„Az elmúlt négy-öt évben a normatív finanszírozás és az illetékbevételek csökkentése révén csaknem húszmilliárd forintot vontak el Pest megyétől” – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés fideszes elnöke.
„Az elmúlt négy-öt évben a normatív finanszírozás és az illetékbevételek csökkentése révén csaknem húszmilliárd forintot vontak el Pest megyétől” – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés fideszes elnöke.
Bár látszólag egyes megyék sokkal jobb helyzetben vannak, mint a 16 milliárd forintos adósságot maga előtt görgető Pest, Szűcs Lajos szerint csak általános, mindenkire érvényes megoldást lehetett találni a megyék helyzetének rendezésére.
– Egy önnek talán már unalmas kérdéssel kezdem. Mekkora Pest megye adóssága?
– A tizenhatmilliárd forintos nagyságrend a valós. De egyetértek a miniszterelnök úrral abban, hogy egy több mint húszéves, hibás helyzetet kell kijavítanunk.
– Mi lett elhibázva?
– A rendszerváltáskor a megyei önkormányzatokat csupán intézményfenntartásra utalták. Feladataikat később folytonosan növelték, de a forrásaikat közben komolyan megkurtították. A 2006-os önkormányzati választások után az akkori szocialista–liberális kormány az adókivetési jognak nevezett önkormányzati alapjogot is korlátozta. Az illetékek kiszabását és beszedését az adóhatóság alá gyűrte.
– Volt ennek szakmai magyarázata?
– Nem tudtunk más magyarázatot találni, mint politikait. Alig pár hónappal az akkori, a Fidesz számára rendkívül sikeres önkormányzati választás után, 2007. január 1-jével alakult át a rendszer, gyakorlatilag egy tollvonással. Áldatlan állapotok jellemezték akkortájt a megyéket. A Pest Megyei Illetékhivatal akkor már elektronikus rendszerben működött, de az összes ügyiratot kézzel írt kartonokon kellett átadni, mert az APEH nem volt felkészülve technikailag.
– Mekkora pénzkivonás sújtotta Pest megyét?
– Míg 2006-ban 5,8 milliárd forint illetékbevételünk volt, ez idén a kétmilliárdot sem éri el. Öt évvel ezelőtt nagyjából 4,9 milliárd forint volt a személyi jövedelemadó nekünk átengedett része. Ez ebben az évben mindössze 953 millió forintot tesz ki. Az elmúlt négy-öt évben a normatív finanszírozás és az illetékbevételek csökkentése révén csaknem húszmilliárd forintot vontak el Pest megyétől. Mostanra oda jutottunk, hogy már a kiadásainkból is lehetetlenség faragni.
– Öt éve milyen helyzetben vette át az önkormányzat vezetését?
– Akkor mintegy 3,5 milliárd forint volt a hiány.
– Azt állítja, hogy ha ezek a forráskivonások nem történtek volna meg, nyereséges lenne a megye?
– Igen, határozottan.
– Pest megye az ország egyik leggazdagabb térségének számít, ráadásul a budapesti agglomerációból sokan a főváros szolgáltatásait veszik igénybe. Nincs ellentmondás abban, hogy mindazon elvonások ellenére, amiket említett, Pest megye van ma a legrosszabb helyzetben?
– Sajnos nincs. Egy megyei feladatokat áttekintő felmérésből kitűnik, hogy Pest kezeli az összes fenntartott megyei intézmény csaknem húsz százalékát. Amíg nálunk tizenegyezren tanulnak szakképzésben, addig az utánunk következő Csongrád megyének csak négyezer ilyen fiatalja van. Nálunk folyamatosan nő a diáklétszám, miközben országosan fogy a népesség, egyre kevesebb a gyermek.
– Volt valami elképzelésük arról, hogyan jöhetnek ki ebből az egyre jobban ellehetetlenülő helyzetből?
– Már 2006 decemberében, a kormány és az önkormányzatok közti egyeztető fórumon elmondtuk, ha nem avatkozunk be az önkormányzati rendszerbe, akkor hatalmas gondok lesznek. Az elvonások idején az Alkotmánybírósághoz fordultunk. Sokan gondolták, hogy farkast kiáltunk, hiszen egy ideig így-úgy, de fenn tudtuk tartani a rendszert. Ez persze nagyon komoly politikai kérdés is volt, a megyék működőképességét bármi áron meg kellett oldanunk. Sokat tettek a megyék azért, hogy 2010-ben ilyen politikai felállás valósuljon meg.
– Miért működik majd jobban a rendszer attól, hogy a múlt héten aláírt megállapodás értelmében januártól az állam kezeli majd a megyei intézményeket?
– Az átalakítás részeként a feltételrendszeren is változtatni kell. A megállapodásnak éppen az a lényege, hogy egy nagy, megyehatárokat átlépő egységben lehessen gondolkodni. Nem feltétlenül intézmények megszüntetésére, összevonására kell gondolni, de rugalmasabban lehet például kezelni, hogy hol, milyen képzésre van szükség.
– Mi lesz a megyék feladata a jövő évtől?
