Miközben hazánk erdőterülete növekszik, egyre gyakrabban halljuk a természetközeli erdőművelés és a szálalás fogalmát. Ezeknek a lényege, hogy az erdőgazdálkodó úgy művelje területét, ahogy azt maga a természet is tenné. Bár megfelelő szakértelem mellett a hagyományos módszerek is kiválóan alkalmazhatók, a szálalás egyre jobban terjed a magyar erdőkben.

Miközben hazánk erdőterülete növekszik, egyre gyakrabban halljuk a természetközeli erdőművelés és a szálalás fogalmát. Ezeknek a lényege, hogy az erdőgazdálkodó úgy művelje területét, ahogy azt maga a természet is tenné. Bár megfelelő szakértelem mellett a hagyományos módszerek is kiválóan alkalmazhatók, a szálalás egyre jobban terjed a magyar erdőkben.

A szálalás, azaz a teljes és állandó borítottságot biztosító erdőgazdálkodás igénye már az 1990-es évek közepén megfogalmazódott hazánkban. A Pilisi Parkerdő Zrt. területein régóta használják ezt a módszert. Évente itt mintegy 160-170 ezer köbméter fát termelnek ki, melyből 26-30 ezer köbmétert a természetközeli erdőművelés ad.

„A Pilisszentkereszti Erdészet területén Pilisszentkereszt község határában, a Pilis-hegy oldalában találhatunk egy olyan termelést, amelyik a mi szálaló tömbjeinkben egy meredek oldal. Itt különleges technológiákkal dolgozunk” – mesélte a Gazdakörnek Boros Attila, a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészetének erdőgondnoka. Egy nagy lejtésű és viszonylag vékony állományban csúszdázzák itt le az anyagot. A fakitermelést követően a helyszínen méteres darabokra vágják a fakitermelők a fát, majd utána egy műanyagból készült csúszdát építenek, amelyen le tudják csúsztatni rönköket. „Ezáltal meg tudjuk akadályozni azt, hogy gépek tapossák le a hegyoldalt, vagy valami olyan munkafázis legyen, ami eróziót okoz.” – tette hozzá a szakember.

Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke a Gazdakörnek elmondta; „A szálalás a lehető legközelebb viszi el az erdőkezelést a természetességhez. Ezzel a módszerrel nagyon hasonlóan modellezzük az erdődinamikai folyamatokat az őserdőkben lejátszódó, természetes folyamatokhoz. Ott kiszárad egy fa, vagy kidől egy facsoport – itt mi vágunk ki egy fát vagy facsoportot. Ez az erdőgazdálkodás lehetőséget teremt az erdő belső klímájának a védelmére, és a legtöbb természetvédelmi cél ezek mellett az erdőgazdálkodási módszerek mellett megvalósítható.”

Ráadásul nem kell nagy terület ahhoz, hogy az erdőgazdálkodó szálalással foglalkozhasson, bár sok esetben előfordulhat, hogy egyszerűbb és hatékonyabb, ha a korábbi módszereket alkalmazzuk. Csépányi Péter szerint elméletileg bármilyen kis területen kivitelezhetőek ezek a megoldások, azonban ha a racionalitásokat figyelembe vesszük, akkor egy-két szempontot nem lehet figyelmen kívül hagyni. „Először is a természetközeli erdőgazdálkodásnak nagyobb a szakemberigénye, mint a hagyományos módszereknek. Ebben az esetben többször kell szakember segítségét hívni, részletesebben kell, hogy felügyelje a munkákat. Ha nagyon kis területen gazdálkodik valaki, akkor lehet, hogy nem tudja ennek a többletköltségeit megfinanszírozni” – magyarázta a szakember. De ugyancsak fontos szempont az adott terület vadállománya, hiszen nagy vadsűrűség esetén nehéz kerítés nélkül gazdálkodni.

Ha valaki szálalással szeretné kezelni erdőterületét, az sem mindegy, hogy milyen fafajokról van szó. „Ha valaki 100 százalékban tölgyerdőt szeretne kezelni, és csak a fő fafajt szeretné az erdőben látni, akkor a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodás megbízhatóbb megoldást jelent. Itt azt kell látnunk, hogy ha szálaló erdőkezelést választunk, akkor abban az esetben nem lehet kizárólagosan egy fafajt termeszteni. Ott mindenképpen számítani kell arra, hogy vegyesebb lesz az erdő fajok szempontjából” – mondta el a Gazdakörnek Csépányi Péter.

Mindent összevetve tehát bárki elkezdhet gondolkodni azon, hogy erdőterületét természetközeli megoldásokkal művelje, ám nem árt alaposan átgondolni a lehetőségeket.

Szerkesztő: Gribek Dániel
Operatőr: Csohány Péter

Március 14-én, hétfőn a Duna TV Gazdakör című műsorának reggeli adásában a Pilisi Parkerdő Zrt. Szentendrei Erdészetének területén zajló lovas fakitermelésről láthatnak riportot!

(Gribek Dániel – www.gazdakor.szie.hu)

Kapcsolódó cikkek:
Fokozott figyelemre intik a kerékpárosokat, kirándulókat
Közmunkások a Pilis erdeiben (VIDEÓ)
Évtizedes rekordot döntött a csapadék mennyisége a Pilisben
Agancsgyűjtők és orvvadászok miatt pusztul a vad a Pilisi Parkerdőben