacsinált okokkal kiközösítik, kicsúfolják a másikat. Vajon elkerülhető ez abban az esetben, ha például valamelyik osztálytársuk nem olyan fogékony a számítógépes játékokra? Hiszen így kiesik egy fontos közös programból vagy témából, amit a gyerekek előszeretettel vitatnak meg. Beáldozzuk-e azt, hogy nem a mi utódunk lesz a legmenőbb az osztályban annak érdekében, hogy mentálisan egészségesen fejlődhessen?
A családi élet fontossága
Rohanó életünk egy biztonságos szigete az otthon tud lenni, ahol a család összetartó ereje és szeretete biztonságot sugároz a gyermek felé. Ahol megnyílhat és elmondhatja ügyes-bajos dolgait, illetve azt is, ha valami öröm érte. Igen ám, de ehhez alkalmakat kell teremteni. Olyan minőségi időt, amikor a család együtt van és egymásra figyel. Megszakítások, ideális esetben felesleges feszültség és elektronikus kütyük nélkül. Itt a kulcs: ha egy asztalhoz sem tudunk leülni, mert sem igény nincs rá, sem idő, mint szülő megbuktunk. Mert bizony, ha akkor nem tanítjuk meg ezt a gyerekeinknek és nem teremtünk rá lehetőséget, amikor kicsik, ők maguk nagyobb korukban nem fognak a társaságunkért könyörögni.
A képernyőidőt érdemes határokon belül tartani
Azzal minden szülőnek tisztában kell lennie, hogy bizonyos életkorig semmilyen értelemben nincs szükség képernyőidőre. Legfőképpen akkor nem, ha tulajdonképpen bébicsőszként szeretnénk használni. Később aztán, szépen fokozatosan be lehet vezetni az elektronikus kütyük használatát. Fontos megjegyezni, hogy a videók vagy a tévénézés is képernyőidőnek minősül. Talán jó ötlet az, hogy ebből egy közösségi élményt alkossunk. Például ha megnézünk egy mesefilmet együtt. Máris nem egy szolitáris programról van szó, hanem egy közös tevékenységről. Az iskola nyilvánvalóan rátesz egy lapáttal, amikor kiderül, hogy az eddig óvott gyermekünk társai már kemény videójátékokban küzdenek meg minden nap vagy az informatika óra elvárássá növi ki magát vagy akár a pandémia során bevezetett digitális oktatás is óriási kihívás elé állította azokat, akik be akarták tartani az elveiket. A kulcsszó ebben a témában megint csak a következetesség.
