Akikre büszkék lehetünk címmel a Tinnyei Hagyományőrző Egyesület január 28-án előadást szervezett a művelődési házban. Olyan egykori tinnyei lakosokról hallhattunk, akik akár falunknak, akár az országos politikának vagy tudományos életnek voltak jelentős szereplői.

Akikre büszkék lehetünk címmel a Tinnyei Hagyományőrző Egyesület január 28-án előadást szervezett a művelődési házban. Olyan egykori tinnyei lakosokról hallhattunk, akik akár falunknak, akár az országos politikának vagy tudományos életnek voltak jelentős szereplői.

Dr. Kiss Ákos /1919-1999/ az Iparművészeti Múzeum osztályvezetője volt, a római kori emlékek nemzetközi hírű kutatója.Sokirányú tudományos tevékenysége mellett 20 évig dolgozott Tinnye-Úny története című tudományos igényű nagyszabású művén. Munkája alapján ismerjük falunk múltját.

Simontsits János /1783-1856/ Pest megye alispánja. Fáy András munkatársaként oroszlánrésze volt az Első Hazai Takarékpénztár és az első Nemzeti Színház létrehozásában, majd működtetésében.

Szokoly Viktor /1835?-?/ A XIX. század második felében jelentős újságíró, lapszerkesztő, író. Gyűjtötte, megjelentette az 1848-as szabadságharc emlékeit. Gyűjtést szervezett a Kossuth-emlékoszlop állítására, amelynek eredményeként a világ első Kossuth-emlékművét községünkben állították 1883-ban.

Kézdy Vásárhelyi Géza /1840-1920/ országos hírű régész. Tinnyén és a környéken kutatott, jelentős római-kori, és honfoglalás-kori leletei a Nemzeti Múzeumba kerültek. Ő gyűjtötte fel a Garancs-tó szép keletkezésmondáját.

Hantken Miksa /1821-1893/ világhírű geológus. A monarchia széntelepeinek kutatója, több nemzetközi tudományos testület tagja .A földben megkövesedett ősállatok, csigák, kagylók maradványai alapján következtetett az ásványkincsekre. Több általa felfedezett kövületet Tinnyéről nevezett el. A legszebb a mintegy 15 cm nagyságú csiga, a Tinnyea Vásárhelyii.

(Tinnye.hu – Tóthné Héregi Eszter)

Kapcsolódó cikkek:
Aki valóban a hazáért halt meg – Emlékezés Gromon Antalra
“Ott azt hitték, hogy dinnye. Így lett Tinnye.”
Házat neveztek el gróf Karátsonyi Guidóról
A környék és a magyar történelem kutatója – Interjú Radványi Bélával
Könyv az utolsó földesurak egyikéről