„Pilisvörösvár területén jelenleg nincs tanösvény. Kezdeményezném, hogy a Varkapu.info-n keresztül útvonalötleteket adjunk.” – írja Nyágai László újabb olvasói levelében, melyet szerkesztőségünkhöz juttatott el.
A tanösvények egyaránt szolgálják a turizmus, idegenforgalom és az oktatás, környezeti nevelés céljait. Az oktatás-nevelés, a természeti környezetben történő tapasztalatszerzés elősegítése a nemzeti parkok igazgatóságának kiemelt feladata.
Pilisvörösvár és környéke gazdag természeti és kulturális értékekben. Ez lemérhető azzal, hogy évente sok száz turista keresi fel településünket és a környező hegyeinket. Ez a vidék páratlan szépségű.
Olyan helyen lakom a szabadságligeti városrészben, ahol gyakran hátizsákos, bakancsos turistákat látok haladni a kitűzött céljuk felé. Pedig a településen kevés turista út vezet át. A legjelentősebb Országos kék túra útvonal is elkerüli városunkat. Ezen el kellene gondolkodni: mi lehet az oka?
Ennek ellenére városunk szerencsés fekvéséből kifolyólag jelentős átmenő turista forgalmat bonyolít le.
Amikor csak tehetem szabadidőben kerékpáron vagy gyalogosan felkeresem a környező hegyeket, településeket. Ezek közül is a tanösvénnyel rendelkezőket.
Településünk a Budai-hegység és a Pilis hegység határán a Pilisvörösvári –medence Nyugati részén helyezkedik el. Területe 2429 ha, ezt erdős hegyek övezik. Ilyen a 756 m magas Pilis-hegy, a 489 m magas Hosszú-hegy, a 410 m magas Ziribár-hegy, a 392 m magas Fehér-hegy, a 370 m magas Vörös-hegy, stb.
Az erdők jellemzően a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészeti kezelése alatt állnak. A sík részek mezőgazdasági területek – főleg szántók és rétek, minimális szőlő és gyümölcsös területek. Jelentősek még a nádasos, mocsaras területek.
Térségünk a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik. A Nemzeti Parkot 1997-ben alapították. A Nemzeti Park területén számtalan turistaút vezet. Egy kirándulás ,egy túra sikerének nyitja a jól követhető turista jelzés, valamint a turista térképpel egyező nyomvonalon haladó turistaút.
A Nemzeti Park Igazgatóság önállóan, vagy valamely természetvédelmi, természetjáró, stb. civil szervezettel közösen tanösvényeket létesítenek és tartanak fenn.
A tanösvény kijelölt, jelzéssel ellátott túra útvonal, amelyen állomáshelyekhez kötődően tájékoztató táblák és kiadványok segítségével ismerhetők meg az érintett terület természeti értékei és kulturális örökségei. Bejárásuk különösen azok számára jelenthet élményt, akik önállóan, gyalogszerrel hosszabb-rövidebb séta keretében szeretnék felfedezni, megismerni egy adott terület értékeit, érdekességeit, látnivalóit.
A túraútvonalak majdnem mindegyike nemzeti parkon, tájvédelmi körzeten vagy természetvédelmi területen vezet. A Duna–Ipoly Nemzeti Park területén közel 140 tanösvényt létesítettek ezidáig.
Sajnálatos, hogy városunk egy fehér folt a tanösvény-térképen. Nem tudni, miért nem létesítettek eddig ilyet.
Szeretném az olvasóval röviden megismertetni környező településeink tanösvényeit. Vegyük őket sorjába.
Elsőnek említeném a Nagy-Szénás tanösvényt /Nagykovácsi/. Hallott Ön már a pilisi lenről? Hazánkban egyedül a Szénások lejtőin él. Annyira híres terület, hogy Európa Díjat nyert. Területén megtalálhatjuk az orchideát, Szent István király szegfűjét, árvalányhajat. A tanösvény nagyon rövid,mindössze 2 km hosszú.
Szomszédos településünkön található a Vadász-réti patak felduzzasztásával létrejött Jági tó. Innen kapta nevét a pilisszentiváni Jági-tanösvény. Mindössze 3 km hosszú. Megismerjük a Hárshegyi homokkövet, a Jági-tó békáit, az Akácost, a kilátást a Kis- és Nagy-Szénásra, a fákat a Hársas forrás körül, valamint az rhető vadgyümölcsöket.