– A területfejlesztés. Az eddigi fejlesztési tervekben szinte direkt olyan bonyolult rendszert alakítottak ki, hogy abban élő ember ne nagyon tudjon kiigazodni. Aki ebbe kicsit is belelátott, félszeműként király lehetett a vakok között. A projektalapú helyébe programalapú finanszírozás lép. A megyei önkormányzatok feladata lesz az előkészítés, a 2013 utáni új uniós költségvetési ciklus tervezése, sőt a teljes lebonyolítás is. Egy egységes, országos területrendezési törvényben és évenkénti költségvetésben fogják meghatározni a megyék, hogy mi épül meg a következő évben. Ehhez az állam forrásokat biztosít, a döntések pedig végre mindenki számára átláthatók lesznek.
– Ahogy a megállapodás aláírásakor mondta, sok tárgyalás lesz, mert „vannak kérdések, amelyek fel sem merültek még”.
– Igen, hiszen az összes megyében csak oktatási intézményből mintegy 460 található, a megyei ellátórendszerben csaknem 150 ezren vannak, majdnem 37 ezer munkavállalóval. Nem lehet egy sémára átadni ezeket az intézményeket, mert mindegyik speciális, külön egység. Természetesen nem könnyű feladat ilyen rövid idő alatt ezt a fenntartói világot megváltoztatni. De Magyarország újjáépítéséhez ez az egyik legfontosabb lépcsőfok.
– Ami önöknek mentőcsónak, más, jól gazdálkodó megyének lefejezés?
– Túlzás ezt lefejezésnek nevezni, és az sem igaz, hogy máshol könnyebb lenne a helyzet. Látszólag persze lehet az. Győr-Moson-Sopronnak mindössze két középiskolája van, nekünk negyven. Nem lehet külön megoldani az egyes megyék helyzetét. Általános, mindenkire érvényes megoldást kellett találnunk.
– Aminek része az adósságátvállalás is.
– A konszolidáció. Az állam részéről ez annak a felismerése, hogy nem a mi rossz gazdálkodásunk vezetett ehhez a helyzethez, hanem az előző kormányok, és főleg az előző nyolc év hibái.
– Az rendben van, hogy a pénzintézetekkel könnyebb úgy leülni, hogy az állam tárgyal velük az adósságról. De sok kis beszállítónak és a nevelőszülőknek is tartoznak, nem kevés pénzzel.
– Adósságba nevelőszülők nem kerülhettek, ezt nyugodtan kijelenthetjük.
– Normál esetben nem is, ugyanakkor ha valakinek a saját egyéb forrásaiból kellett előteremtenie a rábízott gyermek étkeztetését, iskoláztatását, igen súlyos helyzetbe sodródhatott.
– Szerintem ilyenre nincsen példa, ez nem a való életből vett eset. Olyan előfordult, hogy a nevelőszülői ellátmány késett, de olyan nem volt, hogy ne utaltunk volna egy nevelőszülő részére megfelelő összeget. De ha konkrét esetet tud mondani, azt megvizsgáljuk.
– Itt voltak a nevelőszülők a nyár végén, akkor éppenséggel meg lehetett volna beszélni a gondokat.
– Tárgyaltunk is velük.
– Mégis azt hallani, már kénytelenek tüntetésen gondolkodni, mert egyre rosszabb a helyzetük. Mint ahogy a gyermekotthonoké is, azzal a különbséggel, hogy az ottani nevelőknek nincs lehetőségük a tiltakozásra.
– Soha nem mondtuk, hogy könnyű a helyzet, de ha nem történik meg ez az átalakítás, akkor ezt az egész rendszert be lehet borítani. A gyermekvédelmi ellátórendszerünk összköltségvetése kétmilliárd forint, ehhez képest 1,3 milliárd forintot kapunk rá évente. Az, hogy októberig sikerült úgy eljutnunk, hogy most csak kis csúszásokról beszéljünk, a lelkiismeretes munkánkat bizonyítja.
– Miért láttat egy kétségbeesett akció mögött politikai indíttatást, ahogy arról egy interjúban beszélt?
– Az egyik párt országgyűlési képviselői a nevelőszülők akciójával egy időben, furcsa mód épp a nevelőszülők gondjairól tartottak tájékoztatást.
– Lehet, de az is tény, hogy ugyanez a párt érezte egyedül ebben a sanyarú helyzetben, hogy gyűjtést kell szerveznie az otthonok, a nevelt gyermekek javára.
– Nyilván az különböztet meg minket ettől a párttól, hogy amikor mi vittünk bármilyen adományt valahová, azt nem politikai haszonszerzésből, nem sajtónyilvánosan tettük.
– Mindenesetre 2012 januárjáig kevesebb mint három hónap van hátra, a helyzet addig aligha fog javulni.
– Az állam, vagyis a kormányhivatalok segítséget nyújtanak abban, hogy ezt az évet minden tekintetben rendben lezárjuk.
(Magyar Hírlap Online)
Kapcsolódó cikkek:
EU-kompatibilis önkormányzati rendszer épül?
