2011. március 15-én 10 órakor Piliscsaba Önkormányzata megemlékezést tartott az 1848-as forradalom és szabadságharc 163. évfordulója alkalmából a Községháza előtt. A jelenlévőket Bálint Odett köszöntötte, majd a Hauck János Német Nemzetiségi Általános Iskola 3. osztálya adott ünnepi műsort.
2011. március 15-én 10 órakor Piliscsaba Önkormányzata megemlékezést tartott az 1848-as forradalom és szabadságharc 163. évfordulója alkalmából a Községháza előtt. A jelenlévőket Bálint Odett köszöntötte, majd a Hauck János Német Nemzetiségi Általános Iskola 3. osztálya adott ünnepi műsort.
A diákokat Witmanné Peller Szilvia és Majnekné Hajdú Ildikó készítette fel. A gyerekek műsora után Gáspár Csaba polgármester úr mondott ünnepi beszédet. A megemlékezésen készült fotókat a Képtárban megtekinthetik.
Gáspár Csaba polgármester úr ünnepi beszéde:
Tisztelt megemlékezők, Kedves Piliscsabaiak!
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve.
A 48-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt, ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt.
1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.
1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak.
A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.
A forradalom bukását külső és belső okok egyaránt okozták. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ezen a napon a magyar nép szabadnak, győztesnek érezhette magát, de mint a történelem során oly sokszor, nem örülhetett sokáig a szabadságnak!
A magyar ember a történelem során, sajnos már többször megtapasztalhatta az elveszett szabadság érzését, s hiába próbálták megfélemlíteni, átnevelni, a szabadság és a demokrácia iránti vágy megmaradt.
Feltehetjük magunknak a kérdést! Vajon mi lehet 1848 üzenete, mit tanulhatunk belőle?
Talán azt, hogy a magyar ember legyen hű önmagához, legyen hű történelméhez és soha ne adja fel.
Manapság is nagy szükségünk van e gondolatokra, hiszen a kommunizmus erőszakos, diktatúrája után a globalizmus keretében, neoliberalista eszmékkel próbálják megmagyarázni, hogy mi magyarok ne akarjunk önmagunk lenni, hagyjunk fel önálló gondolatainkkal, ne törődjünk embertársainkkal, sőt a család szentségét is megkérdőjelezik.
A veszély nagyobb, mint gondolnánk! Eme csalfa eszmék már ott vannak a mindennapjainkban, iskoláinkban, s ha nem figyelünk oda, felfalnak bennünket!
Senkit se tévesszen meg a szó, az embert a tettei minősítik.Nem véletlenül mondta Orbán Viktor miniszterelnök úr az országgyűlési választások után, hogy „forradalom volt a szavazófülkékben.” Az azóta eltelt idő megmutatta, a magyarok forradalma ugyan már megkezdődött, de még nem ért véget.
Magyarország történelme során mindig voltak és úgy tűnik, most is vannak, emberek, pártok, kiknek fontosabb a saját kis magánérdekük, mint az ország felemelkedése.
Nem elég, hogy negyven éven át lábbal tiporták az emberi jogokat, majd gazdasági és olykor politikai erőfölényüket kihasználva, próbálták és próbálják kihúzni a talajt a magyar nép alól.
Lezüllesztették az egészségügyet, az oktatást, tönkretették a mezőgazdaságot, a stratégiailag fontos intézményeket külföldiek kezére játszották. Nyolc év leforgása alatt megbocsájthatatlan pusztítást végeztek.
Most pedig jajveszékelnek, féltik a szólásszabadságot és a demokráciát.
Mondjuk ki, ebből elég volt!
Tisztelt Megemlékezők!
Engedjék meg, hogy végezetül Ady Endre a Márciusi Naphoz című verséből idézzek:
S verje meg az Isten a verejtékünket,
Verje meg veréssel egész életünket,
Ha tovább tengődünk ilyen kábult-árván,
Csókunkat a szánkban, álmunkat a párnán,
Gyermeket igérő legszebb ingerünket,
Verjen meg az Isten, verjen meg bennünket,
Verje meg a tettünk, verje meg az álmunk,
Dunai-tiszai régi megállásunk,
Verje a multunkat, verje a jövőnket
S betyáros magunkból elkövetkezőket,
Ha el nem tiporjuk, kik utunkat állják:
Magyar Márciusunk minden akadályát.
A megemlékezésen az a következő intézmények és civil szervezetek helyezték el koszorúikat:
Piliscsaba Nagyközség ÖnkormányzataCigány Kisebbségi Önkormányzat
Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Piliscsabai Németek Kulturális Egyesülete
Szlovák Kisebbségi Önkormányzat és Szlovák Klub
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar
Hauck János Német Nemzetiségi Általános Iskola és a Deutsche Schule Alapítvány
LIA Alapítványi Általános Iskola és Szakiskola
Klotildligeti Ward Mária Általános Iskola, Gimmázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Piliscsabai Palánta Általános Iskola
Napsugár Óvoda és Klotildligeti Óvoda
Hétszínvirág Óvoda
FÉBÉ Nonprofit Közhasznú Kft és Siló Önálló Élet Otthon
Piliscsabai Nyugdíjas Egyesület
Piliscsaba-Klotildliget Községszépítő és Természetvédő Egyesület
Csabagyöngye Környezetvédelmi Érdekvédelmi Egyesület
Együtt a Holnapunkért Egyesület
Fidesz Magyar Polgári Szövetség Piliscsabai Szervezete
Jobbik Magyarországért Mozgalom Piliscsabai Alapszervezete
Magyarok Világszövetségének Piliscsabai Szervezete
KDNP Piliscsabai Alapszervezete
(piliscsaba.hu)
Kapcsolódó cikkek:
Huszárokkal emlékeztek Vörösváron (+Képek)
Időutazás a Vásár téri diákokkal (+Képek)
Március 15-i ünnepségek a környéken (Ajánló)