Az Ürömi tanösvényt az Ürömiek Baráti Társasága kezdeményezte 2000-ben. Véglegesítették 2004-ben. Végigvezet az Üröm területén található természeti és történelmi értékeken, látnivalókon. A tanösvény északi és déli útvonalból áll. Mindkettő az ürömi Templom térről indul. A Déli Alexandra Pavlovna sírkápolnáját, a Kálvária dombot, a Régi kőhidat, a Kisdombot, a Csókavári kőfejtőt, a Péter-hegy északi lejtőjét, a Róka-hegyi Lapos-követ , az ürömi víznyelőt érinti, majd a Fő utcán ér véget.
Az Északi útvonal a Rákóczi utca irányába a Karsztbokor erdőt , az Ezüsthegyi bányát , a Kőhegyet, a Jókai utca „ Pince telepét”, a Diófa utcát, végül az Iskola utcát érinti.
2008-ban készült el a 10 km hosszú Pilisborosjenői Kevélyhegyi Tanösvény. Pilisborosjenő és környékének legfontosabb kultúrtörténeti és természeti értékeit mutatja be. A Szent Vendel emlékműtől indul a Kálváriát, Teve-sziklát, az „Egri várat”, Szódás-barlangot, az 534 m magas Nagy-Kevélyt, az Ezüst-Kevélyt és az ezüsthegyi bányát érinti.
2009-ben készült el a négy ösvényből álló Csobánkai tanösvény. Az Erdőszéli ösvény 16 táblát érint és 9 km hosszú. A Fehér sziklák ösvény 20 táblát érint és 6 km hosszú. Az Oszoly ösvény 2 km hosszú és 9 táblát érint. A negyedik, a Mackó-barlang 4 km hosszú és 10 táblát érint.
A tanösvényeket a Csobánkai Értékőrtő és Községszépítő Egyesület készítette.
Folytathatnám a felsorolást a Budai Sas-hegy tanösvény vagy a Visegréd Mogyoróhegyi tanösvény útvonalaival.
Pilisvörösvár területén jelenleg nincs tanösvény. Kezdeményezném, hogy a Varkapu.info-n keresztül útvonalötleteket adjunk. (Az ötleteket várjuk a varkapuinfo@gmail.com címre, vagy a cikk alján hozzászólás formájában – a szerk.) Pl. Sas szikla, a Cseresznyés-hegy oldalában lévő Klotild-barlang, a Házi-réti tározó és környéke, a Háziréti patak menti nádas, mocsaras területek,a település nyugati részén lévő erdőség. A Vörösvári tavak, a Vörös–hegyek, melynek tetején állhatott a honfoglaláskori vár, stb.
A tanösvény útvonalai végigvezetnének a Pilisvörösvár területén található természeti és történelmi értékeken, látnivalókon. Eközben a növények, állatok és kőzetek lennének bemutatva. Az állomásokon kihelyezett táblákon az éppen aktuális térkép és magyarázó szöveg lenne feltüntetve, pl. geológiai leírás, botanikai információ, vagy a várhatóan előforduló madarak és állatok fajtái, valamint történeti értékek leírásai. Ezeket szakemberek, geológusok, botanikusok, történészek állítanák össze.
Városunkban egyébként nem találhatók térképes információs táblák ,ezzel hiánypótlást oldanának meg. A környező települések tanösvényeinek létrehozását, megvalósítását Baráti Társaságok, Községszépítő Egyesületek, Természetbarát szakosztályok, civil szervezetek kezdeményezték.
A pilisvörösvári tanösvény létrehozásával új turisztikai célpontok jöhetnének létre. Nagy szerepe lehet az általános iskolás fiatalok környezeti tudatának fejlesztésében.
A megvalósításhoz ajánlott irodalom: Dr. Kiss Gábor: Hogyan építsünk tanösvényt
A könyv azoknak íródott, „ akik cselekvő részesei kivánnak lenni természeti környezetünk megóvása, tenni kivánnak környezetük értékeinek bemutatása, népszerűsítése érdekében.”
Nyágai László
(Varkapu.info)
Kapcsolódó cikkek:
Olvasói levél a vasútvonal átépítése kapcsán
Olvasói levél: A fúvósok is értékek
Felújították a jelzéseket
A zöld után a sárga is kész
Fejlesztések a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban